Ion Luca Caragiale (Haimanale, 1852. február 1.Január 30. is szerepel több helyen születési dátumának, de 1970-ben megtalálták a levéltárban az eredeti keresztlevelét, és abban születési dátumként február 1, szerepel. Forrás: Constantin Popescu-Cadem, Manuscriptum, 1977, VIII. évf. 2. szám 179–184 o. – Berlin, 1912. június 9.) román író, drámaíró, költő, elbeszélő, újságíró, publicista. A román irodalomtörténet a legnagyobb drámaíróként és az egyik legfontosabb íróként tartja számon.

Élete 1852. február 1-jén született a Dâmbovița megyei Haimanale-ban, amely ma az ő nevét viseli. Édesapja, Luca Caragiale, és édesanyja, Ecaterina, színészek voltak. Iskoláit Ploiești-ben és Bukarestben végezte. 1868–1870 között Bukarestben tanult mimikát és szónoklatot nagybátyja, Iorgu Caragiale színiiskolájában. A fiatal Caragiale verseket írt titokban, de irodalmi debütálására csak jóval később került sor.

1870-ben családjával Bukarestbe költözött, és apja kívánságára írnokként helyezkedett el a Prahova megyei bíróságon. Caragiale a Familia folyóiratban debütált, és megismerkedett Mihai Eminescuval, mikor nagybátyjánál súgóként és írnokként dolgozott.

1871-ben apja halála után a Bukaresti Nemzeti Színháznál súgónak és írnoknak alkalmazták. 1873-1875 között a Ghimpele (A tüske) folyóiratnál dolgozott, első versei is itt jelentek meg. A következő években dolgozott az Alegătorul liber (A szabad választó), a Claponul (A kappan), a Timpul (Az idő) című újságoknál is. A színpadon Zűrzavaros éjszaka (O noapte furtunoasă) című művével debütált 1879-ben.

A korszak legfontosabb irodalmi mozgalmának, a Junimea-nak a kiemelkedő tagja volt, melyből 1892-ben elvi okok miatt kivált. 1881–1883 között Neamț és Suceava megyék tanfelügyelője volt, 1885-től a bukaresti Sf. Gheorghe líceumban tanított helyettesként. Ebben az évben, március 12-én, született Maria Constantinescutól törvénytelen fia, Mateiu Caragiale, aki szintén író lett.

1889. január 7-én/8-án összeházasodott egy artista lányával, Alexandrina Burelly-vel. Két lánya született tőle: Ioana (1889. október 24.) és Agatha (1890. november 10.), akik 1891 márciusában diftéria áldozatai lettek. 1893. július 3-án fia született, aki apja nevét kapta – Luca Ion lett. 1889-ben Eminescu halálának évében írta Caragiale az În Nirvana című cikket.

1901-ben plágiummal vádolták meg: a Năpasta (Megtorlás) című művét Kemény István egyik darabja másolmányának tartották. Azonban ez csak rágalomnak minősült és Barbu Ștefănescu Delavrancea védőbeszédének köszönhetően tisztázódott a dolog.

1903-ban Kolozsvárra akart költözni, de végül Berlinbe került, miután egy nagyobb összeget örökölt. 1905. március 14-étől végleg oda költözött. 1912. június 9-én halt meg berlini otthonában, testét a bukaresti Bellu temetőben helyezték örök nyugalomra. 1948-ban a Román Akadémia posztumusz tagjává választotta.

