jobbra|bélyegkép|300px|Az 1790-ben készült "Das Temeschwarer Bannat" című térképmű
Története
jobbra|bélyegkép|260px|Csanád vármegye ősi címere A Temesköz a legrégebbi tájegységi neveink egyike, a magyarság a honfoglalás után benépesítette, sűrűn lakott vidék lett. Területén jött létre a Csanádi püspökség 1030-ban, első püspöke Szent Gellért. A középkorban is folyamatosan lakott vidék, bizonyítják az 1333-as pápai tizedjegyzékek, a temesközi magyar rendek fönn maradt birtoklevelei, a falvak nevei de a török adó lajstromai is. A hódoltsági területein a török nem tiltotta a keresztény vallások gyakorlását. Ismeretes a budai pasa üzenete, református lelkipásztorokat hív a hódoltsági területekre, jutalmat és oltalmat biztosítva. A Szent liga szövetséges államai, benne a Habsburg Monarchia a 17. században a törököt a Tisza-Maros vonaláig kiszorították Magyarország nagyobb részéből. A háborúnak a karlócai békeszerződés vetett véget. Megállapodtak többek között, hogy a Dél-Alföld a Tisza és a Maros délre eső része, a folyók bal oldala, Temesköz továbbra is a török birtokában marad 25 évig. A keresztény lakosság a török hódoltságban vallását továbbra is szabadon gyakorolhatja. "A határszéli várakat a felek megőrizhetik, de újat nem építhetnek", így maradtak fönn Szeged és Csanád várai. A békeszerződés alapelve: ahogy birtokoljátok (uti possidetis) Béke azonban csak Temesközben a török hódoltságban volt még közel két évtizedig. Magyarországon folytatódott a Habsburg katonai megszállás, a németek betelepítése. Befogadták a szerb menekülteket majd fölvették őket a Habsburg monarchia zsoldos katonaságába.
A Tisza és a Maros jobb oldaláról kitelepítették a magyar falvak lakosságát, a bécsi haditanács rendelkezése alá besorolt területeket Szeged, Makó, Arad vidékeit kivették a magyar megyerendszerből, a haditanács uralma alatt maradtak. Az itt állomásoztatott zsoldos délszláv katonákat fölhasználták a Rákóczi-szabadságharc idején, ami véres konfliktusokhoz vezetett. A törökök a Temesközt 1718-ban föladták. A Tisza-Maros mentén már létező katonai területeket kiterjesztették Temesközre is. A délszláv zsoldosokra miután császáriak már nem tartottak igényt szolgálatukra (1751) sokan Oroszországba távoztak. Szegedre, Makóra és környékére vissza jöttek a magyarok.
A Maros jobb oldalán a megüresedett szerb szállás helyeket nagy részben, német és román telepesek kapták. Előbb a XVII. század végén a Keresztény liga zsoldos csapatai Magyarországon állomásoztak, a téli ellátásukról, szállításukról a rospontról lakosságnak kellett gondoskodni. Rendezetlen volt a lakosság védelme. A magyarok most is csak magukra számíthattak. A mohácsi vész idején a Pápa de a Habsburg Császár is a török szövetségese volt. Magyarországon III. Károly király betiltotta a protestáns vallásokat, templomaikat általában vissza állították katolikus templommá, a hívőket a katolikusokhoz rendelték. A pozsonyi Törvényszék elé állítottak hűtlenség vádjával 400 református lelkészt és tanítót, 41 személyt gályarabságra ítéltek. Az országban az állandó zsoldos hadsereg katonái állomásoztak. A közös birodalmi hadsereg eltartási költségeit 8,5 mill./évi/ Ft ebből Magyarország közel 3 mill. Ft fizetett évenként./21/
Ismeretesek Antonio Caraffa, a Szent Szövetség zsoldos hadvezér rémtettei: 1687-ben Eperjesen rangos, gazdag családfőket kivégeztetett, vagyonaikat elkobozta. Mindez megismétlődött Debrecenben és Brassóban is. Caraffa később a Császár-Magyar Királytól Magyar honosítást földbirtokot és bárói címet kapott. Boanvisi Nuncius írta a Pápának, hogy ,,csak bosszújukat akarják a magyarokon kitölteni, a jószág elkobzást azért eszközlik mert hasznot akarnak húzni a zűrzavarból. Gróf Csáki kalocsai püspök írja Popovics Vince szerb püspöknek: "Tegyen lépéseket ama kegyetlen bűnözők ellen akik Rákóczi felkelés idején embertelenül viszonyultak a védtelen magyar lakossággal szemben."
