A csodálatos patás állat a kínai mitológiában, amelyet gyakran egyszarvúként vagy unikornisként is értelmeznek és neveznek.
Eredete Elnevezését két szó összeolvadásával magyarázzák, amely szerint a 麒 a hím egyszarvút, míg a lin 麟 nőstény egyszarvút jelentené. Írott forrásban legkorábban az i. e. 5. században keletkezett ban bukkan fel.
Alakja és szimbolikája A t ugyan a források többféleképpen írják le, de ezek a leírások csupán részleteikben különböznek egymástól. Mindegyik leírás azt az ősi elvet követi, miszerint a testrészei különböző állatok részeihez hasonlatosak. A teste olyan, mint a szarvasé, nyaka, mint a farkasé, a farka, mint a bikáé, egy szarva van, amely „puha sapkában” (ti. ránőtt húsban) végződik, a patája olyan, mint a lóé, szőre tarka (egyes változatok szerint vörösesbarna). Vannak olyan források is, amelyek fehér és zöld színű t is megkülönböztetnek. Amikor lépked, nem tapossa el a földön a füvet és a rovarokat, nem táplálkozik élő fűvel, csakis csodálatos növényeket eszik. Egyes elképzelések szerint még repülni is tud, a vízen pedig épp úgy jár, mint a szárazföldön. A legrégebbi szövegekben gyakran a szarvasok vezéreként jelenik meg. Ő az emlős állatok feje (a madaraké a ). Jellegzetessége a szarva, amellyel kapcsolatban a szövegek kiemelik, hogy nem hegyes, így ártani sem tud vele. Az ókori filozófiai szerzők a 仁 humanitás, emberszeretet, altruizmus megtestesüléseként értelmezték. A egyszarvú jellegéhez többféle magyarázat is kapcsolódik: egyesek szerint az ország egységének jelképe, míg mások szerint az uralkodó egyeduralmáé.
A 8-9. században élt író, filozófus a következőképpen ír Az unikornisról című esszéjében:
bélyeg|200px|A Csing-dinasztia idején készült, t ábrázoló füstölőtartó
A taoista legendákban a Nyugati anyakirálynő, kíséretébe tartozó halhatatlanok hátasállata a fehér . Az ókorban és a középkorban számos történetet jegyeztek fel a megjelenéséről vagy elfogásáról, amely minden esetben az ideális, bölcs kormányzás előjelének számított. A elfogásával fejezi be Konfuciusz a Tavasz és ősz című krónikáját, melynek szavai azóta közmondásak számítanak. Általánosan elterjedt nézet volt, hogy a megjelenése a természet lecsendesülését és felvirágzását eredményezi, s egy nagy hatású bölcs ember megszületésének előjele. A hagyomány szerint Konfuciusz születését is a megjelenése jelezte előre, amelynek a szájából egy jáde-írás került elő, melyen a -ház kormányzásával kapcsolatos jövendölések voltak olvashatók. Azonban Konfuciusz halálát is egy felbukkanása jelezte, akárcsak egyes királyságok, országok összeomlását. bélyegkép|A csi-lin vektorgrafikus rajza. A kínai népi hiedelemben a megjelenését fiúgyermek születésével hozzák kapcsolatba: „az égből alászálló fiúgyermeket hoz” Ezt a jókívánságot ábrázoló kép gyakori témája a hagyományos papírkivágásoknak és népi fanyomatoknak.
Megjegyzések
Jegyzetek
Források „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. II. kötet
Kapcsolódó szócikkek Kínai mitológia
Kategória:Kínai mitológia