Események Január január 1. Az Európai Unióval összefüggő események: Bulgária és Románia csatlakozása az Európai Unióhoz; Szlovénia saját valutaként bevezeti az eurót;Szilvágyi Tibor: Szlovénia biztonsági és védelmi stratégiai dokumentumai, valamint haderejének helyzete. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/1 sz., 28. oldal, ISSN 2060-1506 A bolgár, a román és az ír nyelvek az EU hivatalos nyelvévé válnak; Németország fél évre átveszi az EU tanácsának elnökségét. Hongkong elkezdi büntetni a dohányzást a legtöbb étteremben és közel 1200 köztéren. Az ISBN hossza 10-ről 13 számjegyre bővül. A dél-koreai Pan Gimun lesz az ENSZ új főtitkára a hivatalát kitöltő Kofi Annan után. A brazil államelnök, Luiz Inácio Lula da Silva megkezdi második elnöki periódusát. Oroszország és Fehéroroszország megegyezésre jutnak a gázárvitában. Angola belép az OPEC-be. január 3. – Kína antiterrorista razziát tart Hszincsiangban. január 5. – A Hitachi elkészíti a világ első egy terabájt kapacitású merevlemezét. január 7. – Stanisław Wielgus, Varsó érseke lemond tisztségéről, miután kiderül róla, hogy korábban együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel. január 9. – Steve Jobs, az Apple elnök-vezérigazgatója bemutatja az első iPhone-t. január 11. Vietnám a WTO 150. tagja. Ausztriában felesküdött az új, nagykoalíciós kormány a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer vezetésével; az év folyamán számos szociális programot vittek keresztül (megélhetési minimumot vezettek be, nagyvonalú nyugdíjakról döntöttek – ugyanakkor enyhítették a kelet-európai munkavállalókkal szembeni korlátozásokat és adóreformot vezettek be.) január 15. – A második Gyurcsány-kormány csökkenti a gyógyszerár-támogatási kulcsokat, így egy évtized óta először sikerül az egészségbiztosítási alap gyógyszerkiadásokra szánt összegén belül maradni. január 17–19. – A Kyrill orkán nagy pusztítást okozva halad át Európa felett. január 19. – A Kyrill nevű viharban súlyosan megsérült MSC Napoli konténerszállító óriáshajó megfeneklik Nagy-Britannia cornwalli partvidékén. január 21. – Parlamenti választások Szerbiában – a Szerb Radikális Párt érte el a legtöbb szavazatot, de nem talált magának koalíciós partnert. január 26–28. – A visegrádi csoport (V4) vezérkari főnökeinek sliač-i ülése. január 26. – Martti Ahtisaari, ENSZ–megbízott – egy bécsi nemzetközi konferencián – ismerteti Koszovó–tervét, amely szerint a tartomány korlátozott szuverenitást kapna, s biztosítania kellene a szerb kisebbség autonómiáját. január 30. – Hivatalosan megjelenik a Windows Vista.
Február február folyamán tartották a nemzetközi játékkiállítást a németországi Nürnbergben. február 6. – A 2006-os zavargásokat elemző Gönczöl-jelentés nyilvánosságra kerül, a dokumentum súlyos rendőri hibákat említ. február 12. – A koszovói albán vezetés alapvetően elfogadhatónak tartja az Ahtisaari-javaslatot, azonban Pristinában tiltakozások robbannak ki, követelve Koszovó teljes szuverenitását. február 13. – A szerb kormány elveti Martti Ahtisaari ENSZ–megbízott koszovói rendezési javaslatát, mivel az olyan jogokkal ruházza fel Koszovót, amelyek csak szuverén államokat illetnek meg. február 13. – A Pekingben tartott hatoldalú tárgyalások hetedik fordulóján Észak-Korea beleegyezett, hogy felszámolja atomprogramját, bezárja njongbjoni reaktorát, cserébe 1 millió tonna fűtőolajért és egy makaói bankszámlán zárolt 25 millió dollárjáért. február 14. – Beiktatták hivatalába Türkmenisztán új elnökét, Gurbanguly Berdimuhamedow eddigi ügyvezető államfőt. február 15. – Magyarországon bevezetik a vizitdíj és kórházi napidíj fizetési kötelezettséget. február 16. – A magyar igazságszolgáltatás kínos melléfogását igazolva a rendőrség bejelenti, mégsem a Kaiser–Hajdú páros követte el a nyolc áldozattal járt móri bankrablást. február 19. – Az Alkotmánybíróság új tagja Trócsányi László; Kiss László mandátumát meghosszabbítják. február 22. – Kormányválság Olaszországban, távozik Romano Prodi olasz miniszterelnök, de a köztársasági elnök nem fogadja el lemondását. február 23. – Az ÁPV aláírja a Malév 99,95%-os részvénycsomagjának eladásáról szóló szerződést a pályázaton nyertes Borisz Abramovics Berezovszkij érdekeltségébe tartozó vevővel. február 24. – Az MSZP kongresszusa Gyurcsány Ferencet az MSZP elnökévé választotta a távozó Hiller István helyett, ezzel „összevonva” a pártelnöki és miniszterelnöki funkciókat. február 24. – A virginiai kongresszus mindkét háza bocsánatot kért azért a szerepért, amit a szövetségi állam játszott a feketék rabszolgasorban tartásában az USA-ban. február 26. – Hugo Chávez, Venezuela elnöke bejelenti, hogy államosítják az Orinoco torkolatvidékének addig nyugati olajvállalatok által művelt nagy olajmezőit. Később kivonult a Világbankból és az IMF-ből. február 26. – A hágai nemzetközi bíróság ítéletében nem teszi felelőssé Szerbiát a srebrenicai népirtásért.
