Kálnarosztoka () község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. Kálna és Rosztoka 1866-os egyesülésével jött létre.
Fekvése Szinnától 13 km-re keletre, az Ublya-patak partján fekszik.
Nevének eredete Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik.
Története 1554-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOKA. Kálna Rosztoka, Sztratsin Rosztoka. Két orosz falu Zempl. Várm. földes Urok Szirmay Uraság, lakosaik ó hitüek, fekszenek egymáshoz mintegy 3/4 órányira, amaz d. Klenovához, e’ pedig é. Priszlophoz 1 órányira; határjaik két nyomásbéliek, földgyeik hegyesek, és vőlgyesek, ’s leginkább zabot teremnek, erdejek bikkes, és nyirjes, legelővel bővelkednek, piatzok Ungváron, ’s Homonnán.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a két faluról: „Kálna, Zemplén v. orosz falu, Szinna fil. 4 római, 360 g. kath., 23 zsidó lak., görög templommal, 955 h. szántófölddel, erdővel. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. N.-Mihály.
Rosztóka (Kálna), orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 5 r., 232 g. kath., 8 zsidó lak. Görög kath. templom, 955 hold szántóföld. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Szobráncz.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kálnarosztoka, ruthén kisközség 568 gör. kath. vallású lakossal. Házainak száma 87. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása pedig Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt és két falu, vagyis Kálna és Rosztoka egyesüléséből keletkezett. Újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a mult század elején gróf Van Dernáth Vilmos, azután gróf Vécsey Paulina és báró Redvitz Georgina. Ezeket követték Fischer Antal és Frigyes lovagok, 1884-ben pedig gróf Beaufort Spontin Frigyes. A községben két gör. katholikus templom van, melyek közül az egyik 1839-ben, a másik 1860-ban épült.”
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
1910-ben 572, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 630 lakosából 410 szlovák, 172 ruszin volt.
2011-ben 562 lakosából 292 szlovák, 214 ruszin volt.
Nevezetességei Keresztelő Szent Jánosnak szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. században épült, 1839-ben megújították. Ikonosztáza 18. századi. Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1820-ban készült.
További információk Községinfó Kálnarosztoka Szlovákia térképén A templom képes ismertetője Slovakiatourism.sk Fotógaléria a templomról E-obce.sk
Jegyzetek
Kalnarosztoka Kategória:Zemplén vármegye települései