Bauer Simon (Pest, 1851. április 21.Pesti neológ izraelita születési anyakönyv, 139/1851. folyószám. – Lőcse, 1897. július 18.)Dr. Bauer Simon. sírja Lőcsén. Hozzáférés ideje: 2016. január 31.Bauer Simon itt szereplő életrajzi adatai a születési anyakönyvi kivonatából származnak, a Bauerrel foglalkozó lexikonok más dátumokat említenek. állami főreáliskolai tanár, műfordító, az MTA levelező tagja, Balázs Béla, Bauer Ervin és Bauer Hilda édesapja.
Élete Szülei Bauer Ábrahám és Fischer Netti. Szülővárosban járt gimnáziumba, majd 1870-ben Bécsbe költözött, ahol 3 éven át német filológiát, bölcsészetet és pedagógiát tanult. Ezután egy éven át különböző városokban, Berlinben, Strasbourgban és Párizsban élt. 1874-ben visszatért Magyarországra, és tanári vizsgát, két év múlva pedig szigorlatot tett. Ekkortájt léphetett be az Árpád szabadkőműves páholyba, amelynek szegedi évei alatt tevékeny tagja volt, többször is megválasztották szónoknak és helyettes főmesternek. 1875. március 1-től 1890. június 30-ig a szegedi állami főreáliskola tanáraként dolgozott, ahol az 1889/1890-es tanévben egy kitűnően tanuló diákját az érettségi elnök megbuktatta, ő viszont nem kívánta aláírni a bizonyítványt, így büntetésből áthelyezték Lőcsére. Csupán kölcsönből volt képes családjával átköltözni, amelyet több évig törlesztett. Haláláról beszámolt a Vasárnapi Ujság,Vasárnapi Ujság. XLIV. évf. (1897. július 25.) 30. sz. 494. p. A lőcsei izraelita temetőben van eltemetve.Balázs Béla: Álmodó ifjúság. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, 25-26. p.
Cikkeket írt a Középiskolai Tanáregylet Közlönye, Magyar Zsidó Szemle, Magyar Tanügy, Szegedi Hiradó, Szegedi Napló és a Pester Lloyd számára.
Az 1884. június 30-án az iskolai záróünnepségen tartott beszéde az iskola értesítőjében jelent meg 1885-ben.
Művei Gondolkodás és tudás. Szeged, 1876. (Különnyomat a szegedi reáliskola Értesítőjéből.)
Műfordításai Goethe: Iphigenie auf Tauris (Bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel. Budapest, 1880. (Jeles Irók Iskolai Tára XIII.)) Goethe: Egmont (Bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel. Budapest, 1887. (Jeles Irók Isk. Tára XXX. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.)) Schiller: Die Braut von Messina (Magyarázta, Budapest, 1889. (Jeles Irók Isk. Tára 34.)) Leibniz: Kisebb philosophiai művei, magyarra fordítva, egy bevezető tanulmánnyal L. élete és rendszeréről (Budapest, 1890. (Filosofiai Irók Tára, sajtó alatt)) Schiller: Die Jungfrau von Orleans (Budapest, Lampel; 1891.) Molière: L'avare (Budapest, Franklin; 1893) Leibniz: Értekezések (Budapest, Franklin k.-ny., 1907.)
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
További információk Balázs Béla: Álmodó ifjúság. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó.
Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], 2003, Kalligram. Arató Frigyes: Az "Árpád"-páholy története 1870-1895. Szeged, 1895, Bába Sándor nyomdája. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1851-ben született személyek Kategória:1897-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar pedagógusok ismeretlen tantárggyal Kategória:Bécsiek Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:MTA-tagok Kategória:Lőcseiek Kategória:Pestiek