Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) magyar író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).
Életútja Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született, régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, lengyelfalvi báró Orbán János (1779–1871), országgyűlési képviselő, aki a francia háborúk alatt katonatiszt volt, anyja, Knechtel Eugénia (1810–1883). Orbán Balázs emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy görög) családból származott. Orbán Balázs dédapja, lengyelfalvi Orbán Elek, 1744. november 13-án nyert bárói címet Mária Terézia magyar királynőtől.A 120 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Acta miscellanea – F. 9. – Orbán
Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, előbb a katolikus, majd – mivel ott ógörögöt, matematikát és történelmet is tanulhatott – a református gimnáziumban, de már 1846 tavaszán elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott, a velencei származású – valószínűleg a muzulmánok által megmérgezett – nagyanyja, Foresti Mária örökségének átvételére. Hosszas pereskedés után is csak töredékét kapta meg a mesés vagyonnak, így kitanulta az órásmesterséget. Felhasználva a megmaradt lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, számos erdélyi magyar és román „beduinnal” találkozott, akik a besorozás elől szöktek meg, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Utazás Keleten címmel. Az itt látottak hatására erősen antiklerikális nézeteket tett magáévá, melyeknek több művében is hangot adott.
bal|bélyeg bélyegkép|A Vasárnapi Ujság, 1890/17. számában Egy nyugati lapból, Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. A török fővárosból egy szabadcsapattal indult haza, azonban Vidinben értesült a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat segítette szállással és munkahellyel. További élete meghatározó élménye volt, hogy Kossuth környezetébe került. Nem térhetett haza, a császári hatóságok ellenségnek tartották. Londonba utazott, ahol Petőfi barátjával, Teleki Sándorral barátkozott össze. Nagy hatással volt rá a Jersey, majd Guernsey szigetén emigrációban élő Victor Hugo, akinek az volt a véleménye róla, hogy „kétszáz Orbán Balázzsal meg tudnám dönteni III. Napóleon császárságát”.
Csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868–1873 között hat kötetben kiadta fő művét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen.
1872-től élete végéig tagja volt a magyar Országgyűlésnek, 1848-as, függetlenségi programmal az ellenzékhez tartozott. Parlamenti beszédeit is hat kötetben adta ki. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott: történelmi tanulmányokat írt, sok újságcikket közölt az ellenzéki lapokban.
Késői elismerésként, csak 1888-ban lett az Akadémia levelező tagja. Utód nélkül halt meg.
Társasági tagság Kemény Zsigmond Társaság
Emlékezete
bélyegkép|200px|Orbán Balázs síremléke
Egyetlen örökösének a magyar, közelebbről a székely népét teszi, de hagyatéka fölött hosszas per keletkezett. Temetésén határozták el, hogy szobrot érdemelnek neki, de erre is egy bő évszázadig, 1995-ig kellett várni. Végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó kapu az övé volt.
Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen iskola, utóbbiban egy fotósklub is viseli nevét. Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa 2011-ben létrehozta az Orbán Balázs-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek oda, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában.
Orbán Balázs-barlang a neve a Vargyas-szoros Természetvédelmi Terület egyik barlangjának.
Származása +Orbán Balázs családfájaGudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája K–O, Tellér Kiadó, Budapest, 1993, 416–418. o. br. Orbán Balázs(Lengyelfalva, 1829. febr. 3–Budapest, 1890. ápr. 19.)író, néprajzi gyűjtő Apja:br. lengyelfalvi Orbán János(Kassamindszent, 1779–Lengyelfalva, 1871. aug. 24.)huszárezredes Apai nagyapja:br. Orbán Pál(1751–1829)őrnagy Apai nagyapai dédapja:br. Orbán Elek(Lengyelfalva, 1703–Harasztos, 1753)főkirálybiró Apai nagyapai dédanyja:bencenci Olasz Krisztina Apai nagyanyja:gr. cserneki és tarkői Dessewffy Klára Apai nagyanyai dédapja:gr. Dessewffy Istvánalispán Apai nagyanyai dédanyja:gecsei Olasz Júlia Anyja:Knechtel Eugénia(Konstantinápoly, 1810–Szejkefürdő, 1883. dec. 12.) Anyai nagyapja:Knechtel Jánosbányaszakértő Anyai nagyapai dédapja:n.a. Anyai nagyapai dédanyja:n.a. Anyai nagyanyja:Foresti Mária Anyai nagyanyai dédapja:n.a. Anyai nagyanyai dédanyja:n.a.
