Steinmetz Miklós, oroszos formában Nyikolaj Sztyepanovics Steinmetz, gyakran csak Steinmetz kapitány (Pécs, 1913. október 4.Születése bejegyezve a pécsi állami születési akv. 920/1913. folyószáma alatt. – Pestszentlőrinc, 1944. december 29.) a szovjet hadsereg századosa, hadikövet. Budapest ostromakor, 1944. december 29-én Rogyion Jakovlevics Malinovszkij marsall üzenetét vitte a német parancsnokságra. Halálának pontos körülményei tisztázatlanok, a történész kutatók (Gosztonyi Péter, Ungváry Krisztián, Mihályi Balázs) több, egymásnak erősen ellentmondó verziót publikáltak.Ungváry Krisztián: Az ostromlott Budapest két titka, Kossuth, Budapest, 2016,
Élete Steinmetz István 29 éves evangélikus MÁV-mérnök és a 34 éves izraelita Steiner Ilona gyermekeként született, a szülők megegyezése alapján a gyermek az apja vallását követte. Édesapja magas beosztású állami tisztviselőként dolgozott, majd a kommünbe került, később pedig együttműködött a Pécset megszálló szerbekkel. Amikor a szerb csapatok kivonultak, a családnak menekülnie kellett. Előbb Németországba, 1921-ben Argentínába, majd 1932-ben pedig a Szovjetunióba vándoroltak ki. Steinmetz Miklós ennek köszönthetően megtanulta a spanyol, a német majd pedig az orosz nyelvet, a Szovjetunióban pedig bekapcsolódott a Komszomol munkájába.
1936 és 1938 között önkéntesként harcolt a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán, a nemzetiek győzelmét követően rövid időn belül kényszerlakhelyre internálták. Ezután a második világháborúban immár valóban önkéntes tisztként szolgált a szovjet hadseregben, Malinovszkij 2. ukrán frontjához osztották be. 1944 decemberében került Gyömrőre a 317. lövészhadosztály politikai tisztjeként.Palasik Mária: Illegalitásban a Rákosi-korszakban, epa.oszk.hu
Halála A II. ukrán front megadásra szólította fel a körülzárt német csapatokat, hogy Budapest lakosságát megkímélje. Rogyion Jakovlevics Malinovszkij marsall az ultimátummal két századosát, Budán Ilja Afanaszjevics Osztapenko kapitányt, Pesten pedig Steinmetz kapitányt küldte el hadikövetként a német csapatok parancsnokságára, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS tábornokhoz, a német csapatok főparancsnokához.Téglás Tivadar: Pestszentlőrinc megyei város 1936-1950, muzeum18ker.hu
N. A. Nyecseporuk,Hadtörténelmi közlemények 1967 – N. A. Nyecseporuk: A magyar föld felszabadítása, epa.oszk.hu a 66. gárda-lövész-hadosztály helyettes törzs-főnöke volt, aki Steinmetz útjának megszervezéséért felelt. Nyecseporuk alezredes emlékezése szerint, amikor elindultak: „Steinmetz a gépkocsi mellett állt, én pedig felderítőimmel jól megerősítettem a két nagy fehér zászlót, az egyiket hátul, a másikat elől, a kocsi porvédő üvegénél.”Szolnok Megyei Néplap, 1972. április 1., Felszabadítók emlékezései , library.hungaricana.hu Steinmetz 1944. december 29-én Vecsés felől, három társával együtt egy fehér zászlós gépjárművel indult a németekhez. Literáti-Loótz Gyula, egy magyar páncéltörő ágyús század parancsnoka szemtanúként azt látta és tanúsította, hogy Pestszentlőrinc főterén a szovjet dzsip aknára futott a sakktáblaszerűen elhelyezett robbanószerkezetek egyikén, a védők ugyanis ezzel a módszerrel akarták lelassítani támadásba lendült szovjet harckocsikat. A robbanás következtében a botra erősített fehér zászló nagy ívben repült át a téren és komoly tűzpárbaj keletkezett. Steinmetz halálát a robbanás okozta, a boncolás során a testéből több repeszdarabot és két géppuskalövedéket távolítottak el.Hadtörténelmi közlemények – Ravasz István: Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944-1945-ben, epa.oszk.huHadtörténelmi közlemények – Tóth Sándor: Budapest ostroma, 1975.02. 266-304 old., epa.oszk.huA kapitány kispesti volt, Pest Megyei Hírlap, 1992. december 11.
A mítoszteremtés is megindult: az Új magyar lexikonban , a Magyar életrajzi lexikonban és az Utcák, terek, emberek (1973) című kiadványban is az olvasható, hogy a németek nyitottak rájuk tüzet és a fehér zászlóval közeledő Steinmetzet és három társát meggyilkolták.Magyar életrajzi lexikon Steinmetz Miklós , arcanum.hu Ugyanez az állítás olvasható („előre megfontoltan aljas módon ölték meg a szovjet parlamentereket Budapest körzetében”) Mayer Mária tanulmányában is.Mayer Mária: Budapest felszabadítása, epa.oszk.hu
Emlékezete Magyar kapcsolatainak köszönhetően nem jeltelen tömegsírba helyezték, hanem először Ecseren, később pedig Gyömrőn temették el. Harmadik alkalommal 1946-ban a vecsési útelágazásnál a Mikus Sándor alkotta szobor alá helyezték „örök” nyugalomra. Az emlékművet 1948. december 29-én avatták fel.A szovjet parlamenterek emlékművének megkoszorúzása , filmhiradokonline.hu1950. április 4. , filmhiradokonline.hu Az eredetileg kétalakos emlékművet az 1956-os forradalom idején felrobbantották."Valahol el kell mondani az ünnepi beszédet" – Pótó János történész köztéri szobrainkról, magyarnarancs.huMagyar hős vagy ruszki ördög? Egy baranyai srác szimbolikus tragédiája, hetek.hu A forradalom után Mikus Sándor újraalkotta, de már csak egy egyalakos változat készült.Steinmetz kapitány, kozterkep.hu1951, Vecsés, a Fő út és a Ferihegyi Repülőtérre vezető út találkozásánál, Steinmetz kapitány szobra, ilyenisvoltbudapest.hu Az 1989-es rendszerváltást követően ismét eltávolították a szobrot, és Steinmetz földi maradványait a temetkezési intézetbe vitték. A negyedszeri temetéshez hozzájárult a szovjet követség, és az antropológiai vizsgálat során arra is fény derült, hogy a csontvázon elsődleges sérülés nem volt található. Így megállapították, hogy a kapitány halálát sem löveg-, sem pedig géppuskatűz, hanem a légnyomás okozhatta.
Pécsi szülőházának falán 1975 óta egy bronz fali kisplasztika őrzi emlékét, amelynek felirata: „E házban született Steinmetz Miklós kapitány, parlamenter. Életét áldozta hazánk felszabadulásáért.”Steinmetz Miklós, kozterkep.hu
Ecseren egy utca viseli a nevét. (Steinmetz Kapitány utca)
Képek
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon
Köztérkép Matthaeidesz Konrád: Parlamenter 2012. január 6., péntek Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS – Parlamenterek Budapesten , arcanum.hu Освобождение Будапешта Они хотели мира Будапешту , pobeda.elar.ru Hadtörténelmi közlemények 1986.04. 777-795. old – P. F. Pljacsenko : Emlékeim Steinmetz kapitányról, epa.oszk.hu Ungváry Krisztián: Budapest ostroma, Corvina, Budapest, 2016,
További információk R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965. Barát Endre: A parlamenter, Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1954 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Gosztonyi Péter: Légiveszély, Budapest!, Népszava, 1989 Gosztonyi Péter: Hadikövetek, Szemle, Brüsszel, 1963. 3. sz. Steinmetz kapitány legendája, youtube.com Mihályi Balázs: Budapest ostromának legendái, 1944–1945; Kárpátia Stúdió, Köröstárkány–Balatonfőkajár, 2022,
Kategória:A Szovjetunió katonái a második világháborúban Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Pécsiek Kategória:Magyar poliglottok Kategória:A spanyol polgárháború magyar résztvevői Kategória:Magyar emigránsok Németországban Kategória:Magyar emigránsok Argentínában Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:Csatában elesett magyar katonák Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek