A jegenyenyár vagy lombardiai nyár (Populus nigra 'Italica') a fekete nyár egyik közismert termesztett változata. Nevezik olasz nyárnak és egyszerűen jegenyefának is; korábbi tudományos nevei voltak: Populus pyramidalis Roz., Populus dilatata Ait., Populus italica Moench, Populus pannonica Kit., Populus croatica W. et Kit. A valódi lombardiai nyárat a 17. században nemesítették Lombardiában.
Alaki jellemzői Felfelé törekvő, igen keskeny, tornyos, 25–35 méter magas fa. A törzsén vad hajtások nőnek, így gyakran csaknem a tövétől kezdve ágas. Ágai aránylag rövidek, a törzs főtengelyéhez hajolnak, emiatt vékony és hosszú a termete. Levelei hosszúkásak, kihegyezettek, de szélesebbek mint hosszúak.
Élettani jellemzői Tarackoló növény, tarackjai akár 35 m-re is elérnek, az árok fenekén is áthúzódnak. Mivel a mediterrán régióból származik, elviseli a forró, száraz nyarakat, nyirkos környezetben rövid életű a különféle gombabetegségek miatt. Hímivarú klón.Bean, W. J. (1980). Trees and Shrubs Hardy in the British Isles Vol. 3. John Murray
Származása Alexander von Humboldt még úgy gondolta, hogy a Mississippi partvidékéről származik, míg John Forbes Royle angol botanikus a Himalája környékét vélte származási helyének; elképzelésük szerint ezekről a helyekről került Itáliába, ahol meghonosodott, majd Milánó vidékéről terjedt el Európában. Tekintve, hogy az alapfaj – a fekete nyár – eurázsiai elterjedésű, és elterjedési területe messze nem éri el a Himaláját, minden bizonnyal sem a Mississippi vidékéről (az amerikai kontinensről), sem a Himalájából nem érkezhetett.
Felhasználása Díszfa. Általában utak mellé ültetik, gyakran fasorokat képez. A tarackjai miatt azonban a 19. században gyakran előfordult, hogy a művelt földeken problémákat okozott (a gyümölcsösökben tarackjaival kiszorította a gyümölcsfákat, szántóföldeken a tarackjai alkalmatlankodtak).
Jegyzetek
Források
Kategória:Nyárak Kategória:Növényfajták Kategória:Dísznövények