Unger Ernő (Arad, 1900. január 17. – Budapest, 1968. május 28.) karmester, zenetanár, zeneszerző volt. Évtizedekig vezette a karmester- és operaénekes-képzést a Zeneakadémián. Felesége Szabó Lujza, majd Miklóssy Irén opera-énekesnők volt.
Élete Német eredetű családból származik. Édesapja, Unger Móric zenetanár volt Aradon.Czigány György: Tuttifrutti Ottlik asztaláról = Kortárs 2003 április
A Zeneakadémián Szendy Árpád (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) növendéke volt. 1922-től maga is tanított. A karmesterképzésnek évtizedekig vezető alakja volt. Az operaszakosok vizsgáit vezényelte. Az 1946-os B-listázások idején eltávolították állásából, a következő évben rehabilitálták.Kotányi Nelly: Zenei Figyelő = Képes Figyelő 1947. ?. sz. Visszatérhetett a Zeneakadémiára, 1948 és '50 között a tanszaknak vezetője is volt. 1950-ben ismét távoznia kellett a főiskoláról, 1957-től taníthatott újra. 1961-ben nyugdíjazták.
Az operavizsgákon sok, addig Magyarországon ismeretlen operát mutatott be. (Újra)felfedező munkájának legjelentősebb tette a Così fan tutte (Mozart) 1923-as bemutatása volt, amit addig csak egy német társulat játszott Magyarországon, még a 18. században.Péterfi István: Mozart-opera a Zeneművészeti Főiskolán
1923-tól vezényelt. Ebben az évben lett a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, ezt a posztot 1936-ig megtartotta.A Műegyeti Zenekar honlapja (Hozzáférés: 2019. május 21.) Sokakkal ismertette és szerettette meg a komolyzenét a Margitszigeten rendezett hangversenyeivel. 1950 és '52 között, „vidéki száműzetésben” a Győri Filharmonikus Zenekart és a Diósgyőri Vasgyár Szimfonikus Zenekarát vezette.
Karmesterként a kis mozdulatok, minimális csuklómozgás híve volt, amivel nem volt népszerű tanítványai körében.Breuer János: „Ritorna vincitor”. Sir Georg Solti ifjúsága = Parlando 2012. 3. számSir George, (sic!) az utolsó utáni mohikán = Népszava 2012. október 27.
Szerzeményei jelentéktelenek. Petőfi c. operájával remekművet akart alkotni, de mindössze három előadást élt meg az Operaházban is viharos 1944-es évben Halmos Jánossal a címszerepben és Unger feleségével Szendrey Júliaként.
Leánya, Unger Emőke (1936–2020) gordonkaművész, neki ajánlotta Kodály Magyar táncok című művét, amit 1957-ben Párizsban mutatott be.
Miklóssy Irénnel és lányukkal közös sírjuk a Farkasréti temetőben található [18-1-396].
Művei Petőfi (opera, 1944) Cantata libertatis (1948) Oda Hungarica (kantáta) Magyar variációk Hungaria (szimfónia) Zongoraverseny Liszt Ferenc emlékének Romantikus koncert (gordonkaverseny)
Jegyzetek
Források Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. III. kötet. Budapest, 1965. Zeneműkiadó. Magyar életrajzi lexikon További információk Bóka Gábor: Petőfi meghalt = Opera-Világ 2015. július 17. (Hozzáférés: 2019. május 21.)
Kategória:Magyar karmesterek Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Aradiak Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1968-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek