Magyarországon a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés alapvető szabályait és elveit az Alaptörvény fekteti le 8. cikkében.Magyarország Alaptörvénye, 8. cikk A részletes szabályokról a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezik.

A népszavazás lehet országos, illetve helyi, előbbi esetben ügydöntő (azaz az Országgyűlésre nézve kötelező érvényű). Másik csoportosítás szerint pedig létezik kötelező és fakultatív népszavazás.

A népszavazás hatályos jogi szabályozása Magyarországon

Általános szabályok Az országos népszavazás elrendelése alapján beszélhetünk kötelezően, illetve mérlegelés alapján elrendeltről (fakultatív népszavazás). Mindkét esetben ügydöntő, kötőerővel bíró a népszavazás eredménye. Az Országgyűlés – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet – köteles a szavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni, mely döntés a törvény kihirdetésétől számított három évig az Országgyűlésre kötelező. A népszavazást az elrendelését követő 50 napon túli időpontra úgy kell kitűzni, hogy az ne essen a törvényben meghatározott napokra. A törvény kimondja, hogy nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselők általános választásának a napján, valamint a választásokat megelőző és követő 41 napon belül. Országos népszavazás2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.Alaptörvény 8. cikk (1) bek.

Érvényes a népszavazás, ha az összes választópolgár legalább fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.Alaptörvény 8. cikk (4) bek.

Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.Alaptörvény 8. cikk (2) bek.

A kötelezően elrendelt népszavazás szabályai 200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő népszavazást. Az Országgyűlés ekkor végrehajtó szerepbe kényszerül, az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell rendelnie, a köztársasági elnöknek 15 napon belül ki kell tűznie az ügydöntő népszavazást. Az ilyen kötelezően elrendelt népszavazás csak ügydöntő lehet. Az Országgyűlés három évig nem hozhat az ügydöntő népszavazások eredményével ellentétes határozatokat, törvényeket.Egyhangú szavazás: három évig védettek a népszavazás döntései ; a Hír TV cikke, 2007- december 12; Elérés: 2007. december 17.

A fakultatív népszavazás szabályai Az Országgyűlés mérlegelés alapján is dönthet ügydöntő népszavazás elrendeléséről, ha azt a köztársasági elnök, a Kormány, legalább 100 ezer, de kevesebb mint 200 ezer választópolgár kezdeményezi. Fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie, hogy helyt ad-e a kezdeményezésnek. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatában fel kell tüntetni a népszavazásra bocsátott, a kezdeményezésben szereplő konkrét kérdést, valamint rendelkezni kell a népszavazás költségvetéséről is.

Tiltott tárgyak Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról.Alaptörvény 8. cikk (3) bek.

Folyamata, az NVB szerepe Országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést tehet olyan magánszemély, aki az országgyűlési képviselők választásán választó lehet, valamint párt és egyesület. Országos népszavazásra irányuló állampolgári kezdeményezés esetén százhúsz napig lehet aláírást gyűjteni. Fontos garanciális szabály, hogy az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát – hitelesítés céljából – az aláírásgyűjtés megkezdése előtt be kell nyújtani a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A továbbiakban csak a hitelesített példánnyal megegyező íveken lehet aláírást gyűjteni.

Azonos tárgyú kezdeményezést 30 napon belül újra benyújtani nem lehet. A Nemzeti Választási Bizottság kulcsszerepet játszik az országos népszavazás törvényességének biztosításában, a törvényes feltételek vizsgálatában, meglétük vagy hiányuk megállapításában. Az NVB és az Országgyűlés népszavazással kapcsolatos döntései ellen az Alkotmánybírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni.

Az NVB a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtástól számított 30 napon belül dönt. Határozatát nyolc napon belül kell publikálnia a Magyar Közlönyben. Az NVB akkor tagadhatja meg a hitelesítést, ha: a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe; a kérdésben az Alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani; a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény állította követelményeknek, vagy ha az aláírásgyűjtő ív nem felel meg az előírtaknak.

Az országos népi kezdeményezés (iniciativa) Az országos népi kezdeményezés szabályait az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény tartalmazta.

Az országos népi kezdeményezés arra irányulhatott, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést. Népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthatott be az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben. Aláírásokat két hónapon át lehetett gyűjteni, és a népi kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően egyszer lehetett benyújtani az Országos Választási Bizottság elnökéhez. A pótlólag benyújtott aláírások érvénytelennek számítottak. Az Országgyűlés köteles volt az országos népi kezdeményezést napirendjére tűzni és megtárgyalni.

