A mam nyelv egy főként Guatemala nyugati részén és Mexikó Chiapas államában közel 800 000 ember által beszélt, a maja nyelvcsaládba tartozó agglutináló nyelv. Maga a mam vagy man szó több maja nyelven is nagyapát, apát vagy őst jelent, de Guatemalában és Belizében így hívják a hegyi isteneket is, akik hitük szerint a veteményt öntözik.
Története Néhány nyelvészeti tanulmány szerint a mam nyelv eredetileg a mai Guatemala Huehuetenango megyéjéből terjedt el, amely területet időszámításunk előtt 2600 körül proto-maja törzsek lakták. Mivel a mam a jukaték-maja és a vaszték nyelvvel együtt a legnagyobb különbözőséget mutatja a többi maja nyelvtől, ezért feltételezhető, hogy ez a három nyelv a proto-maja nyelvből kialakult nyelvek között a legősibbek között található. A mam nyelvből származik két jóval kevésbé elterjedt nyelv: az isil és az agvakaték.
A 21. század elejéig nem készült átfogó gyűjtemény a mam nyelv szavairól, és nem történtek eredményes kísérletek egy egységes nyelv létrehozására, a nyelvjárások közti különbségek kiküszöbölésére. Bár a Proyecto Lingüístico Francisco Marroquín, az Instituto Lingüístico de Verano és a La Academia de Lenguas Mayas de Guatemala is tett lépéseket hasonló célokért, csak részeredményeket értek el. 2003-ban a maja nyelveket kutató OKMA nevű intézet (Oxlajuuj Keej Maya’ Ajtz’iib’) kezdeményezésére újabb szótárkészítési munka kezdődött, amelynek eredményeként 4 év alatt elkészült az eddigi legteljesebb mam szótár, 6000 szó 15 000-nél is több jelentésével.
A bibliai Újszövetség mam nyelvre történő lefordítása már 1924-ben elkezdődött, de csak 2010-ben mutatták be San Juan Ostuncalcóban ünnepélyes keretek között az első elkészült köteteket. Így a mam lett Guatemala kilencedik indián nyelve, amire ezt a könyvet lefordították.
Elterjedése Mexikóban jobbra|bélyegkép|Chiapas községei, ahol a mam kisebbség jelen van A mam nyelvet Mexikó három délnyugati államában, Campechében, Quintana Roóban és Chiapasban beszélik, de az első kettőben összesen csak néhány településen. A beszélők száma Chiapasban a legmagasabb, ezen államban két északi (Juárez és Reforma) és egy Centro régiói (Ixtapa) község mellett főként a délkeleti (guatemalai) határ mentén levő vidékeken élnek mamok: Sierra régióban Amatenango de la Frontera, Bejucal de Ocampo, Bella Vista, La Grandeza, Mazapa de Madero, Motozintla, El Porvenir és Siltepec, Soconusco régióban pedig Acacoyagua, Cacahoatán, Escuintla, Frontera Hidalgo, Huehuetán, Tapachula, Tuxtla Chico, Tuzantán és Unión Juárez községekben.
A 21. század elején 8000–10 000 körül változott a beszélők száma, és bár 2010-ben közel 3000-rel több mam nyelvet beszélő embert számláltak össze, mint 2000-ben, a nyelv Mexikóban mégis szinte a kihalás szélére sodródott, főként mivel beszélői többnyire kis településeken élnek, gyakran elszigetelve egymástól. A mam soconuscói és a határmenti változatát ráadásul az 5–14 éves gyermekek jóval alacsonyabb arányban beszélik már, mint az idősebbek. Bár ezzel ellentétben a déli és az északi változatot a fiatalok kicsit nagyobb arányban beszélik, tehát van utánpótlás, ám ezeket a nyelvjárásokat mindössze négy illetve kilenc településen beszélik.