Legfontosabb művei O noapte furtunoasă (Zűrzavaros éjszaka), 1879 Conu Leonida față cu reacțiunea (Leonida naccsás úr és a reakció), 1880 O scrisoare pierdută (Elveszett levél), 1884 D-ale carnavalului (Farsang), 1885 Năpasta (Megtorlás), 1890 Momente și schițe (Pillanatok), 1900–1901 Reminescențe (Emlékek), 1915 Smărăndița

Magyarul megjelent művei Két sorsjegy. Novellák; ford. Nagy Elek; Állami Kiadó, Bukarest, 1949 Elveszett levél. Vígjáték; ford. Nagy Elek; Állami Könyvkiadó, Bukarest, 1949 (Színház) Jegyzőkönyv. Karcolatok és humoreszkek; ford. Grandpierre Emil, Réz Ádám, Stella Adorján, összeáll. Grandpierre Emil; Szépirodalmi, Bp., 1951 Caragiale I. L. válogatott művei, 1-3.; ford. Fodor Sándor et al.; Állami Kiadó, Bukarest, 1952 (Haladó hagyományaink) 1. Színművek 2. Novellák és karcolatok 3. Karcolatok, cikkek és bírálatok Leonida naccságos úr és a reakció; ford. Kiss Jenő; Művelt Nép, Bp., 1952 (Színjátszók könyvtára) Két sorsjegy. Novellák és karcolatok; ford. Nagy Elek et al.; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1956 (Kincses könyvtár) Válogatott írások; ford., összeáll., bev. Kerekes György; Ifjúsági, Bukarest, 1960 (Tanulók könyvtára) Ion Luca Caragiale válogatott művei, 1-2.; ford. Fodor Sándor et al., előszó Silvian Iosifescu; Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1960 Színdarabok; összeáll., bev. Kerekes György; Ifjúsági, Bukarest, 1961 (Tanulók könyvtára) Goe úr. Karcolatok; Ifjúsági, Bukarest, 1966 Megtorlás. Dráma; ford. Fodor Sándor; Népi Alkotások Megyei Háza, Csíkszereda, 1970 (Színpadi füzetek) Abu-Haszán; ford. Kerekes György; Creanga, Bukarest, 1970 Az élhetetlen Cănută; ford. Bálint Tibor, Kerekes György, Méhes György; Creanga, Bukarest, 1972 (Minden gyermek könyve) Ötórai tea. Novellák, cikkek, jelenetek; ford. Ignácz Rózsa et al., bev. Páskándi Géza; Kriterion, Bukarest, 1972 Az elveszett levél. Vígjáték; ford., utószó Deák Tamás; Kriterion, Bukarest, 1975 Az elveszett levél; ford. Szilágyi Zoltán; Szolnoki Szigligeti Színház–Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1984 (A szolnoki Szigligeti Színház műhelye) A helyzet. Karcolatok és pillanatképek; vál., ford., utószó Szász János; Kriterion, Bukarest, 1985 (Román írók) Az elveszett levél és egyéb komédiák; ford., utószó Szász János; Kriterion, Bucureşti, 1988 (Román írók) Az elveszett levél. Vígjáték négy felvonásban; ford. Seprődi Kiss Attila; in: Színház, 1994/febr. Az elveszett levél. Vígjáték négy felvonásban; ford. Kacsir Mária; Művelődés, Kolozsvár, 2003 Farsang. Komédia; Réz Pál fordítása alapján színpadra alkalmazta Parti Nagy Lajos; Nemzeti Színház, Bp., 2005 (Nemzeti Színház színműtár) Vígjátékok; ford. Kacsir Mária; Kriterion, Kolozsvár, 2005 I. L. Caragiale összes színpadi művei; ford. Seprődi Kiss Attila; Arca, Nagyvárad, 2008 Caragiale mosolya. I. L. Caragiale művei Seprődi Kiss Attila fordításában; UArtPress, Marosvásárhely, 2022 (DramArt)

Jegyzetek

Fordítás

Források

Ki kicsoda a világirodalomban (1975-ig), Könyvkuckó, Budapest, 1999.

További információk

Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél Életrajza a Világirodalmi Arcképcsarnokban Goe úr Miskolczy Ambrus: Modern mítoszok csapdáiban. Caragiale és Sebastian; Kriterion, Kolozsvár, 2011 (Gordiusz)

Kapcsolódó szócikkek

Semlyén Hugó

Kategória:Román írók Kategória:Román drámaírók Kategória:Román költők Kategória:A Román Akadémia tagjai Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1912-ben elhunyt személyek Kategória:A Bellu temetőben eltemetett személyek