thumb|right|A mahászanghika iskolával azonosított adzsantai barlangtemplomok, Mahárástra, India
Az ekavjávahárika (szanszkrit, kínai: 一說部, pinjin: Yī Shuō Bù) korai buddhista iskola volt, amelyről úgy tartják, hogy Asóka király idején vált szét a mahászánghika iskolától.
Története
Kapcsolata a mahászanghika iskolával Taranatha, a tibeti buddhizmus egyik volt lámája szerint az ekavjávahárika, a lokottaraváda és a gokulika lényegében ugyanaz.Baruah, Bibhuti. Buddhist Sects and Sectarianism. 2008. p. 48 Úgy vélte, hogy az ekavjávahárika egy általános kifejezés a mahászanghika irányzatra.Baruah, Bibhuti. Buddhist Sects and Sectarianism. 2008. p. 19 A mahászanghika egyházszakadásával az ekavjávahárika, a gokulika és a lokottaraváda hármas csoport jött létre. A.K. Warder Indiai buddhizmus (Indian Buddhism) című könyvében megjegyzi, hogy későbbi időkben alig találni említést az ekavjávahárika irányzatra, mivel egyszerűen a mahászanghika részének tekintették.Warder, A.K. Indian Buddhism. 2000. p. 281
Korai története Paramartha, 6. századi indiai szerzetes azt írta, hogy a történelmi Buddha parinirvánája után 200 évvel a mahászanghika iskola jelentős része Rádzsgírtól északra tette át a székhelyét és az alapján szétváltak, hogy a mahájána tanításokat betegyék-e a kánonba (Tipitaka) vagy sem.Walser, Joseph. Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. 2005. pp. 50-51 Három csoportra bomlottak aszerint, hogy melyik milyen mértékben és milyen minősítésben fogadta el a mahájána szövegeket.Walser, Joseph. Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. 2005. p. 51 Paramartha szerint az ekavjávahárika elfogadta a mahájána szútrákat, hogy azok Sakjamuni Buddha szavai (buddha-vacsana).Sree Padma. Barber, Anthony W. Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra. 2008. p. 68.
Tanok Negyvennyolc tézis Vaszumitra szerint ekavjávahárika, gokulika és lokottaraváda iskolák tanaiban nem különböztek egymástól.Walser, Joseph. Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. 2005. p. 214 Mindhárom mahászanghika szekta tanai 48 tézisre épültek. Ezek közül húsz foglalkozott a buddhák és bodhiszattvák természetfeletti képességeivel.Sree Padma. Barber, Anthony W. Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra. 2008. p. 56 Mindhárom iskolában úgy vélték, hogy Buddha képes volt egyetlen gondolatmomentumában ismerni a teljes dharmát (tan).Yao, Zhihua. The Buddhist Theory of Self-Cognition. 2005. p. 11
Felsőbbrendű beszéd Az ekavjávahárika irányzatban úgy tartották, hogy Buddha beszédei felsőbbrendű jelentéssel bírnak.Sree Padma. Barber, Anthony W. Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra. 2008. p. 67. Kihangsúlyozták Gautama Buddha felsőbbrendűségét, amely által lényegében ő egy örökre megvilágosodott lény volt és nem is volt fizikális. A négy nemes igazságot úgy értelmezték, hogy azt egyetlen bölcsességen keresztül lehet tökéletesen elsajátítani.Rockhill, William. The Life of Buddha And the Early History of His Order Derived from Tibetan. pp. 187-188
Alapvetően tiszta tudat Az ekavjávahárika követői szerint minden érző lény alapvetően és eleve tiszta tudattal rendelkezik, amelyet azonban elhomályosított a szenvedés.Baruah, Bibhuti. Buddhist Sects and Sectarianism. 2008. p. 90 A Buddhához hasonló természetű tudat koncepciója hasonlít a mahájána tanaiban szereplő buddha-természet és dharmakája (a három buddha-test közül az egyik) koncepcióira, valamint olyan mahájána szútrák tanaira, mint a Lótusz szútra vagy az Avatamszaka-szútra.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek A buddhizmus iskolái Korai buddhista iskolák Nikája buddhizmus
Kategória:Korai buddhista iskolák