Török alatt 1718-ig balra|bélyegkép|300px|Csanád vármegye közigazgatási térképe (1714) A török hódoltságban rekedt az egykori Csanádi egyházmegye lakossága 1718-ig elkerülte az erőszakos rekatolizációt. A Temesközi síkság sűrűn lakott, kiváló termőföld, fekete humusz, természetes adottsága, hogy enyhén kiemelkedő a Temes völgyéig, árvízmentes terület. Már a középkorban is a magyarok lakták a Csanádi Egyházmegye területét. A XVI. században sok katolikus magyar hívő áttért a református vallásra. Perényi Péter és Petrovics Péter temesi főispánok támogatták a protestánsokat. Török Bálint buzgó terjesztője a volt protestáns vallásnak Temesváron. Már a XVI. században biztos talajon állt ez a vallás. Lippai Kristóf protestáns iskolát vezetett Temesváron. A jó földön gabonát termeltek és lábas állatot neveltek nagy számban. Varjas egy ma is létező átlagos falu a török 150 adófizető családot tartott nyilván.
A Maros jobb oldalán fekvő Makó a hódoltság idején református várossá lett, szervezett körülmények között 20-30 teológust képeztek ott. Ezen a helyen volt az átkelő a Maroson Csanádra, az alföldi marhakereskedés nagy részét itt bonyolították. A Hunyadiak idején a hegyvidékkel együtt, a Temesközben 30 vár, 22 város és 900 falu volt, területe közel 30000 nkm. A még a magyarok által a középkorban épített várakat a török után/1718/ a Habsburgok leromboltatták. Az elsők között volt az ősi Csanád vára a volt püspökség székhelye, a Szent György székesegyház és a város, Föllaki vár, Lippai vár, Lugosi vár, Csákvár és a többi. Mind ezt a császári hadsereg végezte bécsi utasításra, de lebontották a református templomokat is az utolsóig. A Maros jobb oldalán, a szomszédos Erdőháton a régi református templomok ma is állnak.
Temesköz a császári Haditanács katonai irányítása alatt /1718-1778/ 1716 őszén a törökök katonasága harc nélkül kivonult Temesközből, Temesvár várát átadta a Monarchia katonaságának. A monda szerint 1000 szekeret és kíséretet adtak a Belgrádba elvonuló oszmán hadaknak és családjaiknak. Magyarország teljes területét a török elhagyta. A Temesváron menedéket talált kurucok védelem nélkül maradtak, sorsuk a többi magyar sorsa lett a kiutasítás. A pozsareváci Békeszerződést aláírták a felek /1718. 06.21./ A Monarchia megkapta a Havasalföld Oltig eső részét is /1739-ig/. Ez volt a Craiovai Bánság aminek neve a Temesközre is átterjedt Temesközt VI. Károly Habsburg császár a Haditanács irányításával katonai uralmat vezetett be, 1718-ban Nádasdy László 1710-ben kinevezett magyar királysági püspökfőispánt a Csanádi egyházmegye teljes területéről kiutasította Mercy Florimond katonai főparancsnok. A magyar királyság Csanádi püspöksége saját területén nem működhetett Újabb több mint fél évszázad telt el, Bánságban magyar királysági egyházmegye nélkül, az adminisztráció által különböző helyekről verbuvált papság sok esetben nem is voltak fölszentelve. 1778-ban a Csanádi egyházmegye Temesváron székhelyet és püspököt kapott. Christovits Imre /1777-1798/ az egyházmegye régi területéhez a Tisza és a Maros jobb oldalán újabb területeket csatolt, a Csanádi püspökséghez, a magyar királysági püspöki karhoz tartozott. Az első bérmálást a török után 1780-ban végezte a püspök.
