A visztulai csata, más néven varsói csata, a keleti fronton zajlott az első világháború idején, 1914 őszén. Miután az orosz hadsereg legyőzte az osztrák-magyar hadsereget a lembergi csatában, és elfoglalta Galícia nagy részét, a német keleti front főparancsnoka, Paul von Hindenburg offenzívát rendelt el a varsói térségben lévő orosz vonalak ellen, hogy felmentse az osztrákokat. A csata orosz védelmi sikerrel zárult a központi hatalmak ellen, és nem hozott változást a helyzeten.
Háttere Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia csapatait kivonták Galíciából, a galíciai csata után, a német ipari körzet, Szilézia védtelen maradt, és azzal fenyegetett a helyzet, hogy az oroszok megindítanak egy offenzívát, és egyenesen Németország központi területei felé veszik az irányt. Annak érdekében, hogy megelőzzék az orosz készülődéseket, és megsegítsék a meggyengült osztrák-magyar csapatokat, Erich von Falkenhayn, a német főparancsnok elrendelte a 8. német hadtest nagy részének átvezénylését Kelet-Poroszországból Krakkóba, hogy egy támadást hajtsanak végre az oroszok ellen.
A csata bélyegkép|250px|A Visztulán átkelő orosz katonák 1914-ben.
Hindenburg október 9-ére elérte a Visztulát, és csak 19 km-re volt Varsótól. Ekkor a német támadás elkezdett megtorpanni. Nyikolaj Ruzszkij, az orosz északkeleti front parancsnoka jelentős erősítést hozott a kilencedik hadsereg ellen.
Jegyzetek
Kategória:Csaták az első világháború keleti frontján Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia csatái az első világháborúban Kategória:Németország csatái az első világháborúban Kategória:Oroszország csatái az első világháborúban Kategória:1914 hadműveletei