A olyan írások összefoglaló neve, melyek a japán kultúra, társadalom és nemzeti karakter jellemzőivel foglalkoznak.Shimazono Susumu 島薗進: Nihonjinron to shūkyō 日本人論と宗教 [A nihondzsinron és a vallás]. 3. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.) A kifejezés ugyanakkor magában foglalja a „japánosság” egyedi, lényegi természetének meghatározására tett kísérleteket.Tom Gill: Nihonjinron. 3. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.)
A nihondzsinron története A nihondzsinron bizonyos elemei Japánban már az ősidők óta erősen jelen vannak, azonban csak 1965-től indult robbanásszerű terjedésnek, amely egészen napjainkig tart. Az elmúlt 10 év egyik jellemző kérdése, hogy a külföldiek (外国人, gaikokudzsin) hogyan látják a japánokat, ebben a témában a külföldiek egyre több írást tesznek közzé.Manabe Kazufumi 真鍋一史―Harumi Befu: Nihonjin-ron no kenshō 日本人論の検証 [A nihondzsinron vizsgálata] 1. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.)
A második világháború előtt a japánok saját népük megnevezésére a „varevare kokumin” (我々国民, „nemzetünk”) vagy „dóhó” (同胞, „honfitársak”) kifejezéseket használták. Ma már a nihondzsin (日本人, =japán(ok)) szó használata vált általánossá, azonban a második világháború előtt a japánok közt ez a megnevezés nem volt megszokott.Tsukishima: 1994a, 12.o A külföldiekkel való érintkezés, és az eltérő értékek, minőségek találkozása során vált tudatossá a japánokban saját „japánosságuk” mivolta.Manabe Kazufumi 真鍋一史―Harumi Befu: Nihonjin-ron no kenshō 日本人論の検証 [A nihondzsinron vizsgálata] http://www.kwansei.ac.jp/s_sociology/kiyou/60/60-ch08.pdf 1. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.) Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszott Ruth Benedict antropológus könyve, a Krizantém és kard.Magyarul megjelent: Ruth Benedict-Mori Szadahiko: Krizantém és kard: A japán kultúra újrafelfedezése. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2006. Eredeti könyv: Ruth Benedict: The Chrysanthemum and the Sword: Patterns of Japanese Culture. Houghton Mifflin, Boston, 1946. Habár a második világháború után lett virágzó a nihondzsinron, és Japán gazdasági erejének ugrásszerű növekedése által a külföldiek egyre több nihondzsinron témájú írást adtak ki, mégis Benedict munkássága adott hatalmas lendületet a „japán ember” fogalom Japánon belüli általános elterjedésére, és a nihondzsinron áttörő megjelenésére.Tsukishima: 1994a, 13.o
Benedict előtt is már több külföldi írt a japánokról, az egyik korábbi, említésre méltó személy Xavéri Szent Ferenc, még korábbról pedig Marco Polo. Marco Polo így nyilatkozott a japánokról: "Világos bőrűek, udvariasak, kifinomultak". Japán elszigeteltsége alatt (1600-1850) a téma szószólói főként csak a Dedzsima szigetén (出島) kereskedő hollandok voltak. Az ország megnyitását követően azonban több országból érkeztek szerzők Japánba, a nyugatizálódó Meidzsi-korban pedig hirtelen megnőtt a nihondzsinronnal foglalkozó külföldiek és japánok száma is. A Taisó- és a Sóva-korban japánok által írt éles, önelemző nihondzsinron értekezések bontakoztak ki.Tsukishima: 1994a, 14.o
A nihondzsinron fajtái
thumb|A japán zászló – Egyszerű és elegáns (vabi-szabi) Pszichológiai (心理学的, sinrigakuteki) Szociológiai (社会学的, sakaigakuteki) Esztétikus (美学的, bigakuteki) Intellektuális (思想的, siszóteki)
Pszichológiai nihondzsinron Ellentmondások alkotják a Japánról szóló könyvek lánc- és vetülékfonalát: a japánok legnagyobb mértékig agresszívak és békések; militárisak és művésziek; pökhendiek és udvariasak; merevek és alkalmazkodóak; engedelmesek és neheztelők, amikor erőszakoskodnak velük. Rettentően foglalkoztatja őket, hogy mit fognak más emberek gondolni a viselkedésükről, és ugyanakkor felülkerekednek a vétkeken, ha mások nem tudnak semmit a botlásukról.Ruth-Szadahiko: 2006, 26. o.
Kulcsfogalmak: Ganbari (頑張り) – „Ganbare”, vagy udvariasabban mondva „ganbatte kudasai”-t általában „Sok szerencsét!”-nek fordítják, amit például akkor mondunk, ha egy barátunk vizsgázik vagy versenyre megy. Azonban ez a kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy: „Adj bele mindent!”, „Küzdj keményen!”, a szerencsének igazából semmi köze sincs hozzá. Hasonló esetekben használják még kondzso (根性, szívósság, energikusság) és a gaccu (ガッツ, az angol "guts" szóból) szavakat is. Gaman (我慢) – tűrőképesség; hasonló a ganbarihoz. Ha a gamant túlzásba viszik, akár áldozatává is válhatnak (karósi, 過労死 – belehalni a túl sok munkába és a stresszbe). Amae (甘え) – kényeztetés, függés; olyan személy magatartása, aki el szeretné érni, hogy a körülötte lévő emberek szeressék, gondoskodjanak róla, függjön tőlük. A japán ember egyik jellemző érzése.Tokita Kenichi 時田憲一: ’Amae’ to ’kūki’ no shinrigaku「甘え」と「空気」の心理学 [Az amae és kúki pszichológiája] (Hozzáférés: 2014.11.21.) Hadzsi (恥) – szégyen; Ruth Benedict a "szégyen kultúrájá"-nak nevezi Japánt.Benedict-Szadahiko: 2006, 303. o.
Szociológiai nihondzsinron Kulcsfogalmak: A vertikális társadalom (タテ社会, tatesakai) – Nakane Csie nevéhez fűződő elmélet, mely szerint a japán társadalmi szervezet legjellegzetesebb vonása az egyszeres kötésű társadalmi kapcsolatokból ered: az egyénnek vagy egy csoportnak mindig egyetlen megkülönböztethető viszonya van a többiekhez képest.Nakane: 1970, x. o. Beosztott lojalitása a vezető felé; a vezető atyaias felelőssége a követői felé. A „csoportos társadalom” (集団社会, sudansakai)- az egyén alá van rendelve a csoportnak Ie rendszer, a hagyományos japán családmodell (家) – engedelmesség az apának, ugyanakkor az apa felelőssége gondoskodni a feleségről és a gyerekekről, és még a távolabbi rokonokról is. Buraku (部落, falucska) – engedelmesség a közösség felé, kölcsönös segítségnyújtás, munkamegosztás. Kaidzsin (間人, „összefüggő emberek”) – Hamagucsi Esun elmélete, ami szerint a japán társadalom alapegysége nem az egyén, hanem az egyének közötti kapcsolódás.Hamagucsi Esun 浜口恵俊: "Nihonjinrashisa" no saihakken「日本らしさ」の再発見 [A „japánosság” újrafelfedezése]. Kodansha 講談社, 1988. Aránylag kis szakadék a gazdag és a szegény között, nincsenek hatalmas egyenlőtlenségek, mint az Egyesült Államokban, és nincs szigorú osztályrendszer sem, mint Nagy Britanniában. A japánok többsége középosztálybelinek tartja magát a kormány felmérései szerint.Tom Gill: Nihonjinron. 79. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.) Szempai-kóhai (先輩後輩, „a feljebbvaló/rangidős és az alárendelt/kezdő”) – vertikális, alá-fölérendelt viszonyok a cégeknél, társulatoknál, szervezeteknél. Va (和, „béke, harmónia”) – kiemelt jelentőséggel bír. Japán, a „harmónia országa” (日本、「和の国」- Nihon, „va no kuni”) Jamato, japán ősi megnevezése (大和, szó szerint: „nagy va”).Tom Gill: Nihonjinron. 88. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.) Ucsi és a szoto (内と外, „belső és külső”) – eltérő magatartásformák a csoporton belül és kívül. Kapcsolódó kifejezések: Omote és ura (表と裏, „felszín és a rejtett oldal”) – a felszíni megjelenés, és ami mögötte van. Tatemae és honne (建前と本音) – amit a nyilvánosság felé közvetítünk, és amit valóban gondolunk.Tom Gill: Nihonjinron. 90. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.)
Esztétikai nihondzsinron
Kulcsfogalmak: Vabi és szabi (侘び寂び) – az egyszerű, elegáns dolgok szeretete. Vabi – „meglelni a szépséget a szegénységben és az egyszerűségben”; a vabisii (侘しい) szóból eredeztethető, jelentése: „nyomorult, elhagyatott”. Szabi – „elegáns egyszerűség”; a szabisii szóból eredeztethető, jelentése: „magányos, elhagyatott” A természet szeretete (大自然への憧れ) Szentimentálisan merengeni a szépség és az élet múlásáról (物の哀れ, monono avare – szó szerint „a dolgok szánalma”).Tom Gill: Nihonjinron. 106. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.) Miniatürizálás (小型化, kogataka) – a japánok imádják a dolgokat lekicsinyíteni. Bonsai (盆栽) – törpefák thumb|Bonszai, miniatűr szilvafák Necuke (根付) – miniatűr elefántcsont figurák thumb|Kutya alakú necuke (Kokei (虎渓) műve) Haiku (俳句) – „miniatűr” versek
Intellektuális nihondzsinron Úgy tartják, hogy a japán ész inkább intuíción (直感, csokkan) alapul, mint logikán (論理, ronri).Tom Gill: Nihonjinron 8. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.)
