Jane Austen (Steventon, Hampshire, 1775. december 16. – Winchester, Hampshire 1817. július 18.) angol regényírónő. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője.Szobotka Tibor: Jane Austen, Literatura.hu, http://www.literatura.hu/irok/real/jane_austen.htm, Letöltés ideje: 2012. dec. 30.
Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód.Bell, Cory: Világirodalom, Képzőművészeti Kiadó, Mű és mestere sorozat, 2006, 43. o.
Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával.
Élete A Hampshire megyei Steventon falujában született 1775. december 16-án. Anyja Cassandra Leight (1739–1827) nemesi család sarja, apja George Austen (1731–1805) anglikán vikárius volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik. Öt bátyja, egy öccse és egy nővére volt. Apja plébánosként elég tekintélyes fizetést kapott, de mivel nyolc gyermeket kellett felnevelnie, nem számítottak tehetős családnak.
Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra, sőt kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.
1783-ban Jane és nővére, Cassandra rövid időre egyik nagybátyjuk testvéréhez, Mrs. Cawleyhoz költözött, hogy ott tanulhassanak. Mrs. Cawley Oxfordban élt, később pedig Southamptonba költözött. A testvérpárt egy járvány kitörése után hazahozták.
1785–86-ban Jane-t és Cassandrát a readingi Abbey kollégiumba íratták, amely minden bizonnyal hasonlított az Emmában szereplő Mrs. Goddard iskolájára. Jane-t túl fiatalnak tartották, hogy hasznát lássa az iskolának, de anyjuk szerint, „ha Cassandrának fejét vették volna, Jane is levágatta volna sajátját”.
1800 decemberében a hetvenhez közel járó apja hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul Bathba, és a rákövetkező évben a család is odaköltözött. Bathban töltött éveik során minden nyáron elutaztak a tengerpartra, és egyik nyaralásuk alkalmával esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Erről csupán annyit lehet tudni, amennyit Jane Austen halála után Cassandra az unokahúgainak elmondott, és még azután sem írtak róla évekig. Míg a család a partvidéken időzött, Jane találkozott egy fiatalemberrel, aki, úgy tűnt, kellően beleszeretett. Cassandra később is elismerően beszélt róla, és úgy gondolta, Jane számára jó parti lehetett volna. Caroline szerint „elváltak, de Jane a lelkére kötötte, hogy keresse fel őket újból.” Ennek ellenére nem sokkal később az ifjú halálhíréről számoltak be.
thumb|jobbra|A sírkő Winchesterben
1805-ben, édesapjuk halála után Jane édesanyjával, nővérével, Frank bátyjával és annak feleségével Southamptonba költöztek, ahol 1809-ig éltek.
1809-től Chawtonban éltek, ahol Edward nevű bátyja egy kis házat bocsátott a család rendelkezésére. Edwardot az a szerencse érte, hogy egy jómódú nagybátyja adoptálta, így a George Austen halála után elszegényedett családot támogatni tudta.
Jane Austen sohasem ment férjhez, bár fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, de az eljegyzést később felbontották. Visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett, melynek következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.
1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de betegsége olyan előrehaladott volt, hogy július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el, 24-én.
Művei thumb|Az Értelem és érzelem, Jane Austen első publikált regényének címlapja (1811) Regények Értelem és érzelem (Sense and Sensibility), 1811 Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice), 1813 A mansfieldi kastély (Mansfield Park), 1814 Emma (Emma), 1815 Meggyőző érvek (Persuasion), 1818 A klastrom titka (Northanger Abbey), 1818 (a regényt 1803-ban fejezte be, de csak 1818-ban adták ki)
Korai írások Lady Susan Szerelem és barátság Catharine Charlotte
Magyarul Büszkeség és balítélet. Regény; ford. Szenczi Miklós, bev. Szentkuthy Miklós; Európa, Bp., 1958 (A világirodalom klasszikusai) A mansfieldi kastély. Regény; ford. Réz Ádám; Európa, Bp., 1968 (A világirodalom remekei) Emma. Regény; ford. Csanak Dóra; Európa, Bp., 1969 Értelem és érzelem. Regény; ford. Borbás Mária; Európa, Bp., 1976 Meggyőző érvek. Regény; ford. Róna Ilona; Európa, Bp., 1980 A Klastrom titka. Regény; ford. Borbás Mária; Európa, Bp., 1983 Tartózkodó érzelem. Regény; ford. Róna Ilona; Fortuna, Bp., 1993 Charlotte. Jane Austen utolsó, befejezetlen regénye, amelyet Julia Barrett egészített ki; ford. Barcza Gerda; Lazi, Szeged, 2003 Lady Susan / Női levelek; ford. Barcza Gerda; Lazi, Szeged, 2005 Büszkeség és balítélet; ford. Loósz Vera; Ulpius-ház, Bp., 2006 Értelem és érzelem; ford. Borbás Mária; jav. kiad.; Palatinus, Bp., 2006 Értelem és érzelem; ford. Sillár Emőke; Ulpius-ház, Bp., 2006 Catharine és más korai művek; ford., jegyz. Barcza Gerda; Lazi, Szeged, 2006 Lady Susan; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2006 Szerelem és barátság és más korai művek; ford., jegyz. Barcza Gerda; Lazi, Szeged, 2006 Büszkeség és balítélet; ford. Bánki Dezső; Kossuth–Népszabadság, Bp., 2006 (A világirodalom klasszikusai) A klastrom titka; ford. Borbás Mária; 2. jav. kiad.; Palatinus, Bp., 2006 Büszkeség és balítélet; ford. Hegedűs Emőke; Rebeka és Panni, Rétság, 2007 A klastrom titka; ford. Latorre Ágnes; Ulpius-ház, Bp., 2007 Értelem és érzelem; ford. Hegedűs Emőke; Rebeka és Panni, Rétság, 2007 Meggyőző érvek; ford. Tomori Gábor; Ulpius-ház, Bp., 2007 Szerelmek és ballépések. Jane Austen füveskönyve; vál., ford. Mártha Bence; Lazi, Szeged, 2008 A mansfieldi kastély; ford. Simonyi Ágnes; Ulpius-ház, Bp., 2008 Emma; ford. Tomori Gábor; Ulpius-ház, Bp., 2008 A Watson család története. Jane Austen regénye, amelyet Merryn Williams fejezett be; ford. Barcza Gerda; Lazi, Szeged, 2008 Értelem és érzelem; ford. Barcza Gerda; Lazi, Szeged, 2009 A klastrom titka; ford. Béresi Csilla; Lazi, Szeged, 2010 Büszkeség és balítélet; ford. Weisz Böbe; Alinea, Bp., 2013 Jane Austen levelei; vál., ford., előszó Vallasek Júlia; Koinónia, Cluj-Napoca, 2014 Szerelem és barátság; ford. Kada Júlia, versford. Dunajcsik Mátyás; Helikon, Bp., 2015 (Helikon zsebkönyvek) Catharine; ford. Kada Júlia, versford. Dunajcsik Mátyás; Helikon, Bp., 2015 (Helikon zsebkönyvek) Büszkeség és balítélet, 1-2.; ford. Sárossy-Beck Anita; Central Médiacsoport Zrt., Bp., 2017 Minden napra; Manó könyvek, Bp., 2021
Egyéb, átdolgozás, folytatás
Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik. A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc, most durván erőszakos zombidúlással; Jane Austen alapján, ford. Berta Ádám; Athenaeum, Bp., 2009 Joanna Trollope: Értelem és érzelem; Jane Austen nyomán, ford. Dudik Annamária Éva; Kossuth, Bp., 2014 Val McDermid: A klastrom titka; Jane Austen nyomán; ford. Gálvölgyi Judit; Kossuth, Bp., 2015 Shannon Winslow: Titkok és szenvedélyek. Jane Austin Büszkeség és balítélet című regénye folytatódik; ford. Lakatos Anna; Lazi, Szeged, 2017
Megfilmesített művei
Pride and Prejudice – Büszkeség és balítélet 1938 – TV-film Büszkeség és balítélet Pride and Prejudice – (Nálunk Talpig úriember címen mutatták be) 1940 – rendező: Robert Z. Leonard Emma – Emma 1948 – TV-film – rendező: Michael Barry Pride and Prejudice – Büszkeség és balítélet 1952 – televíziós minisorozat – rendező: Campbell Logan Orgoglio e pregiudizio – Büszkeség és balítélet 1957 – olasz televíziós minisorozat – rendező: Daniele D'Anza Pride and Prejudice – Büszkeség és balítélet 1958 – televíziós sorozat Emma – Emma 1960 – TV-film – rendező: Campbell Logan Persuasion – Meggyőző érvek 1960 – televíziós minisorozat – rendező: Campbell Logan Vier dochters Bennet, De – Büszkeség és balítélet 1961 – holland televíziós minisorozat Pride and Prejudice – Büszkeség és balítélet 1967 – televíziós sorozat – rendező: Joan Craft Sense and Sensibility – Értelem és érzelem 1971 – TV-film – rendező: David Giles Persuasion – Meggyőző érvek 1971 – televíziós minisorozat – rendező: Howard Baker Emma – Emma 1972 – televíziós minisorozat – rendező: John Glenister Pride and Prejudice – Büszkeség és balítélet 1980 – televíziós minisorozat – rendező: Cyril Coke Sense and Sensibility – Értelem és érzelem 1981 – TV-film – rendező: Rodney Bennett Mansfield Park – Mansfield Park 1983 – televíziós minisorozat – rendező: David Giles Northanger Abbey – Northanger Abbey 1986 – TV-film – rendező: Giles Foster Persuasion – Meggyőző érvek 1995 – TV-film – rendező: Roger Michell Pride and Prejudice – Büszkeség és balítélet (televíziós sorozat, 1995) – rendező: Simon Langton Sense and Sensibility – Értelem és érzelem 1995 – rendező: Ang Lee Emma – Emma 1996 – rendező: Douglas McGrath Emma – Emma 1996 – TV-film – rendező: Diarmuid Lawrence Mansfield Park – Mansfield Park 1999 – rendező: Patricia Rozema Kandukondain Kandukondain – Értelem és érzelem 2000 – rendező: Rajiv Menon Pride and Prejudice – Bűbájos büszkeség 2003 – rendező: Andrew Black Bride & Prejudice – Mátkaság és legényélet 2004 – rendező: Gurinder Chadha Pride & Prejudice – Büszkeség és balítélet 2005 – rendező: Joe Wright Mansfield Park – Mansfield Park 2007 – TV-film – rendező: Iain B. MacDonald Northanger Abbey – Northanger Abbey 2007 – TV-film – rendező: Jon Jones Persuasion – Tartózkodó érzelem 2007 -TV-film – rendező: Adrian Shergold Sense and Sensibility – Értelem és érzelem 2008 – televíziós minisorozat – rendező: John Alexander Emma – Emma 2009 – televíziós minisorozat – rendező: Jim O'Hanlon Pride and Prejudice and Zombies – Büszkeség és balítélet meg a zombik 2016 – rendező: Burr Steers Love & Friendship – Szerelem és barátság 2016 – TV film – rendező: Whit Stillman Emma – Emma 2020 – rendező: Autumn de Wilde Modern Persuasion – Meggyőző érvek 2020 – rendező: Alex Appel, Jonathan Lisecki Persuasion – Meggyőző érvek 2022 – rendező: Carrie Cracknell
Jegyzetek
Források Jane Austen életrajza az Ekultúra oldalán Jane Austen PORT.hu-adatlap Jane Austen IMDb-adatlap
További információk
Tomalin, Claire: Jane Austen élete, Európa, 2010, Jane Austen's House Museum The Jane Austen Centre in Bath The Republic of Pemberley (Jane Austen világa) The Unique Friendship Book of Rev. James Stanier Clarke (1765 – 1834) containing an Original Watercolour Portrait of Jane Austen
Kategória:1775-ben született személyek Kategória:1817-ben elhunyt személyek
Kategória:Angol írók Kategória:Angol nők