Riegersburg vára az ausztriai Stájerországban Riegersburg városa fölé magasodó vulkanikus sziklára épült középkori vár. A magyar határtól, a rábafüzesi határátkelőtől mindössze 35 km-re fekszik. A várkastély 1822 óta a Liechtenstein hercegi család tulajdonában áll. A vár múzeumnak, állandó és időszakos kiállításoknak ad otthont; a hercegi család a vár tövében, egy modern házban él.
Története A Riegersburg körüli területeken már néhány évezredre visszamenőleg is megtalálták az emberi letelepedés nyomait. Egy nagy település lehetett itt már az időszámításunk előtti 9. századtól. Egészen időszámításunk szerint 476-ig a Római Birodalom része volt a terület. A 3. és a 9. században bajorok telepedtek meg a környéken, a majd a hunok foglalták el keletről. Fegyveres konfliktusai ekkor kezdődtek a településnek.
A vár története az 1122. évre nyúlik vissza. Az első ismert lovag, aki itt élt Rudiger von Hohenberg volt. A várat a 482 méter magas bazaltsziklára építették a 12. században, és magát a sziklát is felhasználták a kastély falainak építéséhez. Az eltelt évszázadok alatt számos tulajdonosváltás és átépítés történt. 1415-ben a Walseer család hűbérbirtoka lett.
Az egyik leglátványosabb átalakítást Katharina Elisabeth von Wechsler (férjezett nevén Katharina Elisabeth Freifrau von Galler) bárónőnek köszönheti az épület. 1637 és 1653 között az ország legnagyobb és legerősebb végvárát építtette fel az erős alapokra. Közel három kilométernyi fallal (benne számos lőréssel) vette körül, hét kaput építtetett, két árkot alakíttatott ki körülötte; az átalakítás után a kastély 108 szobát számlált.
A 17. században a magyarországi török időkben az Oszmán Birodalom katonái rendszeresen harcokat vívtak a közelben a magyar seregekkel. A vár ebben az időben akár néhány ezer embernek is menedéket nyújtott. Katharina Elisabeth von Wechsler három alkalommal ment férjhez, egy lánya született, aki a Purgstall családba házasodott be, akik átvették a vár ügyeinek intézését. A Purgstall család 1800 körül halt ki. 1822-ben Johann Josef von Liechtenstein vásárolta meg, azóta is a család tulajdonában van.
Idegenforgalom A várkastély gyalogosan, egy meredek kaptatón felsétálva vagy felvonón közelíthető meg. 108 szobájából 25 kivételével az összes látogatható, három állandó kiállításnak ad helyet. Telente – novembertől márciusig – általában zárva tart.
A boszorkánymúzeumban a 17. századi életbe nyerhet betekintést a látogató. Egyrészt Elisabeth Katharina von Galler bárónőébe, aki erős kezű asszony volt, egy konvencionális, patriarchális társadalomban állt helyt, amit sokan nem néztek jó szemmel, illetve a „virágboszorkányként” elhíresült Catherine Paldauf életébe, akiről közismert volt az a legenda, hogy képes volt virágzásnak indítani télen is a növényeket. Catherine Paldauf neve így a feldbachi boszorkányper kapcsán került be a történelembe. Ez Stájerország legnagyobb boszorkánypere volt, amelyben a környékről 95 férfit és nőt vádoltak meg jégeső okozásával. A tárlaton bemutatják a törvényesen megengedett kínzóeszközöket és kivégzési módokat is.
Tizenhat terem a vármúzeumnak ad helyet, mely a vár történetével ismerteti meg a látogatót; a fegyvermúzeum pedig régió négyszáz éves hadtörténetét mutatja be.
Fordítás
Források Hivatalos honlap Riegersburg, Várkastély
Kategória:Ausztria kastélyai, palotái Kategória:Ausztria múzeumai Kategória:Ausztria várai