A Temesköz 1778-ban újra a magyar Király Mária Terézia joghatósága alá került. Levéltári anyag hiányosan megtalálható a budapesti levéltárban. Joachim Bohlke lipcsei egyetemi tanár nagy monográfiát irt ,,A magyar püspöki kar és a Habsburg Monarchia.,,/19/ A ,,Bánátot /Temesközt/ a szerző az államegyházi reform politika laboratóriumának nevezi," a terület/Bánság/ bizonytalan helyzete lehetővé teszi az államérdekek /Habsburg/ erőszakos érvényesülését. A XVIII. században Bécs törekszik az absaluto potestat, mindez sértette a magyar katolikus klérust, az alkotmányos rendet, oda vezetett, hogy II. József rendelkezéseit törvénytelennek nyilvánítsa, a magyar püspöki kar, olyan aktivitást fejtettek ki amire alig van példa a történelemben. A főkegyúri jog rendhagyó alkalmazása, püspökségek alapítása, megszüntetése, Püspökök székbe ültetése több esetben ortodox püspökségeket hoztak létre, a magyar király nevében, mind ezt a Szentszék, de az ortodox Pátriárka sem ismerték el. A temesközi őshonos lakosság, de az ősi Csanádi egyházmegye is 60 évig nem állhatott föl, nem vehetett részt a magyar püspöki kar határozataiban. A teljhatalmat Mária Terézia királynő is gyakorolta, 1778-ban került Bánság a magyar király joghatósága alá, kinevezte magát a német telepesek főkegyurának. A telepeseknek a Temesközben nem volt más rendi ura, templomaikat iskoláikat a Királytól kapták.
A más ajkú lakosságnak az új honosított földesúrak lett a kegyura annak jobbágyai, vagy zsellérei lettek, Róma többször tiltakozott. II. József császárt /1782/ maga a pápa kérte, tartsa be az egyház törvényeit. 1783-ban II. József császár és VI. Piusz pápa Rómában értekeztek, a pápa nem hátrált meg, újra figyelmeztette a királyt, a főkegyúri jog a pápát illeti, nem létezhet püspök pápai fölszentelés nélkül. /23/ A Temesközben, a Csanádi egyházmegye nem működött, 1718- 1778-között. A közkézen forgó cenzúrázott monográfiák az abszolutista Habsburgokat dicsőítik. A magyar püspökök nem veszélytelen kiállását meg sem említik. A Temesköz első katonai főparancsnokának Mercy Claudius Florimond zsoldos francia hadnagyból lett főtisztet nevezte ki a bécsi haditanács főparancsnoknak. Hűséges szolgálataiért, földbirtokokat kapott Tolna, Baranya és Fejér megyékben, honosított magyar lett, grófi címet kapott 1723-ban. A Habsburgok elhatározták, hogy Temesközt Bécsből a Hadi tanács katonai irányítása alatt, Kollonisch által kidolgozott tervek szerint, németekkel betelepítik. A magyar őshonos lakosságot Temesközből kitiltották.
A magyar rendek, alkotmányos jogait a Temesközben nem érvényesíthették, megszűnt az ősi földesúri kegyúri jog, a jobbágyok a földhöz és házaikhoz kötődő joguk is elveszett, nincstelen hazátlan zsellérek lettek. Az elvett földbirtokokat két részre osztották a temesi síkságot a legjobb termőföldeket a német telepeseknek adták. A főkegyúri jogokat az új Bánátban 1778-után a magyar apostoli király Mária Terézia gyakorolta, ő lett a német telepesek kegyura egyben fő kegyúr a pápa helyett, a német telepesek szabad menetű jobbágyok lettek, A nagy földbirtokokat eladták, idegeneknek a magyar alkotmány nem tette lehetővé a rendi jogok idegenek általi birtoklását, következett a tömeges honosítás megkapták a magyar rendi jogokat, a jobbágy jogot, új idegen jobbágyokat hoztak földjeikre. Csanádi egyházmegye teljes birtokait is eladták az egyházmegye újra fölállását 1778-ig akadályozták, ősi székhelyét lebontották. A császár amit a magyar alattvalóinak máshol már biztosított, vallásszabadságot, a szatmári békében a magyar rendek birtokjogait garantálta, a Temesközben karhatalommal akadályozta.
Őshonos lakosság kirekesztése és a rekatolizáció