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvényt a 2013. évi CCXXXVIII. törvény 2014. január 18-ától hatályon kívül helyezte és ennek keretében megszüntette az országos népi kezdeményezés jogintézményéthttp://hvg.hu/itthon/20140119_Itt_az_uj_nepszavazasi_torveny_vege_a_nep

Helyi népszavazások A helyi népszavazás a község, a város, a fővárosi kerület, a főváros, illetőleg a megye lakosságának közvetlen részvétele a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi ügyek intézésében. Helyi népszavazást kezdeményezhet a helyi képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, az önkormányzat bizottsága,továbbá önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár (a választópolgárok legalább 10, maximum 25 százaléka).2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról, 34. § (1)

Hasonlóan az országos népszavazáshoz, a jogszabályok megkülönböztetnek kötelezően kitűzendő és fakultatív helyi népszavazást; utóbbi esetben a képviselő-testület mérlegelheti a helyi népszavazás kitűzését.

A népszavazások története Magyarországon bélyegkép|250px|jobbra|Választási eredmények kivetítése a 2006-os magyar parlamenti választáson

Már az 1848-as forradalom idején felmerült az általános választójogra alapozott népszavazások megtartásának lehetősége, ám a kor politikai életében aktív szerepet játszó polgárság és középnemesség az erős képviseleti rendszer mellett volt.Nagy Csilla – Tamás Veronika: Helyi Népszavazások Magyarországon ; Elérés: 2007. november 27. A dualizmus kései időszakában a népszavazás törvényesítése ismét felvetődött, de a mellé álló, Jászi Oszkár körül csoportosuló politikai erők nem voltak képesek akaratuk érvényesítésére.

Az első magyarországi népszavazás az 1921-es soproni népszavazás volt, ám ezt nem a magyar állam szervezte. Az 1918 és 1990 között fennállt demokratikus rendszerek túl rövid élettartamúak voltak egy népszavazás lebonyolításához, míg a jobboldali és kommunista autoriter rendszerek – jellegükből adódóan – nem éltek a népszavazás eszközével. A népszavazás mint közvetlen hatalomgyakorlási forma bevezetését az 1989 előtti rendszerváltó csoportok is felvetették. Országos népszavazásokra csak az 1989-es rendszerváltás után kerülhetett sor először Magyarországon, miután az 1989-es XVII. törvény szabályozta a kérdést.

Megtartott országos népszavazások 1989. november 26.

Az 1989-es őszi népszavazás és kampány volt az újjászülető magyar demokrácia első voksolásos erőpróbája. A népszavazást az ellenzéki kerekasztal négy pártja (Fidesz, FKGP, MSZDP és az SZDSZ) kezdeményezte.az elsovalaszto.hu az 1989-es népszavazásról ; (Elérés: 2007. szeptember 25.) Az első kérdés a rendszerváltás utáni helyzet tisztázását szolgálta, majd a pártállami diktatúra lebontását segíteni hivatott három kérdés következett. A szavazólapon az alábbi kérdéseket kellett megválaszolni:

Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról? Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

Az utolsó három kérdést az Országgyűlés 1989 őszén rendezte, így azok a népszavazásra elveszítették gyakorlati jelentőségüket.

Igazi politikai küzdelem csak az első kérdés körül bontakozott ki. A köztársasági elnök megválasztására vonatkozó kérdéssel az indítványozó pártok szerették volna elkerülni, hogy az akkor még MSZMP-s többségű Országgyűlés egy pártállami kötődésű köztársasági elnököt válasszon. A második cél az volt, hogy az elnököt a későbbiekben az Országgyűlés képviselői válasszák meg és ne kerülhessen sor egy népszavazási jellegű elnökválasztásra.Magyar Hírlap, 2004. február 18. (Elérés: 2007. szeptember 25.)

A népszavazás mind a négy kérdésben eredményes volt és az igenlő válaszok győzelmét hozta.

1990. július 29.

A magyar demokrácia második népszavazását az 1990-es országgyűlési választáson súlyos vereséget szenvedő MSZP kezdeményezte. Az MSZP a köztársasági elnök nép általi közvetlen megválasztását támogatta, ám a választások után az új parlamenti többség az államfő Országgyűlés általi megválasztása mellett foglalt állást. Az MSZP saját meggyengült népszerűségét is megpróbálta növelni azzal, hogy az államfő közvetlen megválasztását támogatók élére állt. A feltett kérdés a következő volt: Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg? A szavazást az Országgyűlés a nyaralási szezon derekára tűzte ki, ami szerepet játszott abban, hogy a voksolás érdektelenségbe fulladt.az elsovalaszto.hu írása az 1990-es népszavazásról ; (Elérés:2007. szeptember 25.) Az urnáknál csak a szavazópolgárok 14%-a jelent meg, így a szavazás érvénytelenül ért véget. A sikertelen népszavazás után az MDF és az SZDSZ korábban megkötött megállapodásának megfelelően az Országgyűlés választotta köztársasági elnökké Göncz Árpádot.

1997. november 16.

Magyarországot 1997 júliusában a NATO madridi csúcstalálkozója után hívták meg a védelmi szervezet tagjai közé. Az Országgyűlés ez ügyben országos ügydöntő népszavazást írt ki, amelyen a következő kérdésre kellett válaszolni: