Amma a legfőbb teremtő isten a nyugat-afrikai dogonok hitvallásában.Siedlak, Monique J. (2021). Vodun: West Africa´s Spiritual Life. Saint Augustine: Oshun Publications. pp. 11–23. Amma kezdetben tojás alakú volt. A tojás négy részre volt osztva, amik a földet, a levegőt, a tüzet és a vizet jelképezték; egyúttal meghatározták a négy fő irányt is.
Amma megteremtette a Napot úgy, hogy agyagból megformázta, kiégette és vörösréz csíkkal nyolcszor körbetekerte. Hasonlóképpen teremtette a Holdat is, de ehhez sárgaréz csíkot használt.
A négereket napfényből teremtette, a fehéreket holdfényből. A dogonok teremtésmítosza szerint Amma égisten párosodott a földistennővel, viszont csak egy tökéletlen utódot, egy sivatagi rókát vagy sakált hozott létre, ezért az istennő klitoriszát (ami egy óriási termeszdomb volt) körülmetélte. A földet elhagyva bevezette a női körülmetélést.Havelka, Ondřej (2021). "Dogon Religion: Research Issues". Dingir. 24 (4): 112–115. Eső formájában újra teherbe ejtette a föld istennőjét, ekkor létrejöttek a növények, majd megszületett az emberiség. A dogon vallásban központi szerepet játszik a kettősség, az égi erők is kettős jellegűek: a legfőbb isten, Amma egyszerre rendelkezik férfias és nőies vonásokkal (androgün).Doray, Shannon (2003). The Master of Speech: Dogon Mythology Reveals. Toronto: Trafford Publishing. pp. 21–29. Az ikrek születését a dogonoknál különleges vallási szertartással ünneplik, mivel az ikrek a teremtés kettős szerkezetére, valamint a föld és az ég között fennálló egyensúlyra utalnak.Wilmore, Gayraud S. (1989). African American Religious Studies: An Interdisciplinary Anthology. Durham: Duke University Press. p. 272.
Az ikrek teremtésmítosza Amikor Amma először akarta megteremteni a Földet, kudarcot vallott. Majd másodszorra egy magot ültetett saját magába, amiből két méhlepény alakult ki. A dogon vallás kulcsfigurái az ikrek, Nummó (vagy más néven Ogo) és Nommó, akiket néha istenségeknek tekintenek. Ezek hermafrodita vízi lények, a nyugat-afrikai vodunban a vízistenségekhez (to-vodun) hasonlóan emberi testtel és halfarokkal ábrázolják őket.Havelka, Ondřej (2021). "Syncretism of Catholic Christianity and West African Vodun from a Theological-Ethical Perspective". Studia Theologica. 23 (3): 149–174. Ogo kiszabadult a méhlepényből és meg akarta teremteni a saját univerzumát, de nem sikerült neki. Amma felhasználta Ogó méhlepényének darabját, hogy létrehozza a Földet. Amma megölte Ogo ikertestvérét, Nommót, és testrészeit szétszórta a világban, hogy ezzel rendet vigyen bele. Majd összeszedte a testrészeket és visszahozta Nommót az életbe.Schulz, Dorothea E. (2012). Culture and Customs of Mali. Westport: Greenwood Press. p. 13. Visszatérése után Nommó négy ikerpárt nemzett, amelyek közül az egyik pár szembeszegült az Amma által felállított renddel. A rend helyreállítása érdekében Amma feláldozott egy másik teremtményt, amelynek testét feldarabolta és szétszórta a teremtésben. Minden olyan helyen, ahol a test egy darabja a földre esett, szentélyt kellett építeni Amma tiszteletére.Tait, David (1950). "An Analytical Commentary on the Social Structure of the Dogon". Africa: Journal of the International African Institute. 20 (3): 175–199. Nommó négy szellemet hozott létre, akik később a dogonok ősei lettek. Amma elküldte egy bárkában Nommót és a szellemeket a Földre, hogy benépesítsék azt.
Amma isten kultusza - mint az egész dogon vallás - szorosan kötődik a Bandiagara-sziklához, ahol a dogonok élnek. Amma kultuszát földrajzilag ez a szikla határozza meg, máshol nem gyakorolják. A Bandiagara-szikla egy körülbelül 150 km hosszú, helyenként 500 m magasságot is elérő homokkő domborzati képződmény. A dogonok a szikla felső és alsó peremén épített vályogfalvakban, a fal különböző magasságú részein, továbbá a szikla alatt elszórtan elhelyezkedő falvakban és a sziklában található barlangokban élnek. A falvak építészete és a házak díszítései vallási témájúak A hogon, a falu szellemi vezetőjének lakhelye köré összpontosító elrendezés egész Afrikában egyedülálló. A dogonok nyelve bizonytalan rokonságot mutat a niger-kongói nyelvcsalád gur nyelveivel, de számos sajátos jellemvonása miatt jelentősen eltér azok többségétől.Heine, Bernd; Nurse, Derek (2000). African Languages: An Introduction. Cambridge: Cambridge University Press. p. 18.
Jegyzetek
Források Michael Jordan: Dictionary of Gods And Goddesses, Facts On File, Inc., 2004, Patricia Ann Lynch: African Mythology A to Z, Chelsea House, 2010,
Kategória:Afrikai istenek Kategória:Égi és időjárásistenek