Balázs Nándor László (Budapest, 1926. július 7. – Setauket, New York állam, 2003. augusztus 16.Zafra–Berry–Belian–Voros: Nandor Balazs (kétoldalas PDF, angol)) magyar fizikus, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Életútja Apja MÁV tisztviselő volt, akit érdekelt a latin nyelv és a matematika. Anyja vidám teremtés volt, az első világháború előtt Bécsben és Pozsonyban járt iskolába, a német irodalom érdekelte. Nagy könyvtáruk volt, apja azt mondta Nándornak: „Nyugodtan olvasson bármit, ami megtetszik, szeretném azonban felhívni a figyelmét arra, hogy lesznek könyvek, amiket még nem ért meg. Mutassa meg előtte nekem, én majd megmondom, érdemes-e elolvasnia.”Staar Gyula: Megszállottak , Typotex, 1998
Elemibe a Vilmos császár úti Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Kemény János volt a padtársa. Neumann János is ebbe az iskolába járt. Keményen megdolgoztatták őket.Staar Gyula: Beszélgetés Balázs Nándor professzorral, Élet és Tudomány, 1997/45. és 46. szám (I. Egy úriember, aki fizikus , II. Virágok a fizika kertjében )
A pesti bencés gimnáziumba, a Szent Benedek Gimnáziumba járt 8 évig. Tanárait nagyra becsülte. Fiatal korában a francia irodalom érdekelte. 17 évesen a magyar írók közül Vörösmarty, Kosztolányi, Babits és Kemény Dezső volt rá legnagyobb hatással. Egyetértve Teller Edével azt vallotta, hogy a magyar nyelvnek mint anyanyelvnek nagy szerepe volt sok honfitársunk tudományos sikerében.
1949 tavaszán, 22 évesen szökött ki Magyarországról. Amszterdamban doktorált 1951-ben statisztikus fizikából, ezután Schrödinger asszisztense lett az írországi Dublinban 1951–52-ben. Schrödinger küldte a princetoni Institute for Advanced Study intézetbe Einsteinhez dolgozni, ahol egy évet töltött. Onnan az Alabamai Egyetemre (1953–55), majd a Chicago Egyetemre (1955–59) került, majd vissza Princetonba (1959–61). Végül a Stony Brook Egyetemre került (a Staar interjú idején, 1997-ben, már 35 éve ott dolgozott). Élete utolsó évtizedében a Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium elméleti részlegének konzultánsa volt.Szabó Árpád: Magyar természettudósok - Fizikusok. 4., bőv. kiadás, Akad. Kiadó, 2007. 15. o.
Közeli barátságban és munkakapcsolatban állt Schrödingerrel, Dirac-kal, Chandrasekharral és Wigner Jenővel. Huzamosabban együtt dolgozott a Los Alamos Nemzeti Laboratórium elméleti osztályával főként relativitáselmélet, kozmológia és kvantuminformatika területén.
Fizikával kapcsolatos munkáját mély szintű megértés, és a matematikai alapokkal kapcsolatos érdeklődés jellemezte sok területen, a magfizikától kezdve az információelméletig és a káoszig. Munkakapcsolatot tartott több magyar kollégájával (Lukács Béla, Zimányi József), leginkább a relativisztikus nehézion ütközések területén, ő szolgált közvetítőként Magyarország és a Stony Brook (a Relativisztikus Nehéziongyorsító, a RHIC (BNL) elméleti központja) között.
A fizikán kívül érdekelte a vívás (tőrvívásban bajnok volt Magyarországon), a vitorlázás és a lovaglás.
Cikkei Káosz és kvantummechanika, Természet Világa, 128. évf. 5. sz. 1997. május, 197–199. o. Szilárd házikabátban, 129. évf. 6. sz. 1998. június, 258–259. o.
Jegyzetek
További információk Angol nyelvű oldal róla Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus; előszó Vekerdi László; Typotex, Bp., 1991
Kategória:Magyar fizikusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:1926-ban született személyek Kategória:2003-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek