A direktóriumok a Magyarországi Tanácsköztársaság előtt (1919 elején) és alatt (1919. március 21. – 1919. augusztus 1.) a helyi tanácsok általában 3 tagból álló vezető testületei, végrehajtó bizottságai voltak. Néhol a tanácsot hívták ekképp. Direktóriuma volt a megyei, járási, községi, városi tanácsoknak, illetve a budapesti központi tanácsnak és a budapesti kerületi tanácsoknak is. Állami irányítószervként léteztek egyéb (író-, sajtó- stb.) direktóriumok is.
Különböző változatai Kinevezett állami irányítószervként működött a Tanácsköztársaság alatt az Íródirektórium, Sajtódirektórium, Zenei Direktórium, Művészeti és Múzeumi Direktórium, Testnevelési Ügyek Direktóriuma (utóbbi elnöke: Bíró Dezső), stb.
Íródirektórium
1919. április elsején öttagú írói direktóriumot hozott létre a Kunfi Zsigmond vezette Közoktatásügyi Népbiztosság. A tagok:
Lukács György Balázs Béla Révész Béla Kassák Lajos Komját Aladár
Az Íródirektórium foglalkozott az írók támogatásával. 143 író kapott rendszeresen előleget, 58 fiatal író pedig ösztöndíjat az állam terhére. Voltak a rendszertől "idegen" írók, pl. Rákosi Jenő vagy Herczeg Ferenc, akiket túszként tartottak börtönben.
Április 19-én a Közoktatásügyi Népbiztosság újra kinevezte az Írói Direktóriumot:
Lukács György (a direktórium vezetője) Osvát Ernő Babits Mihály, Barta Lajos, Bíró Lajos, Kassák Lajos, Móricz Zsigmond, Révész Béla, Szini Gyula, Balázs Béla és Komját Aladár.
Sajtódirektórium 400px|bélyegkép|jobb|A Sajtódirektórium tagjai (Magyar Lajos, Kéri Pál, Faragó Miklós) A kommün alatt a sajtóügyekkel a március 25-én létrejövő Sajtódirektórium foglalkozott. Szerepét később (április 30-tól) a Szellemi Termékek Országos Tanácsa vette át.A katolikus sajtómozgalom Magyarországon 1896–1932 Elnöke kezdetben Göndör Ferenc volt, ám ő szembefordult a proletárdiktatúrával, így nem sokáig viselte ezt a tisztséget. A direktóriumról Göndör későbbi visszaemlékezésében így írt:
A Sajtódirektórium első intézkedése volt a konzervatív lapok (Budapester Tagblatt, Deutsches Tagblatt, Köztársasági Újság, 8 Órai Újság, Alkotmány, Neue Post, Magyar Kultúra, Új Nemzedék) betiltása. Ezután fokozatosan a rendszerrel szembehelyezkedő lapok következtek. A nagyobb hírtudósítókat (Magyar Tudósító, Politikai Híradó, Magyar Híradó) beolvasztották az MTI-be.
Tagjai:
Göndör Ferenc, Faragó Miklós, Kéri Pál, Magyar Lajos, Gellért Oszkár, Major József és dr. Pók Ödön.
Zenei Direktórium Reinitz Béla szervezte meg, s három tagja volt; Kodály Zoltán, Bartók Béla, Dohnányi Ernő. Egyes források szerint Reinitz is a zenei direktóriumhoz tartozott.
Művészeti és Múzeumi Direktórium A képzőművészeti életet irányító direktórium, amely szocializálta a magyarországi műkincseket. A szocializáló bizottságot Pogány Kálmán művészettörténész, Antal Frigyes és Wilde János irányította. Az összegyűjtést vezető brigád tagja volt Andaházi Kasnya Béla. Az összegyűjtött képeket a Műcsarnokban állították ki.
Tagjai: Pogány Kálmán (elnök) Berény Róbert, Ferenczy Béni, Kozma Lajos, Leszner Manó, Antal Frigyes és Wilde János.
Jegyzetek
Források Történeti Fogalmak Kisszótára. Budapest, 2002, Korona Kiadó, 82. p.
Száray Miklós-Kaposi József: Történelem IV. (31. oldal) (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006, )
Vörös Könyv 1919. Lakitelek, 1993, Antológia Kiadó.
Kategória:Magyar Tanácsköztársaság Kategória:Magyar történelmi államszervezet