Rádai Sándor (Budapest, 1932. május 30. – Budapest, 2011. május 9.) gépészmérnök, rehabilitációs szakember, fogyatékosügyi aktivista.
Élete, munkássága A járványos gyermekbénulás következtében maga is súlyos mozgáskorlátozottként élt. 1951-ben érettségizett a Kölcsey Gimnáziumban, majd 1956-ban szerzett diplomát a BME Gépészmérnöki Karán, vegyipari gépész szakon. 1992-ig különböző állami vállalatok főmunkatársa, főmérnök, főosztályvezető. 1992-től egyéni vállalkozó volt.
1977-től a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének vezetőségi tagja, részt vett a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) létrehozásában, majd az elnökség tagja lett, ahol az akadálymentes környezet speciális kialakításának, jogalkotásának szakértője, közreműködője volt.
Haláláig aktívan dolgozott. Munkásságának köszönhető a hazai akadálymentes építkezés, épületátalakítások jogszabályi kötelezettsége, de nevéhez kötődik az akadálymentes tömegközlekedés igényének elfogadtatása is az illetékesekkel. Ő dolgozta ki az építési szabványokra vonatkozó első ajánlásokat, a mozgássérültek számára rendszeresített parkolóigazolvány, és a benzinjegy rendszerét. A Korszerű Technikával a Mozgáskorlátozott Emberekért Alapítvány kuratóriumi elnöke, vezetője volt.
Díjak, kitüntetések Kiváló Dolgozó Pro Caritate (többször) Magyar Köztársasági Érdemjegy Arany Érdemérem Magyar Köztársasági Érdemkereszt ezüst fokozat Rehabilitációért és Fogyatékosokért Életműdíj
Emlékezete 2013. október 24-én emléktáblát avattak tiszteletére a MEOSZ székházában.
Források Rádai Sándorra emlékezett a MEOSZ a Polio Világnapon http://www.whoiswho-verlag.ch/versionnew/ungarn/verlag/63.php?txt_Language=HU&real_str_PersID=49006395&uniqueID=bf365edf-5a1f-43fb-84a6-0ee5168ef52d
Kategória:Mozgássérültek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar gépészmérnökök