A Zoborhegyi bencés apátság egy egykori bencés apátság a Zobordarázson a Zobor-hegyen, Szlovákiában.
Története A kolostort nem tudni, mikor is alapították, Géza fejedelem, vagy fia, István király idején. A Szent Ipolyról elnevezett kolostor Szent István idején már bizonyosan fennállhatott. Két fennmaradt oklevelét 1111-ből és 1113-ból, amely az apátság akkori birtokait sorolja elő, Zobori oklevélként tartják számon, és a Nyitrai püspökség őrzi. Leghíresebb remetéiről, Szent Zoerard-Andrásról, és annak tanítványáról, Zoborhegyi Szent Benedekről így ír Szent Mór pécsi püspök: "Azon időben, mondja a legenda, mikor a legkeresztényebb király intésére az istenség neve és tisztelete Pannoniában még csak gyengén csirázik vala, a jó kormányzó hírének hallatára más országokból sok pap és barát gyűl vala hozzá, mint atyjához, nem azért ugyan, hogy valami szükség kényszerítette volna őket, hanem hogy a szent társalkodás uj öröme az ő gyülekezetük által teljesüljön. Ezek között egy szent lélek ihletésétől áthatott s a paraszt rendből, mint rózsa a tövisek közül, származó férfiu, Zoreárd nevezetű, jött e hazába Lengyelországból és Filep apáttól, kinek Zobor nevezetű monostora a nyitrai földön szent Ipoly vértanú tiszteletére vala alapítva, baráttá öltöztetvén és Andrásnak neveztetvén, remete-életet óhajtott élni. S ott mily lelki törődéssel és testi sanyargatással gyötrötte magát, vele társalkodott tanítványa, szent Benedek tudósítása után, röviden irásba foglalni elhatározám. Én Maurus, Isten kegyelméből most püspök, akkor pedig iskolás gyermek, a jó embert láttam ugyan: de hogy milyen volt életmódja, nem látás, hanem hallomás után tudom. Minthogy az elébb emlitett Benedek barát a mi szent Márton püspök tiszteletére szentelt monostorunkba gyakran járt, azokat, mik az ő tiszteletreméltó életéről itt következnek, nekem ő beszélgette." A szentéletű Andrást rablók ölték meg, remetebarlangjába Benedek költözött. Ő Szvatopluk cseh fejedelem magyarországi hadjárata idején lett gyilkosság áldozata. A szentek egykori remetebarlangjainál bizonyíthatóan Jakab nyitrai püspök 1224-ben alapított bencés apátságot.
Birtokai A pusztítás után felmérték a birtokot és az abban keletkezett károkat: Első birtok volt Mocsonok, mely üreghig terjedt. A kolostorhoz tartozott még, részben kisebb-nagyobb földterülettel: Bolleráz (ma tán Csápor), Durada egész Búsfalváig, Vecse egész határa Reza-hegyig s az ott lévő halastó, Hosszúfalu, Királyi, Baze vagyis Bajcs, Köpösd, Hetmény egész Tormosig, Farkasd, Negyed, Topezán, Boencza (felerészben a galgóczi várnagygyal), Kaplath, Wogyerad, Madunicz, Bin (Vörösvár), Atrak, Rattnócz, Bohunicz, Pozsonymegyéből Gány és Nyék, Szilád, Bresztovány, Nagy-Kosztolány, Zeli, Próna, Terbistye, melyet Nyitra városával közösen birtak, Turóczból Kosztilyesztye és Stubnya, Hontból Maróth, Kolon, Család, Zakol egész Csatárig, hol 4 ekényi földjük volt, Ghimes, Elefánt, Zsére, Malánta 4 ekényi földdel, Lapas, Emőke, Néver egy-egy ekényi földdel, Pográny és az ottani szőlők, melyeket a parasztokkal közösen birtokoltak, Goron két ekényi földdel, Kér, Szőllős, Völcs, hol közös erdejök volt "a Prudas provincziával és három sziget Torozmal és Syrinc", Kurth a Nyitra partján, Czabaj, Imecs, Tavarnok, Vecse, hol Szolgagyőrrel birtokoltak közösen. Magának a monostornak határát képezte egy forrás, mely Narathnak neveztetik s melyről az Akasztófa-hegyre egy út vezet. Ezt a forrást a várbeliekkel közösen használták, a hegynek pedig kétharmadrésze az övék volt, annak egészen