Roskóc () község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.
Fekvése Mezőlaborctól 7 km-re délnyugatra, a Laborc felső folyásától nyugatra fekszik.
Története A települést 1478-ban „Roskocz” alakban említik először. A 16. század közepén 4 portája volt. 1715-ben 13 házat számoltak a községben. 1787-ben 50 házában 316 lakos élt, földesura a Kéry család volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kéry Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik d. Szukóhoz 1 1/2, é. Bisztrához fél órányira; egyéb minéműségei hasonlók Havaj helységéhez.”
1828-ban 34 háza és 267 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Roskócz, orosz falu, Zemplén vmegyében: 8 romai, 260 g. kath., 4 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. – 1106 hold szántófölddel. F. u. Kéry, Szirmay. Ut. p. N.-Mihály.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Roskócz, ruthén kisközség 44 házzal és 285 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a Kéryek és Szirmayak voltak a földesurai. Most Wollmann Kázmérnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1766-ban épült.”Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.
Az első világháborúban a falu súlyos károkat szenvedett. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 298, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 237 lakosából 184 szlovák és 48 ruszin volt.
2011-ben 194 lakosából 114 szlovák és 75 ruszin.
Nevezetességei Görögkatolikus temploma 1766-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
További információk E-obce.sk Községinfo Roskóc Szlovákia térképén
Jegyzetek
Kategória:A Mezőlaborci járás települései Kategória:Zemplén vármegye települései