Franz Carl Achard (Berlin, 1753. április 28. – Konary, Szilézia, 1821. április 20.) porosz természettudós. Neve az európai cukorrépa-termesztés és cukorgyártás megteremtőjeként ismert: a cukorrépa feldolgozásánál az alapelveket tekintve ma is az általa kidolgozott eljárást alkalmazzák.
Életpályája Poroszországban letelepedett francia hugenották leszármazottjaként született. Fizikai és kémiai tanulmányokat követően 23 évesen a berlini Tudományos Akadémia fizikai osztálya igazgatójának, Andreas Sigismund Marggrafnak a munkatársa lett. 1780-tól Achard II. Frigyes porosz király megbízásából a belföldi dohánytermesztés fejlesztésével foglalkozott. Az elért sikerek nyomán Frigyes élethossziglan 500 tallér éves járadékkal jutalmazta.
Marggraf halála után, 1782-ben követte őt az igazgatói tisztségben, és többek között meteorológiával, galvanizmussal, kísérleti fizikával és elektromossággal foglalkozott. Készített egy optikai távírót is. Feltehetőleg tanára iratai között megtalálta azt a tanulmányt, amelyben bebizonyította, hogy a répában levő cukor azonos a nádcukorral, és 1784-től magas cukortartalmú répa termesztésével foglalkozott. Sikerült egy 5–6% cukortartalmú répát nemesítenie, amelyből aztán az úgynevezett fehér sziléziai cukorrépa, a mai cukorrépa-fajták őse származott. bélyegkép|balra|A cukorgyár romjai Konary-ban 1799-ben kidolgozott egy ipari eljárást a répacukor kinyerésére, és sürgősségi beadványban jelezte az uralkodónak. III. Frigyes Vilmos felismerte a találmány jelentőségét, és elrendelte az országban a cukorrépa nagybani termesztését, és birtokvásárlás céljára tallérnyi jelzálogkölcsönt biztosított Achard részére. Az így megvásárolt birtokon, a sziléziai Kunernben (magyar forrásokban Cunern, ma Konary, Lengyelország) 1801-ben Achard irányítása alatt felépült az első európai cukorgyár. A gyár 1807-ig üzemelt, amikor is leégett. 1810-ben a király Achard érdemeinek elismeréseképpen töröltette a birtokról a jelzálogot, ugyanakkor kötelezte őt arra, hogy a gyárat tanműhellyé alakítsa át. 1812-1814-ben számos diákot oktattak itt a répacukor előállítási módszerére.
Achard teljes életét a munkának szentelte; összesen 218 tanulmánya maradt fenn. A cukorgyártással kapcsolatos kísérleteiben az is motiválta, hogy elítélte a cukornád termesztésénél és a nádcukor gyártásnál a korban szokásosan alkalmazott rabszolgamunkát. 1800 és 1802 között az angol nádcukor-finomítók előbb majd tallért ajánlottak fel neki azért, hogy kijelentse, a répacukor nem azonos a nádcukorral, de állandó pénzzavara ellenére sem állt rá az alkura. A világtól elfelejtve hunyt el, de mindvégig meg volt győződve találmányának jelentőségéről.
1778-ben a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává mint matematikust választották.A Leopoldina tagkönyvtára
Főbb művei Vorlesungen üb. Experimentalphysik, 4 Bde., 1790–92; Anleitung zur Bereitung des Rohzuckers aus Rüben, 1800 Kurze Geschichte der Beweise der Ausführbarkeit im Großen der Zuckerfabrication aus Runkelrüben, 1800 Anleitung zum Anbau der Runkelrüben, 1803 Ueber den Einfluß der Runkelrübenzuckerfabrication auf die Oeconomie, 1805 Die europäische Zuckerfabrikation aus Runkelrüben, in Verbindung mit der Bereitung des Rums, des Essigs und eines Coffee-Surrogats aus ihren Abfällen, 3 Theile. 1809-es kiadás utánnyomása: Bartens, Berlin 1985, Die Europäische Zuckerfabrication aus Runkelrüben in Verbindung mit d. Bereitung d. Branntweins, d. Rums, d. Essigs u. eines Kaffee-Surrogats aus ihren Abfällen, 1809 (2. kiadás 1812) Die Zucker- und Syrup-Fabrication aus Runkelrüben. Breslau 1810, 2. Aufl. 1813
Jegyzetek
Források
Kategória:Német kémikusok Kategória:Német fizikusok Kategória:Német biológusok Kategória:Cukoripar Kategória:1753-ban született személyek Kategória:1821-ben elhunyt személyek Kategória:A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjai