Baré Emil (külföldön Emil Baré, eredeti nevén Emil Barach) (Bécs, 1870. szeptember 8."Österreich, Niederösterreich, Wien, Matriken der Israelitischen Kultusgemeinde, 1784-1911," images, FamilySearch (https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-25797-4760-26?cc=2028320&wc=MMGD-K12 : hozzáférés 2014. november 16.), 15. Bezirk (Fünfhaus-Sechshaus) > Geburtsbücher > Geburtsbuch 1868-1892 > image 35 of 435; Bécs Város és Tartomány Levéltára, Bécs. – Budapest, Terézváros, 1943. március 29.)Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 307/1943. folyószáma alatt. hegedűművész és -tanár. Ő játszotta Bartók Két portréjának első teljes előadásán a hegedűszólót.
Élete Édesapja a Topolyán született Sigmund Barach (1842–?) orvos, édesanyja a Morvaországból származó Rosa Gottlob (1841–1913), aki pedagógus és Dr. Maria Lavera álnéven írónő volt. Baré Emil tizenhat éves korában változtatta nevét Baréra.Staudacher, Anna L.: „… meldet den Austritt aus dem mosaischen Glauben". Frankfurt am Main, 2009. Peter Lang
A Bécsi Zenebarátok Társaságának konzervatóriumában az ifjabb Joseph Hellmesberger tanítványa volt, majd a párizsi Conservatoire-on Lambert Massart-nál képezte tovább magát.
Párizsban játszott a Lamoureux-zenekarban, az ottani Nagyopera és német dalszínházak orkesztereiben, majd 1897 és 1902 között a Chicagói Szimfonikus Zenekar „assistant concertmaster”-e volt.Musicians of the Chicago Symphony Orchestra from 1891 – today Amerikai korszaka után került Budapestre. 1903-ban az Operaház zenekarának hangversenymestere és a Nemzeti Zenede tanára lett. 1906. június 24-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 15 évvel fiatalabb Radó Emmát, Radó Vilmos és Goldstein Regina lányát.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 736/1906. folyószáma alatt. 1916. április 20-án az ő szólójával, Strasser István vezényletével és az operazenekar közreműködésével hangzott el először Bartók Két portréjának mindkét tétele. (Az első tételt már 1911-ben bemutatta Waldbauer Imre.)www.musicologie.org 1919-ben áttért a katolikus vallásra.A budapest-belvárosi plébánia hiv. 1702/1919. sz. áttérési bizonyítványa szerint.
Operai tagsága három évtized után, 1933-ban szűnt meg,A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. a Nemzeti Zenedében egészen 1935-ig tanított. Legjelesebb növendéke Licco Amar volt.
Jegyzetek
Források Magyar zsidó lexikon Magyar Színművészeti Lexikon Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. I. kötet. Budapest, 1965. Zeneműkiadó Családfája a geni.com-on
Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Bécsiek Kategória:20. századi hegedűsök Kategória:Magyar hegedűsök Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:Koncertmesterek Kategória:Zsidó származású osztrákok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A Nemzeti Zenede oktatói