Guatemalában jobbra|bélyegkép|A mam nyelv beszélőinek aránya Guatemalában (2011) A mam nyelv beszélőinek nagy többsége Guatemalában él, azon belül is az ország nyugati felén. Legnagyobb számban Huehuetenango megye (mam nyelven Chnab’jul) 20, Quetzaltenango megye (T-xoljub’ / T-xeljub’) 12 és San Marcos megye (T-xe Chman) 29 községében használják.
A beszélők aránya és száma 2011-ben az egyes megyékben a következő volt: MegyeTeljes lakosság (ezer fő)Beszélők arányaBeszélők száma (ezer fő)Alta Verapaz1119,80,0%0,0Baja Verapaz268,60,1%0,3Chimaltenango606,00,0%0,0Chiquimula368,00,0%0,0El Progreso157,50,1%0,2Escuintla702,50,2%1,4Guatemala3134,30,7%21,9Huehuetenango1150,518,3%210,5Izabal410,80,2%0,8Jalapa314,10,0%0,0Jutiapa434,20,0%0,0Petén628,42,2%13,8Quetzaltenango792,423,2%183,8Quiché955,71,3%12,4Retalhuleu303,09,4%28,5Sacatepéquez316,70,2%0,6San Marcos1022,027,5%281,0Santa Rosa344,90,0%0,0Sololá430,60,0%0,0Suchitepéquez482,61,3%6,3Totonicapán472,60,1%0,5Zacapa221,40,1%0,2Összesen14636,55,2%762,3
Ábécé A mam nyelv La Academia de las Lenguas Mayas de Guatemala (ALMG) által egységesített, majd a La Comunidad Lingüística Mam (COLIMAM) által módosított ábécéje az alábbi 32 betűt tartalmazza (betűnek számítva az önálló ’ jelet is):
a, b’, ch, ch’, e, i, j, k, k’, ky, ky’, l, m, n, o, p, q, q’, r, s, t, t’, tx, tx’, tz, tz’, u, w, x, ẍ, y és ’
Közülük 19 egyszerű mássalhangzó (ch, j, k, ky, l, m, n, p, q, r, s, t, tx, tz, w, x, ẍ, y, ’), 8 glottalizált mássalhangzó (b’, t’, ky’, k’, q’, tz’, ch’, tx’) és 5 magánhangzó (a, e, i, o és u).
Kiejtés Mássalhangzók Az egyszerű mássalhangzók kiejtése a következő táblázatban látható, a ’ aposztrófjeles glottalizált mássalhangzók ejtése után a hangszalagrés (glottisz) összezárásával torokból lökött pukkantás következik. Némelyik nyelvjárásban előfordul, hogy a j hangot [h]-nak ejtik, vagy hogy az n hangot [ŋ]-nek (mint az angol ng), vagy hogy a q’ hangot [ʛ]-nek (mint egy nyelés közben mondott, hátrébb képzett g). BetűKiejtés (IPA)Közelítő magyar kiejtésb’ɓ̥a b-hez hasonlít, de kevéssé zöngés, mintha „lenyelnék” a hangotchtʃcsjxerős h (mint a német Buch vagy az orosz хорошо)kkkkykʲkjlllmmmnnnpppqqk (hátrébb képzett)rɾ„legyintett” rssszttttxtʂcs (hátrahajlított vagy hátratolt nyelvvel)tztscwwnincs hasonló magyar hang (mint az angol w)xʂs (hátrahajlított vagy hátratolt nyelvvel)ẍʃsyjj A képzés helye és módja szerint a mássalhangzók az alábbi módon csoportosíthatók: BilabiálisAlveolárisAlveopalatálisRetroflexPalatálisVelárisUvulárisGlottálisZárhangEgyszerűptkykq’Glottalizáltb’t’ky’k’q’Zár-rés hangEgyszerűtzchtxGlottalizálttz’ch’tx’RéshangEgyszerűsẍxjOrrhangEgyszerűmnFolyékony hangOldalréshanglPergőhangrFélhangzóEgyszerűwy
Magánhangzók Az ábécében szereplő 5 magánhangzónak van rövid és hosszú változata, azonban ezt írásban nem különböztetik meg. Kiejtésük a magyarhoz hasonló, csak az a hang elülső ajakréses, vagyis a rövid á-nak felel meg, az e pedig a közepesen zárt e-nek. A magánhangzók a képzés módja szerint a következőképpen csoportosíthatók:
Elülső nyelvállásúKözépső nyelvállásúHátsó nyelvállásúAjakkerekítés nélküliAjakkerekítésesZártiuKözepeseoNyílta
