Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal,Border checks between Britain and Ireland proposed - Telegraph ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak.

Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.

Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Neve Nagy-Britannia

Egyesült Királyság Az 1707-es uniós törvények kimondták, hogy Anglia (illetve Wales) és Skócia királysága „Nagy-Britannia” néven egyesül egy királyságba. Az Egyesült Királyság kifejezést alkalmanként használták Nagy-Britannia szinonimájaként, de a hivatalos neve 1800-ig Nagy-Britannia volt. Az 1800-as törvények a következő évben egyesítették Nagy-Britannia és Írország királyságát, amelyek az Egyesült Királyságot, hivatalos nevén Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát megalkották.

Az Egyesült Királyság, valamint függelékeinek területén az angol mellett több másikat is elismernek mint honos regionális nyelvet, melynek eljárását A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája tartalmazza. Ezeken a nyelveken a következőképp nevezik az Egyesült Királyságot: korni nyelven – Rywvaneth Unys Breten Veur ha Kledhbarth Iwerdhon; ír nyelven – Ríocht Aontaithe na Breataine Móire agus Thuaisceart Éireann; scots nyelven – Unitit Kinrick o Great Breetain an Northren Irland; skót gael nyelven – Rìoghachd Aonaichte Bhreatainn Mhòir agus Èireann a Tuath; walesi nyelven – Teyrnas Unedig Prydain Fawr a Gogledd Iwerddon.

Földrajza

bélyegkép|200px|balra|Domborzat thumb|left|200px|A Skóciában található Ben Nevis az Egyesült Királyság és egyben a Brit-szigetek legmagasabb pontja thumb|left|200px|Dámvad thumb|left|200px|Urbanizálódott vörös róka egy ház kertjében A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik (British Isles).E földrajzi kifejezéssel szemben a hasonló, de kizárólag politikai értelemben használt British Islands megnevezés csak az Egyesült Királysághoz tartozó területeket jelenti, nem foglalja magában a mai Írországot.

A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man szigete.

Az Egyesült Királyság területi megoszlása: Anglia – 53,3% Skócia – 32,2% Wales – 8,5% Észak-Írország – 5,7% Egyéb területek – 0,3%

Domborzat A Brit-szigeten a kőzetek északnyugat–délkeleti irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmasszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a délnyugat–északkeleti irányú Glen More-törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, melynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység (vagy Cambriai-hegység) predikatív szerkezetű. A sziget délkeleti részén az Angol-lépcsővidék és az általa közrefogott Londoni-medence fekszik.

Vízrajza A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek, a Shannon, a Severn vagy a Temze (Thames) alig haladja meg a Bodrog vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyók csatornákkal jól összeköthetők. A tengerjárás csaknem minden folyón hosszú és mély tölcsértorkolatokat alakított ki, a Temze például Oxfordnál kisvíz idején még átgázolható, Londonnál pedig már tengerjáró hajók járnak rajta.

Az Ír-sziget és a Skót-felföld glaciális eredetű tavakban gazdag. Festői látványuknak jelentős idegenforgalmi értéke van. Az Egyesült Királyság legnagyobb tava az Ír-szigeten Lough Neagh (388 km²).

Éghajlata

Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. A domináló nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet 2 és −4 °C közötti, a júliusi 14–17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség nyugat–keleti irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000 mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.

A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.

Élővilág, természetvédelem Angliában kezdődött az ipari forradalom és ennek súlyos hatása volt a környezetre: szennyeződött a levegő és a vizek minősége is romlott. A nagyvárosok kialakulása megelőzte a szennyvízkezelés technikájának fejlődését. Mára a helyzet nagyon sokat javult, köszönhetően a régóta folyó céltudatos környezetvédelmi tevékenységnek, valamint a legszennyezőbb ipari és bányaüzemek megszűnésének.

Nemzeti parkok

thumb|right|200px|Lake District tóvidék thumb|right|200px|Staffa, Skócia

A brit nemzeti parkok hivatalos honlapján látható, hogy nagy területen alakítottak ki nemzeti parkokat. Ezek: Brecon Beacons Nemzeti Park, Wales Cairngorms Nemzeti Park a Skót-felföldön Dartmoor Nemzeti Park a Cornwall-félszigeten Exmoor Nemzeti Park Dél-Angliában Loch Lomond Nemzeti Park Skóciában Lake District Nemzeti Park — évi 16,4 millió látogatóval az Egyesült Királyság legnépszerűbb nemzeti parkja New Forest Nemzeti Park Délkelet-Angliában Northumberland Nemzeti Park az angol-skót határvidéken North York Moors Nemzeti Park Észak-Angliában Peak District Nemzeti Park Közép-Angliában, a Pennine-hegység déli végén Pembrokeshire Coast Nemzeti Park, Wales Snowdonia Nemzeti Park , Wales South Downs Nemzeti Park Londontól délre The Broads Nemzeti Park Kelet-Angliában Yorkshire Dales Nemzeti Park Észak-Angliában

thumb|right|200px|Coire Gabhail, Skócia

Természeti világörökség Az UNESCO a következő helyeket tartja nyilván természeti világörökségként az Egyesült Királyság területén: Óriások útja és a hozzá tartozó tengerpart; Saint Kilda-szigetcsoport egyaránt része a természeti és a kulturális világörökségnek; Henderson-sziget a Csendes-óceánon, ma is Nagy-Britannia külbirtoka; A Gough-sziget vadrezervátuma az Atlanti-óceán déli részén; Dorset és Kelet-Devon tengerpartja (Jurassic Coast); Lake District (Tóvidék) Nemzeti Park Észak-Angliában;

Történelme thumb|Stonehenge

A Britannia név görög és latin nevekből származik, melyeknek valószínűleg kelta eredetijük volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődött. A „kelta” összefoglaló névként is használatos, az angolszászok előtt a Brit-szigeteken élő népeket nevezik így.

Julius Caesar i. e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, melyet végül i. sz. 43-ban szálltak meg a rómaiak. A megszállt terület délről lassan észak felé terjeszkedett. A rómaiak 409-ben vonultak ki, ezután angolok, szászok és jüt törzsek telepedtek be Észak-Európából. Több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken, melyek közül kiemelkedett Northumbria északon, Mercia Közép-Angliában és Wessex délen. Majd vikingek érkeztek Skandináviából. A 10. században a Wessex-ház legyőzte a dánokat, és kiterjesztette hatalmát egész Angliára.

597-ben a Canterburyi Szent Ágoston vezette pápai misszió megtérítette a wessexi királyt, és megalapította az angol egyházat. 789-795 között a vikingek sorozatosan támadták a partvidéket. 832-860 között a skótok és a piktek Kenneth MacAlpin vezetésével megalapították a Skót Királyság elődjét.

right|thumb|220px|Bamburgh középkori vára Észak-Angliában

860-ban a dánok leigázták Kelet-Angliát, Northumbriát és Kelet-Merciát. 871-től 28 éven át Nagy Alfréd király uralkodott Wessexben.

right|thumb|220px|A durhami vár

1066-ban Hódító Vilmos a normannok élén legyőzte II. Haroldot a hastingsi csatában, Anglia királya lett és dinasztiát alapított. A jelenleg uralkodó III. Károly is az ő egyenes ági leszármazottja. 1215-ben Földnélküli János aláírta a Magna Chartát.

I. Eduárd 1301-ben meghódította Walest, fia lett az első walesi herceg, 13 évvel később a bannockburni ütközetben a Skót Királyság megvédte ellene függetlenségét. 1337-ben kezdődött a francia trón örökléséért vívott százéves háború Franciaország és Anglia között. Az 1348–1349-es pestisjárvány következtében Anglia lakossága harmadát vesztette el. 1381-ben tört ki Wat Tyler parasztlázadása Angliában.

1455-ben kitört a rózsák háborúja a York és a Lancaster-ház hívei között. A három évtizedes trónviszály végén, VII. Henrik trónra lépésével egyesült a két dinasztia, megkezdődött a Tudor-korszak. 1477-ben nyomtatta az első könyvet Angliában William Caxton.

1534-ben VIII. Henrik király elszakadt a pápaságtól, feloszlatta a szerzetesrendeket, és megalakította az anglikán egyházat. 1542-ben egyesült Anglia és Wales. 1547-ben a államvallás lett az anglikán vallás. 1553-tól öt éven át tartott a katolikus reakció I. Mária uralkodása alatt. 1558-ban Anglia végleg elvesztette Calais-t, az utolsó angol birtokot Franciaországban. Ebben az évben lépett trónra I. Erzsébet, 1603-ig tartó uralkodását Anglia aranykorának nevezik. 1588-ban az angol flotta legyőzte a spanyol hajóhadat.