A kállai kettős Nagykállóról származó zenés/táncos történet, műfaja szerint táncballada. Létezéséről már a XVII. század második feléből vannak adatok. A kettős a páros táncra utal.
A művet 1895-ben Farkas LajosFarkas Lajos (Hódmezővásárhelyi Digitális Enciklopédia) írta le először az Etnográfia című lap megbízásából. Ekkor még hat népdalból állt.
1903–1905 között Móricz Zsigmond Szatmár megyében gyűjtött népdalokat. Ő jegyezte fel a kállai kettős szövegét, ami azután első színdarabjában, a Sári bíró-ban is felcsendült.Móricz Zsigmond: Sári bíró (Teátrum Online)
1921-ben Kodály Zoltán érdeklődött iránta, de ekkor csak táncolva tudták előadni neki a művet, így Kodály letett róla, hogy feljegyezze. 1926. november 7-én újra eljött Nagykállóba egy koreográfussal, és ekkor jegyezte le, majd 1928-ban fonográfra rögzítette. 1932-ben szerepelt először filmen: Fejős Pál Ítél a Balaton Ítél a Balaton - 1932 - teljes 9'04''–11'37'' (YouTube) c. filmjében.Alkotótársak visszaemlékezései Fejős Pálra 1933-ban készült el az első rádiófelvétel.
A háború után Kodály zenekari és énekkari művé dolgozta fel tanítványa, Csenki Imre felkérésére, aki a Magyar Állami Népi Együttes karnagya volt. Rábai Miklós, az együttes koreográfusa tervezett hozzá táncot. A mű bemutatójára 1951. április 4-én került sor a Magyar Állami Operaházban. Később a Magyar Állami Népi Együttes a világ számos országában nagy sikerrel adta elő.
Kodály feldolgozásában a mű négy népdalból áll: Felülről fúj az őszi szélFelülről fúj az őszi szél (Sulinet, audio) Jó bort árul SirjainéJó bort árul Sirjainé (Sulinet, audio) Kincsem, komámasszonyKincsem, komámasszony (Sulinet, audio) Nem vagyok én senkinek sem adósa
Egy évvel korábban, 1950-ben Ligeti György is feldolgozta a két dalát (Felülről fúj az őszi szél és Nem vagyok én senkinek sem adósa) vegyeskarra.
Története A szájhagyomány szerint Nagykálló megyeházánakNagykálló Szabolcs vármegye központja volt. A megyeháza a Fő téren áll, jelenleg kórház. pincéjében börtön volt, ahol fatüskékkel telerakott deszkára állítva kínozták a foglyokat. (Egy ilyen deszka jelenleg is megvan.) A kállai kettősben szereplő váltogatott lépések arra utalnak, hogy valamikor ott egy rab váltogatta a lábát, hiszen olyan fájdalmas volt a tüskés deszkán állni, hogy nem bírta mind a két lábával, hanem egyik lábát mindig pihentette.
A történet sántít, mivel a megyeháza épülete 1769-ben készült el, viszont a kállai kettősről már 1674-ből is vannak adatok.
Szabolcs vármegye levéltárosa az 1800-as években leírta, hogy a kállói vár létezése idejénA Kállayak a XV. század második felében építettek várkastélyt. A törökök 1556-ban felégették. Ezután emelték a várat, amit II. Rákóczi Ferenc bontatott le 1709-ben. a vár védői, ha elfogtak két törököt vagy labancot, összekötötték a két foglyot egymásnak háttal, elkezdtek muzsikálni és rájuk parancsoltak, hogy táncoljanak. Ha rosszul léptek, akkor megcélozták korbáccsal a lábukat. Ezért aztán mindegyik úgy igyekezett táncolni, ugrani, hogy ne ő legyen a korbács felől, hanem a másik. Ezt az ugrabugrálást nevezték úgy, hogy kállai kettős. (Nyilván innen származik a mondás: "Eljáratom veled a Kállai kettőst" azaz ellátják a baját)
A szokás a vár lebontása után is megmaradt: farsangi maskarázásban két embert összekötöttek egymással, és eljátszották a kállai kettőst. Pontosan nem tudjuk, hogyan lett ebből a mókából tánc, néptánc, táncballada.
Cselekménye Háromszáz éve tart az a hagyomány, hogy Nagykállóban páros táncként eltáncolnak egy történetet. Ez a mese arról szól, hogy a szerelmesek civakodnak. A lány szemére veti a legénynek, hogy nem jött hozzá már két este. A legény azt válaszolja, hogy szerelembe esett vele. A lány újra mondja, hogy megleste egy másik lánnyal.
Így civakodnak, veszekednek. Később folytatódik ez kötözködéssel. A fiú mondja, hogy se kötője, se szoknyája, mégis fölvág a lány. A lány is visszanyelvel, de a végén csak kibékülnek, és a dal végére már teljes a szerelem, a békesség és a harmónia.
A következő két dalban már a mulatozás, a vidám együttlét hangjai szólalnak meg.
Jegyzetek
Források
Kodály Zoltán emlékszám (Tariménes, 2007. III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM) Szilágyi Szabolcs: Tallózás a nagykállói járás szellemi–néprajzi emlékeiben KÁLLAI KETTŐS - Kodály Zoltán (népzene) Kállai kettős (Néprajzi lexikon) Kodály Zoltán: Kállai kettős (Sulinet) A Kállai Kettős története (nagykallo.net) Kodály Zoltán életútja (Katona József Könyvtár) Kállai kettős (zeneszöveg.hu)
További információk Táncos videók: Magyar Állami Népi Együttes (YouTube) Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa Csillagszemű (YouTube) Ének- és zenekar: Debreceni Kölcsey Kórus (YouTube) Bánfi Balázs diplomahangversenye (YouTube) 2012. Budapesti tavaszi fesztivál részt vevő kórusainak tagjai (YouTube)Más feldolgozások: Omega - Kállai kettős (YouTube)
Kapcsolódó szócikkek
Kodály Zoltán Rábai Miklós Állami Népi Együttes Nagykálló Néptánc Makói-csárdás
Ligeti György műveinek listája
Kategória:Magyar néptánc Kategória:Magyar népzene Kategória:Nagykálló