Nyelvtan A mam nyelv alapvető szósorrendje ige–alany–tárgy, például az „A fiú ananászt eszik.” mondat fordítása Nlo’n k’wal witzti’. („Eszik fiú ananász”)
Gyakori, hogy a szavak a nyelvtani számtól és személytől, valamint attól függően, hogy az adott szó magán- vagy mássalhangzóval kezdődik illetve végződik, egy-egy előtagot és utótagot kapnak. Az előtagok két csoportja az A és a B csoport. A táblázatban ezek láthatók, ahol „/” jellel elválasztva több szerepel, ott a jel előtti(ek) a mássalhangzóhoz társuló(k), az azt követő(ek) a magánhangzóhoz társuló elő- vagy utótag(ok). Kerek zárójelben egyes nyelvjárások változatai szerepelnek (ezek részletezése a táblázat alatt olvasható), szögletes zárójelben pedig olyan előtagok, amelyek az igeidőtől is függenek (részletek az igékről szóló fejezetben).
A csoport előtagB csoport előtagVégződésÉnn- / w-chin-e / -ye (-a / -ya)Tet-– [k, tz / k’, tz’]-a / -yaŐt-– [k, tz / k’, tz’]–Mi (a hallgató nem)q-qo-e / -ye (-a / -ya)Mi (a hallgató is)q-qo–Tiky- (k-, ch-)che’ (chi)-e / -ye (-a / -ya)Őkky- (k-, ch-)che’ (chi)–
Vannak olyan helyek (Huehuetenango megye, San Marcos megye nagy része), ahol az e és ye végződés helyett is a-t és ya-t alkalmaznak, sőt, van olyan nyelvtankönyv is, ami csak ezt a változatot tartalmazza.
Az A csoport ky előtagja helyett Quetzaltenango megye nagy részén csak k-t használnak, Huehuetenango néhány vidékén (főként Todos Santos Chucumatánban és San Pedro Nectában) pedig ch-t.
A B csoport többes szám második és harmadik személye esetén bizonyos nyelvjárásokban che’ helyett chi-t használnak.
Főnevek A nyelv a főnevek birtokosát az előbb ismertetett A csoport előtagjával és az utótaggal kiegészítve jelzi. A főnevek több csoportba sorolhatók az alapján, hogy ilyen esetben megváltozik-e a szótő, és ha igen, hogyan.
A szabályos főneveknél nincs változás, például a ló mam nyelven chej, a lovam ncheje, a juh rit, a juhom nrite. Vannak olyan főnevek, ahol a szótő utolsó magánhangzója hosszúvá válik (bár ezt írásban nem jelölik), például jal (kukoricacső) → njale (kukoricacsövem), az első szóban rövid, a másodikban hosszú a-val ejtve. Vannak olyanok, ahol egy plusz magánhangzó vagy -el, -il, -al toldalék kerül be a szóba, például xyub’ (háló) → nxuyub’e (hálóm), chib’j (hús) → nchib’jile (húsom) Vannak (főként testrészek, ruhák nevei és rokonságot jelölő szavak), ahol a szótő végződése eltűnik, például q’ob’aj (kéz) → nq’ob’e (kezem), vagy mamb’aj (apa) → nmane (apám). Vannak rendhagyó főnevek, ahol teljesen megváltozik a szótő, például xnoq’al (takaró (alváshoz)) → ntxo’we (takaróm). Vannak olyanok, amelyek mindenképpen valaminek a „birtokai”, a birtokos nélkül szinte semmit sem jelentenek. Ezek is viselkedhetnek szabályosan (például lok’ (gyökér) → tlok’ (gyökere) → tlok’ tzaj (fenyő gyökere) → tlok’ ntzaje (fenyőm gyökere)) vagy rendhagyóan (például b’ech (virág) → tb’echil (virága) → tb’echil jatze (a matasano nevű fa virága) → tb’echil njatzeye (a matasanóm virága)). Vannak főnevek, amik nem szoktak birtokos alakban szerepelni, hiszen a természet alkotta őket és „senkiéi”, például muj (felhő), kya’j (égbolt), xlok’loj kya’j (villám) vagy xjaw (Hold). Igaz, például játékok vagy szertartások során, költeményekben ezek is előfordulhatnak birtokolva.