Művei Utazás keleten. Kolozsvár, 1861, Hat kötet (Ism. Szépirodalmi Figyelő 31. sz.). A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest, 1868-73. Hat kötet (33 önálló s 276 szövegképpel. Ismert. Vasárnapi Ujság 1868. 20. sz. Századok 1869, 1871, 1873, Archaeologiai Értesítő, 1869, A Hon 1868. 290., 295., 296., 300. sz., 1870. 57. sz.). Marosvásárhely szab. kir. város leírása. Pest, 1870 (Különnyomat a Székelyföld IV. kötetéből 3 önálló és 10 szövegképpel) Toroczkó és völgyének ismertetése, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. Pest, 1871 (Különnyomat a Székelyföld V. kötetéből, 5 önálló és 9 szövegképpel) Brassó szab. kir. város leírása történelmi, régészeti és természetrajzi szempontból. Pest, 1873 (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 16 szövegképpel) A bárczasági tíz magyar falu leírása, történelmi és régészeti szempontból. Pest, 1873 (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 14 szövegképpel). Orbán Balázs országgyűlési beszédei 1871-től 1884-ig. Pest, 1875-84. Öt füzet. (Különnyomat az Országgyűlési Naplóból) Kelet tündérvilága vagy Szaif Züliázán szultán. Arab rege. Ali-bey után ford. Kolozsvár, év n. Két rész egy kötetben (Díszkiadásban is 4 kőnyom. képpel) Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam III. A Kisfaludy-társaság megbízásából szerkesztik és kiadják. Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób székelyföldi gyűjtése. Kolozsvár, 1882 A székelyek származásáról és intézményeiről. Kolozsvár, 1888 (Értekezések a történ. tud. köréből. XIII. 9.) Törökországról s különösen a nőkről; vál. Steinert Ágota, jegyz. Fodor Pál; Terebess, Budapest, 1999 Sztambultól Szejkéig; vál., sajtó alá rend., előszó, jegyz., bibliogr. Balázs Ádám; 3. bőv. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2009 Válogatott írások és beszédek; vál., szerk., jegyz. Lövétei Lázár László; Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2018 (Székely könyvtár)
Jegyzetek
Források Orbán Balázs.lap.hu – Linkgyűjtemény [ Ki volt Orbán Balázs?] (MEK) Orbán Balázs országgyűlési beszédei. 1871. november 7-étől 1872. április 16-áig (MEK) Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1887-1892-ben
További információk Orbán Balázs emlékezete, Budapesti Dávid Ferenc Egyesület, Budapest, 1940 Kós Károly: Orbán Balázs, a néprajzkutató, Tudományos Kiadó, Kolozsvár, 1957 Orbán Balázs: Torda város és környéke (hasonmás kiadás), Helikon Kiadó, Budapest, 1984, Orbán Balázs: Torda város és környéke, Európa Kiadó, Budapest, 1986, Orbán Balázs örökösei. Válogatott tanulmányok, esszék, naplójegyzetek Orbán Balázs személyéről és életművéről; szerk. Majla Sándor; Ablak, Székelyudvarhely, 1995 Orbán Balázs: Székelyföld és Erdély, CD-ROM, Arcanum, Budapest, 2001, Zsigmond Győző: Orbán Balázs idejében és ma. A legnagyobb székely szűkebb szülőföldje történeti néphagyományának összehasonlító vizsgálata; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2001 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból (hasonmás kiadás), Babits Kiadó, Szekszárd, 2002, Orbán Balázs emlékszoba, Lengyelfalva. Kiadatlan fényképek; szerk. Zepeczaner Jenő; Haáz Rezső Múzeum–Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, 2005 A legnagyobb székely, Orbán Balázs; szöveg Lőwey Lilla, fotó Váradi Péter Pál; PéterPál, Veszprém, 2009 (Erdély, Székelyföld, 17.) Orbán Balázs, a székely lélek apostola. Tanulmányok, emlékbeszédek, versek; vál., összeáll. Beke Sándor; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2010 (Erdélyi Gondolat művelődési kiskönyvtár) Az idő fényképe. Orbán Balázs és Veress Ferenc nyomán; fotó Fekete Zsolt, szöveg Vida Gábor, Fekete Zsolt; Méry Ratio, Samorín, 2010 Kovács Piroska: Orbán Balázs kapui; 2. bőv. kiad.; Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2012 A Székelyföld leírása a MEK-en Orbán Balázs török tárgyú írásai a Terebess Ázsia E-Tárban Bolgár Dániel: Orbán Balázs orientalizmusa, videoelőadás az Adatbank Caféban Ismeretterjesztő film Orbán Balázsról Fényképfelvételek Orbán Balázs sírjáról
Kapcsolódó szócikkek
Orbán Balázs emlékezete Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Erdélyi magyar történelmi személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1872–1875) Kategória:Országgyűlési képviselők (1875–1878) Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881) Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Függetlenségi Párt-tagok Kategória:48-as Függetlenségi Párt-tagok Kategória:MTA-tagok Kategória:Székelyek Kategória:1829-ben született személyek Kategória:1890-ben elhunyt személyek