bélyegkép|jobbra|Gyóni Géza A Csak egy éjszakára... Gyóni Géza 1914 novemberében Przemyślben írt háborúellenes verse.
A költemény keletkezése thumb|right|250px|A vers kézirata Gyóni Géza 1914 nyarán a szerbiai hadüzenetet követően lelkesen, a propaganda-hangulatnak megfelelve leendő romantikus hősként indult a háborúba. A keleti frontról küldte haza lelkesítő harci költeményeit. Lírája először a háborút dicsőítette,A világégés kezdetekor még Thomas Mann, Anatole France is azt gondolta, hogy nemzete az igazságért, a humanitásért, az egész emberiség üdvéért küzd, és az ellenséges oldal maga a kárhozat. Nagyon kevés igazán nagy elme tudott úgy ellenállni a legelső pillanattól kezdve a háborús uszításnak, mint Bernard Shaw, Romain Rolland vagy Ady Endre. később azonban eljutott annak teljes tagadásáig.
1914 őszén Przemyśl erődjében szolgált, amit az orosz csapatok többször is megtámadtak, az első ostrom 1914. szeptember 17-től október 10-ig tartott. A költő ekkor személyesen is átélte a háború borzalmait: már körülötte is hullottak a gránátok, jajongtak a sebesültek, nyöszörögtek a haldoklók;Przemyśl első ostromakor az orosz hadsereg vesztesége 10 ezer fő, a védőké mintegy 3-4 ezer. a halálba küldött emberek között költői hangja is megváltozott. Október 3-án kelt levelét repülő hozta ki: „Még élek”. Október 6-án éjjel a Werk I/1. udvarába behatoltak az oroszok, de a védők tartották az erődöt. Gyóni Géza másokkal együtt vállalkozott arra, hogy értesülést hoz az erőd helyzetéről, de a pusztító ágyútűzben ezt lehetetlen volt megvalósítani. Többek között ezen éjszaka rémségeinek hatására írta meg legemlékezetesebb versét, a Csak egy éjszakára... címűt.
Értékelése Hatásos, ma sem érdektelen költemény, a maga idejében pedig bizonyára valósággal megdermesztette az olvasókat, a versben a harcok apokaliptikus dimenziót nyernek. A „véres víz” A jelenések könyvébenA jelenések könyve 8,7–8 olvasható jóslat beteljesedésének is tekinthető, ahogyan maga a háború is.A jelenések könyve 6
A vers szóképi szintje inkább a konkrét valóságra támaszkodik, a romantikus stílus és a modern között ingadozik. Az alapvető formaszervező megoldása képi szinten a megszemélyesítés, verselése felező tizenkettesre épülő.
A vers retorikai alaphelyzete a megszólítás. A többes szám első személyű beszélő („mi”) szólít meg egy szintén kollektív alanyt („ti”) egy harmadik személyű közösségről („ők”) szólva: „küldjétek el őket”. A célzatos költői beszéd célja a szolidaritás.
A Csak egy éjszakára... e két sora: „Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,/S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek” egybecseng a Családi kör két sorával: „Mintha lába kelne valamennyi rögnek,/Lomha földi békák szanaszét görögnek” – a transzpozíció azonban elfogadhatóan önálló értékűvé teszi az utód-szöveget.
Ebben a költeményben a tömegek, egyszerű katonák hangján szólalt meg. Segélykiáltása közérthető, a közösségért kiálló költő bátor véleménynyilvánítása, egyértelműen megfogalmazza a háborúból hasznot húzók felelősségre vonásának elkerülhetetlenségét. Ez a verse egész életművének egyik legjobb, legmaradandóbb darabja.
A vers szövege bélyegkép|350px|jobbra|A Przemyśl erőd bélyegkép|350px|jobbra|Közelharc az első ostromkor bélyegkép|350px|jobbra|Erődrészlet ostrom után bélyegkép|jobbra|Emléktábla Budapesten a Margit hídnál CSAK EGY ÉJSZAKÁRA...
Csak egy éjszakára küldjétek el őket; A pártoskodókat, a vitézkedőket. Csak egy éjszakára: Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk, Mikor a halálgép muzsikál felettünk; Mikor láthatatlan magja kél a ködnek, S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,
Csak egy éjszakára küldjétek el őket; Gerendatöréskor szálka-keresőket. Csak egy éjszakára: Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák, Robbanó golyónak mikor fénye támad S véres vize kicsap a vén Visztulának.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket. Az uzsoragarast fogukhoz verőket. Csak egy éjszakára: Mikor gránát-vulkán izzó közepén Ugy forog a férfi, mint a falevél; S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, - Szép piros vitézből csak fekete csontváz.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket: A hitetleneket s az üzérkedőket. Csak egy éjszakára: Mikor a pokolnak égő torka tárul, S vér csurog a földön, vér csurog a fáról Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben S haló honvéd sóhajt: fiam... feleségem...
Csak egy éjszakára küldjétek el őket: Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket. Csak egy éjszakára: Vakitó csillagnak mikor támad fénye, Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe, Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget, Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.
Küldjétek el őket csak egy éjszakára, Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára. Csak egy éjszakára: Hogy bujnának össze megrémülve, fázva; Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna; Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét, Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!
Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak! Hogy esküdne mind-mind, S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert, Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent: Magyar vérem ellen soha-soha többet! - - Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Érdekesség Gyóni Géza műve Watson Kirkconnel tolmácsolásában Londonban I. díjat nyert, mint olyan háborús költemény, melynek szerzője maga is részt vett a háborúban.Gulyás: Magyar írók élete és munkái I. 59. A Ludwig Baka tábori újságban megjelent a vers paródiájaBács megyei Napló, 1917. január 25.
Irodalom Nagy Lajos: Egy magyar bárd sorsa, Gyóni Géza élete és költészete, 1917
Jegyzetek
Források Magyar versek könyve (szerkesztette: Horváth János) Második, bővített kiadás, Budapest, 1942, 678-679. oldal
További információk
Kapcsolódó szócikkek Első világháború Przemyśl ostromai
Kategória:Magyar versek Kategória:Az első világháború a művészetben