Március március 1. – A mandátumát kitöltő Járai Zsigmond után Simor András, a Deloitte elnöke lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke. március 1. – A nemzetközi sarki év (IPY – International Polar Year) hivatalosan elkezdődött. március 2. – Több napon át tartó zavargások törnek ki Koppenhágában, miután a kormányzat kísérletet tesz egy ún. foglaltház kiürítésére. március 3. – „Ideiglenesen” megszűnt a személyszállítás 14 magyarországi vasútvonalon. A közlekedési minisztérium az utazók kis számára hivatkozva szüntette meg a vonalak finanszírozását. március 3. – Teljes holdfogyatkozás, Magyarországról teljes egészében látható. március 4. – Kisebbségi önkormányzatokat választottak Magyarországon. A cigány országos önkormányzat vezetéséért a Kolompár Orbán, illetve Farkas Flórián vezette listák versengtek. március 4. – Érvénytelenül ért véget a Pécsen tervezett NATO-radarról rendezett népszavazás. A résztvevők 94%-a a radar ellen szavazott. március 4. – Az észtországi parlamenti választásokon a jobboldali-centrista kormánykoalíció győz. március 5. – Lebontják a Koppenhágai „Punk palotát”. március 6. – Ledöntik a Ciprus három évtizedes megosztottságát jelképező betonfalat Nicosiában március 9. – Berlinben az Európai Unió államai megegyeznek, hogy átlagosan 20%-kal csökkentik az EU szén-dioxid-kibocsátását. március 10. – Eredménytelenül fejeződnek be a – Koszovó jövőjéről február 21-én kezdődött – szerb–koszovói tárgyalások Bécsben. március 15. – Megállapodtak az egységkormányról a palesztinok; melynek létrehozásáról már február elején megegyezett a Fatah és a Hamász, de a tárgyalások mostanáig elhúzódtak. március 15. – A nemzeti ünnepen zavargások törnek ki Budapesten, de erejük nem közelíti meg az őszi zavargások mértékét. március 15. – A pápa elfogadja Szabó Tamás püspök lemondását a Tábori püspökség vezetéséről. március 16. – Az ESA bejelenti, hogy a Mars Express mérései alapján a Mars déli pólusán található vízjég 4 km vastagságú. március 16. – A pekingi parlament az államival egyenrangúnak ismerte el a magántulajdont. A termőföld azonban tartósan állami tulajdonban marad. március 17. – Heten meghaltak, 13-an súlyosan megsérültek a szamarai repülőtéren bekövetkezett légi katasztrófában. március 18. – Finnországban a liberális Centrumpárt a szavazatok 23%-át megszerezve nyerte meg a választásokat. március 19. – Részleges napfogyatkozás a Távol-Keleten és Óceániában. március 23. – Az iráni haditengerészet 15 brit tengerészt ejtett fogságba. Lásd: Brit katonák 2007-es iráni foglyul ejtése. március 25. – Európában kezdetét veszi a nyári időszámítás. március 25. – Brigitte Mohnhauptot, az egykori RAF tagot 24 év után szabadon engedik az aichachi börtönből. március 26. – Észak-Írországban kiegyezett az északír konfliktus két esküdt ellensége, Gerry Adams katolikus vezető és a protestáns Ian Paisley, pártjaik részvételével közös kormányt alakítottak. Így ötévnyi szünet után megkezdhette működését a belfasti parlament, megszűnt London közvetlen irányítása. március 26. – Martti Ahtisaari – az ENSZ–főtitkár kosovoi különmegbízottja – benyújtja jelentését az ENSZ BT-nek. március 28. – A portugáliai Serpa városka mellett működni kezd a világ legnagyobb, 52 000 napelemből álló naperőműve. március 30. – A Kuncze Gábor-korszak után Kóka János gazdasági miniszter kerül az SZDSZ élére, Fodor Gábort csak a második fordulóban, csekély arányban megelőzve az elnökválasztáson. Fodor környezetvédelmi miniszter lett, Kóka pedig december elején kilépett a kormányból, Eörsi Mátyást váltva a frakcióvezetői poszton.
Április április 2. – Walesben életbe lép a nyilvános helyen való dohányzás tilalma. április 2. – Erős földrengést követően 28 áldozatot követelő szökőár pusztít a Salamon-szigeteken. április 2. – Ukrajnában az elnök feloszlatta a parlamentet és előrehozott választásokat ír ki. április 3. – Az oroszlányi bányászzenekar kíséretével, fél év késéssel beindult az M4-es metróvonal alagútját fúró két fúrópajzs. április 3. – Egy átalakított TGV POS nagysebességű motorvonat Párizs és Strasbourg között 574,8 km/h-s rekordsebességre gyorsult egy kísérlet során. április 3. – A ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdi az Ahtisaari-javaslat tárgyalását. április 4. – Irán szabadon engedi a március 23-án elfogott brit tengerészeket. április 4. – Lemond miniszteri tisztségéről Molnár Lajos egészségügyi miniszter. április 5. – A kisebbségi jobbközép cseh kormány bevezeti a vizitdíjat, receptdíjat és napidíjat is tartalmazó, szociális juttatásokat megnyirbáló reformcsomagját, amely az egykulcsos adózást és a társasági adó-kulcsok csökkentését is tartalmazza. Bár a gazdaság kiemelkedően teljesít 2007 folyamán, Mirek Topolánek kormányának jelentősen csökken a népszerűsége. április 5. – A 120 tagú koszovói parlament 100:1 arányban úgy határoz, hogy támogatja az Ahtisaari-javaslatot, mivel az a nemzet érdekeivel összhangban áll. A parlament egyben elfogadja azt is, hogy amíg nem épül ki a javaslatban foglalt politikai és közigazgatási intézményrendszer, továbbra is működjenek Koszovó területén az ENSZ által felügyelt katonai és polgári szervek. bélyegkép|jobbra|150px|Charles Simonyi április 6. – Budapest és Pusztaszabolcs között forgalomba áll a MÁV új FLIRT típusú motorvonata. április 7. – Charles Simonyi űrrepülése (visszatérés: április 21.). április 7. – Debreceni lakásán meggyilkolták Balla Irma debreceni Fideszes képviselőnőt. A holttestet az áldozat fia, ifj. Schönstein Sándor találta meg. április 8. – Irán az USA ellenvetéseit figyelmen kívül hagyva elkezdi az urán ipari mértékű dúsítását. április 8. – Pokolgépes merényletben hat kanadai katona életét vesztette Dél-Afganisztánban. április 12. ‑ A visegrádi négyek és Ukrajna védelmi minisztereinek pozsonyi találkozója. április 15. – Vízre bocsátják az orosz Borej-osztály első egységét, a Jurij Dolgorukij atom-tengeralattjárót. április 16. – Kiképzésen részt vevő afgán rendőrök között robbantja fel magát egy öngyilkos merénylő kilenc embert megölve, és huszonötöt megsebesítve. április 16. – Egy diák ámokfutása 32 áldozatot követel a virginiai műszaki egyetemen. április 18. – az UEFA bizottsága Cardiffban kihirdette, hogy a Lengyelország – Ukrajna páros rendezi a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságot. április 19. – A román parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Băsescu román államfőt. Az elnök lemondás helyett népszavazást írt ki visszahívásáról. Ideiglenesen Nicolae Văcăroiu szociáldemokrata politikus vette át az államfői posztot. április 22. – A konzervatív Nicolas Sarkozy a szavazatok 31%-ával nyerte meg a francia elnökválasztás első fordulóját. A második fordulóba jutott még a 25%-ot szerzett szocialista Ségolène Royal is. április 23. – Elhunyt Borisz Jelcin volt orosz elnök (1991-1999), az orosz változások jellegzetes alakja, a csecsen felkelés leverője. (*1931. február 1.) április 23. – Letette hivatali esküjét Horváth Ágnes új egészségügyi miniszter. április 24. – Európai tudósok bejelentik, hogy Föld-típusú exobolygót fedeztek fel a 20 fényévnyire található Gliese 581 rendszerben.