a nyitrai szigetig terjedő lejtőjével egyetemben. Innen bizonynyal a várost övező réteken vezetett a határ Csermányig, hol jobbra fordult Csápor felé s innen Sarluskán és Darázsin keresztül vezetett az úgynevezett Nyúl-hegyig és a hegyháton vissza, egész Nyitráig. A keleti oldalon a határ Gerencsérig, az északin le egész Elefántig terjedt. (O. L. D. O. 10.). Ezután egyre fogyott a birtok nagysága az apátság megszűnéséig. Apátok Mindössze két apát neve ismert. Az egyik Hinkó későbbi nyitrai püspök 1404-1427 között. A másik név szerint ismert apát pedig Miklós, őt 1460 körül bukkan fel. Pecsét Az apátság a XIII. és a XV. század között Hiteleshelyként is működött. A pecsétje kör alakú s ezt a feliratot viseli: ECCL'E : SCI : YPOLITI : DE ZVBORIO. Belsejében kör alakú városfallal körbekerített település látható, három toronnyal, melyek mindegyike között egy-egy, vagyis összesen két kereszt van. Az apátság felszámolása Amikor Vitéz János esztergomi érsek 1468-ban csatlakozott a Hunyadi Mátyás király elleni szövetkezéshez, fegyverrel elfoglalta Nyitra várát és az apátságot is, rátéve a kezét annak javadalmaira is. A király azonban hamarosan úrrá lett a helyzeten és elfogatta a pártütőket, illetve visszafoglalta az általuk megszerzett területeket és javakat. Az apátságot megszüntette, és a nyitrai egyházmegyéhez csatolta, mely később sem alakult újjá. A kolostort 1471-ben Szent Kázmér hadai kirabolták és elpusztították.
1663-ban Szelepcsényi György a kolostor helyén kápolnát építtetett. Jaklin Balázs nyitrai püspök a Kamalduli rend gondjaira bízta és kérte a király jóváhagyását behívásukra. I. Lipót 1691-ben a kérésnek eleget tett. Az ekkor épülő új kolostorhoz 1695-ben Szent József templomot emeltek. 1708-ban Pálffy labancai kifosztották.Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 38. 1782-ben II. József a szerzetesrendeket feloszlatta. A kolostor egykori birtokait a Vallásalap kapta meg. Ma a terület a maradványokkal együtt a zobori Szt. Zórárd specializált kórház része.
Források František Oslanský 2017: Zoborský benediktínsky kláštor. In: Okno do histórie (nielen) Skalky pri Trenčíne. Richard Marsina 2012: Benediktínske opátstvo (kláštor) sv. Hypolita na Zobore. Studia Historica Tyrnaviensia XIV-XV, 19-31. Marián Samuel 2005: Archeologický výskum zoborského kláštora v rokoch 2001-2003. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 109-113. František Oslanský 2002: Zoborský benediktínsky kláštor a jeho zánik. In: Nitra v slovenských dejinách. Martin, 212-219. Ethey Gyula 1936: Zoborvidék múltjából. Nyitra, 31. Follajtár Ernő 1934: A zobori bencés apátság története. Nemzeti Kultúra. Cserenyey István 1911: Adatok a nyitra-zobori kamalduliak történetéhez. Religio LXX. Nyitra vármegye Szmida Lajos 1877: A zobori zárda romok. Nyitramegyei Közlöny. Kelecsényi József 1855: Az ipolyi apátság zoborhegyi ős emlékeiről. Religió 1855, 547-548. Jerney János 1855: A magyarországi káptalanok és conventek mint hitelmes és hiteles helyek története, Pest, 125-126. Vurum József 1835: Episcopatus Nitriensis eiusque praesulum memoria cum ichnographicis tabellis exhibentibus priorem, ac modernam faciem castri, et civitatis Nitriensis. Posonii. Magyar katolikus lexikon Literae historiam monasterii S. Ipyoliti de monte Zobar illustrantes.
Jegyzetek
További információk Nyitra látnivalóinak listája Az 1113-as oklevél szlovák fordítása
Kategória:A Nyitrai egyházmegye templomai, kolostorai Kategória:Bencés rendi templomok, kolostorok Kategória:Nyitra Kategória:Zobor