A Szöul öt királyi palotájának egyike, mely 1395-re készült el. nevének jelentése „A mennyek által megáldott”. A japán invázió idején, az 1590-es években elpusztult, 1897-ben építették újjá. A többi palotához viszonyított elhelyezkedése miatt „északi palotának” is nevezték.
Története Amikor király Szöult tette meg fővárosává, új palota építését rendelte el. Mint minden épületet ebben a korban, a palota helyszínét is a geomancia (fengsuj) segítségével választották ki. A város szívében kapott helyet, főkapuja a kapu, mely előtt a Hat minisztérium utcája húzódott, ma ez a nevet viseli. A Tojotomi Hidejosi vezette japán invázió idején a palotát porrá égették, így a királyi család és az udvar kénytelen volt a palotába költözni. A ot csak 1897-ben állították helyre, és jelentősen, mintegy 500 épülettel bővítették. A 20. század elején a japán megszállás alatt a helyreállított épületek 93%-át lebontották, a kaput keletre helyezték át, és egy japán kormányzói épületet emeltek a palota elé. 1990 óta folyik a palota helyreállítása, több épületet és kaput építettek újjá azóta, a főkaput pedig visszahelyezték eredeti helyére. A japán épületet 1968-ban lebontották.
Épületei Kapuk
A a palota főkapuja. Más paloták kapuival ellentétben a kapuit a koreai erődök kapui után mintázták, ami jelezte, hogy a palotát a fő királyi rezidenciának szánták. Magas kőalapokon nyugszik, három ívelt nyílással, a középsőt használta a király, a másik kettőt pedig a koronaherceg, illetőleg a hivatalnokok. A kapuhoz harang is tartozott, amivel az időt jelezték. Az 1920-as években a kaput a japánok áthelyezték keletre, a koreai háború idején pedig a bombatalálatok miatt jelentősen megsérült. 1968-ban állították helyre betonból, 2010-ben pedig eredeti állapotára állították vissza, gránit és fa felhasználásával.
A a palota keleti kapuja, nevének jelentése „a tavasz kezdete”. Eredetileg a trónörökös és a vele dolgozó hivatalnokok használták. A kaput 1895-ben állították helyre.
A nyugati kapu nevének jelentése „üdvözöljük az őszt”, mivel a hagyomány szerint a nyugati égtájat az ősszel azonosítják (ahogy a keletet a tavasszal). A kaput főképp hivatalnokok használták; 1975-ben állították helyre.
Sinmunmun Az északi kaput 1475-ben emelték, amikor az északi falrészt is építették, a ma látható kaput az 1895-ös változat alapján restaurálták.
Palotaépületek, csarnokok, pavilonok
A a palota trónterme volt, ahol a király a hivatalos meghallgatásokat tartotta, mint ilyen, a palota legnagyobb csarnoka. Nevének jelentése „a szorgalom segíti a kormányzást”. A miniszterekkel való heti üléseket a király nem itt, hanem a tróntermet is magába foglaló palotarészbe vezető kapu termében tartotta, délnek ülve. A hivatalos ceremóniákat a trónterem előtti udvaron tartották, ahol a hivatalnokok helyét rangjuk szerint megjelölt kövek jelezték. A trónteremben a Főnixtrón, azaz a koreai király trónja az északi oldal közepén kapott helyet. A trónterem tetejét koreai sárkányok díszítik.
A a király lakosztálya volt, de időközönként hivatalos eseményeket és ünnepségeket is tartottak itt. A fűtést ondolrendszer biztosította, mely a padlófűtés koreai változata. A dinasztia történelme során háromszor égett le, a ban kiütött tűz idején, 1918-ban pedig lebontották, hogy átszállítsák a helyreállításokhoz a faanyagot. A jelenleg látható épületet 1995-ben emelték.
a királyné lakosztálya volt, mely a király lakrésze mögött, külön épületben helyezkedett el. A hoz hasonlóan ezt is lebontották 1918-ban a faanyag szükségessége miatt. A lakrész mögött mesterséges domb terül el virágágyásokkal.
A t királyné (1808–1890), király mostohaanyja számára építették, de nem sokkal később leégett. 1888-ban állították helyre.
thumb|250px|A A a koronaherceg lakrésze volt, miután kiválasztották a trónra. Két fő épülete a és a volt, ehhez tartozott még egy előadóterem, ahol a herceg oktatása folyt, valamint az őrök épülete. A ot csak 1427-ben építették a palotához. A jelenleg álló épületeket az 1999-es újjáépítéskor emelték, de csak a két főépületet állították helyre. Az épületegyüttestől északra feküdt egykor a királyi konyha. A lakosztály neve után a királyi család tagjai gyakran hívták a trónörököst mama néven. A nevének jelentése „keleti palota”, azért itt helyezték el a trónörökös lakosztályát, mert a szabályai szerint a keletet a fiatalos energiával azonosították, amire a jövendő királynak szüksége van.
A rezidenciát 1873-ban építették a palota legészakibb részén, ez egy elkerített lakótömb a király és a királyné számára, ahová pihenni vonultak el, felépítése a tudós-dzsentrik házait imitálja, csak díszesebb. A kor vége felé a politikai felfordulások miatt a rezidencia nem tudta betölteni eredeti, pihenőhely funkcióját, innen próbálta megoldani az ország problémáit, és itt gyilkolták meg a japánok Min királynét.
pavilon A tól nyugatra lévő tó partján épült pavilont a 15. században újratervezték, mert a tó megnagyobbítása miatt megdőlt. A japán invázió alatt porig égett, majd a 19. századi helyreállítások során újjáépítették. A tavat eredetileg fal vette körül, ezt a japánok a 20. század elején lebontották. A pavilon a palota azon kevés épületeinek egyke, melyek túlélték a 20. századi nagy lebontásokat.
Jegyzetek
További információk
Hivatalos honlap
Kapcsolódó szócikkek Kjongbokkung állomás
Kategória:Szöul építményei Kategória:Dél-Korea kastélyai, palotái Kategória:Dél-Korea nemzeti kincsei