Többes szám Általában nem szükséges a többes szám használata akkor sem, ha több dologról beszélnek (sem akkor, ha számnevet tesznek a főnév elő, például laq (tányér) → oxlaj laq (tizenhárom tányér)), de ha mégis ki akarják fejezni, hogy valamiből több van, akkor azt egy elétett txqan vagy qe szóval jelzik, például jun xjal (egy személy) → txqan xjal (néhány/több személy), jun wiẍ (egy macska) → txqan wiẍ (néhány/több macska). Összetett főnevek Vannak olyan összetett főnevek, amelyek két tagját egybe kell írni (például xmil (darab) + q’ob’aj (kéz) → xmilq’ob’aj (gyűrű) vagy q’an (sárga) + tze’ (fa) → q’antze’ (éger)): ezek ragozása semmiben sem különbözik a nem összetettektől. Vannak azonban olyanok, ahol a két tagot külön írják, ilyenkor a birtokot kifejező ragok az összetétel második tagjához járulnak, például: cheb’il b’utx (malom) → cheb’il nb’utxe (malmom). Ugyanez a helyzet azokkal az összetett főnevekkel, amelyek önmagukban is birtokos szerkezetek (az első szó alapesetben is egyes szám harmadik személyű birtokos ragjait kapta): tal ja (kulcs) → tal njaye (kulcsom).
Személynevek A személynevek elé mindig oda kell tenni egy kis szócskát, ami az említett személy koráról és neméről, esetleg arról tájékoztat, hogy tisztelettel viszonyulunk-e hozzá. Ezek a szócskák a következők lehetnek: SzóJelentésetatfelnőtt, idős férfi, akit tisztelünknanfelnőtt, de nem nagyon öreg nőẍjo’qidős férfitxinfiatal lány, nálunk idősebb családtag vagy barátq’afiatal férfi, fiúne’kicsi gyermek, csecsemőswe’j, qmanidős férfiqtxuidős nő
Névmások A mam nyelvben mutató és személyes névmásokat használnak. Mutató névmásJelentéseajlu / ... lu’ez / ez a ...ajchix, ajkinaz
Személyes névmásJelentéseaqineénayateaőaqomi (de a hallgató nem)aqoyemi (a hallgató is)aqeyetiaqeők Van, ahol az aqine, az aqoye és aqeye helyett az aqina, aqoya és aqeya szavakat használják.
Számnevek A maják számírásukban a húszas számrendszert használják, nem kivétel ez alól a mam nyelv sem. Mindössze háromféle számjegyet használnak: az 1, az 5 és a 0 jelét. Egytől tizenkilencig az 1 és az 5 jeleivel írják a számokat, így tulajdonképpen a nulla mellett még tizenkilenc „összetett számjegyük” van. Minden nagyobb egész számot a húsz hatványainak többszöröseiből állítanak elő, például 1982 = 4 × 202 + 19 × 201 + 2 × 200, így ezt a számot egy 4-es, egy 19-es és egy 2-es számjeggyel írják fel.