Ştefan Moldovan, magyar forrásokban Moldován István pápai prelátus, lugosi görögkatolikus nagyprépost.

Élete

Középiskoláit Kolozsvárt, a teológiát Balázsfalván végezte. 1836–1838 között Balázsfalván tanított. 1838-ban pappá szentelték. Lelkész volt Aranyosgyéresen (1838–1847), illetve Medgyesen (1847-1852).

1846-tól kezdve George Bariț megbízásából lemásolta Kemény József gróf gyűjteményéből a románokra vonatkozó okmányokat, amelyek 1853-tól kezdve a Foaie pentru minte, inimă și literatură, utóbb a Transilvania hasábjain jelentek meg.

Az 1848-1849-es forradalom során a románok érdekeit képviselte. Részt vett az 1848. május 15-i balázsfalvi gyűlésen, ahol beválasztották a kolozsvári országgyűlésre küldendő bizottságba. Utóbb a nagyszebeni Román Nemzeti Komité tagja lett. Ő szövegezte meg a román nemzeti gárdák alapító okiratát, majd 1848. november 3-án csatlakozott a gárdához, és Medgyes és Segesvár alprefektusa lett. November 17-én az ideiglenes megyei vezetésben Deésfalvi Pataki István és Stephan Ludwig Roth mellett az ideiglenes megyei vezetésben vállalt szerepet. Bem csapatainak bevonulásakor családjával együtt Havasalföldre költözött, ahonnan 1849-ben tért vissza.

1852-ben püspöki külhelyettes Hátszegen. 1852. augusztus 31-én memorandumot terjesztett be Erdély katonai kormányzója, Karl Philipp Borromäus zu Schwarzenberg részére a Hátszeg vidéki román oktatásról, és kérte Hátszegen román iskola létesítését. (Az iskola létesítését nem engedélyezték, csak annyi előrelépés történt, hogy a német iskolában a tanítási időn kívül napi egy órában lehetett román nyelven oktatni.)

1857. január 15-től lugosi olvasó-kanonok, 1859-től nagyprépost, 1860-tól püspöki helyettes, 1871-től pápai prelátus. 1884-ben korára való tekintetből a püspöki helyettesség alól felmentették.

Munkái Brevis notitia eventuum memorabilium civilium et ecclesiasticorum populi Romani... 1859. ln amintirea aniversării a cincizecea a Gazetei Transilvaniei 1838-1888, Braşov, 1888, i Egyházi beszédek... két kötet. (Ezen munkákról hiányosak a könyvészeti följegyzések úgy czímre, mint a megjelenési helyre és időre nézve).

Cikkeit a Gazeta Transilvaniei, Foaie pentru minte, inimă şi literatură, Transilvania, Sionul Românesc közölte.

Kézirati munkái: Schiţe istorice despre starea bisericească a districtului gr. cat. al Mediaşului, 1852 Psaltirea prorocului şi împăratului David, adusă în versuri pe românie de Dosoftei Mitrooplitul Sucevii şi a toată Ţara Moldovei, însemnări, év nélkül Populi Romani utram Daciam incolentic a tempore descensus, Lugosini în Banatu, 1858 Descrierea Lugojului, Lugoj, 1862 Biografiile tuturor membrilor capitlului din Lugoj de la înfiinţare pînă la 1894 Dobra Sándor I. lugosi püspök élete és tevékenysége; a lugosi püspökség és sok egyéb (az egyházmegyei könyvtárban).

Istoria civilă şi bisericească a românilor című műve, amelyet 1843-ban George Barițnak küldött kiadásra, nem maradt fenn.

Jegyzetek

Források

További információk

A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.

Kategória:Román egyházi személyek Kategória:Görögkatolikus egyházi személyek Kategória:1813-ban született személyek Kategória:1900-ban elhunyt személyek