Nihondzsinron magyarázatok
Ökológiai magyarázatok Szezonalitás A japánoknak hagyományosan a négy változó évszakkal kellett együtt élniük (tavasz, nyár ősz, tél), vagy hattal, ha beleszámoljuk az esős évszakot, ami májusban és júniusban van (梅雨, cuju), és a tájfunt, ami október környékén van. Ezért a haikukban sokszor van évszakra való utalás.Tom Gill: Nihonjinron. 145, 146. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.)
thumb|Hanami a Marujama parkban, a Jakasza szentély mögött Kiotóban. Csoportos esemény és a mono no avare
Éghajlat Japán a monszun övhöz tartozik, de sokkal északabbra helyezkedik el, mint a legtöbb monszun éghajlatú ország, és hideg levegő áramlik az Északi-sark felől. Ezért van Japánnak árasztásos rizstermesztő mezőgazdasága, ahol mindenkinek együtt kell dolgoznia az ültetés és az átültetés időszakában. Ugyanakkor a japán házak nyitott architektúrájúak, amelyek a nedvességet monszun idején kiengedik, így a japán embernek kevés magánélete van.
Ezért van az, hogy Japán egy csoportokon alapuló társadalom, amely kevés teret hagy az egyénnek. Ez az érv „környezeti determinizmusként” (環境決定論, kankjó ketteiron) ismeretes.Tom Gill: Nihonjinron. 149-151. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.)
Történelmi magyarázatok
Szakoku (鎖国, „bezárt ország”)
250 év (1600-tól 1850-ig) izoláltság által vált Japán zárt társadalommá. „Szigeti mentalitású” (島国根性, simaguni kondzso), egyedi kultúra, ami csak „külső nyomásra” (外圧, gaiacu) változtatható meg. Japán szinte teljesen el volt zárva a világtól az Edo-kor (1600-1868) nagy részében, és kifejlesztette saját egyedülálló társadalmi szerkezetét, melynek befolyása a mai napig tart. Csak más országok, különösen az Egyesült Államok „külső nyomásra” válaszolt, ami végül az ország megnyitását (開国, kaikoku) eredményezte.Tom Gill: Nihonjinron. 152-160. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.)
Biológiai magyarázatok Cunoda Tadanobu elmélete, hogy míg a nyugati emberek a bal agyféltekéje a logikáért, jobb agyféltekéje az érzelmekért felel, addig a japán agy jobb fele mindkettőért felel, ezért a logika és az érzelem összekeveredik.Tsunoda Tadanobu 角田忠信: Nihojin no nō 日本人の脳 [A japán agy]. Taishukan 大修館, 1978.
Problémák a nihondzsinron elméletekkelTom Gill: Nihonjinron. 12-76. o. (Hozzáférés: 2014.11.21.)
Feltételezi a homogenitást
Viszonyítási alapja csak a „Nyugat”
Feltételezi, hogy más társadalmak nem rendelkeznek Japán speciális tulajdonságaival
A területi különbségeket figyelmen kívül hagyja
Figyelmen kívül hagyja az osztályt és a státuszt
A történelmet is figyelmen kívül hagyja
Feltételezi a zavartalan, stabil hierarchiát
Kivételek és ellentmondások
Általában értékítéletekkel teli
Sok nihondzsinron elmélet ellentmond egymásnak
Népszerű nihondzsinron könyvek Manabe Kazufumi és Harumi Befu felmérése alapján, Japánban megjelent népszerű könyvek listája.Manabe Kazufumi-Harumi Befu: Japanese Cultural Identity . 4. o. (Hozzáférés: 2014.11.22.) Aida Yūji 会田雄次: Omote no ronri – Ura no ronri 表の論理・裏の論理. Kadokawa bunko 角川文庫, 1979. Ruth Benedict: Kiku to katana 菊と刀. Gendaikyōyō bunko 現代教養文庫, 1948. Szuzuki Takao 鈴木孝夫: Tozasareta gengo – Nihongo no sekai 閉された言語・日本語の世界. Shincho Sensho 新潮選書, 1980. Edward Reischauer: Za Japaniizu ザ・ジャパニーズ. Bungeishunju 文藝春秋, 1979. Doi Takeo 土居健郎: 'Amae' no kōzō「甘え」の構造. Kōbundō 弘文堂, 1971. Kahn Hermann: Chō-taikoku Nihon no chōsen 超大国日本の挑戦. DIAMOND Inc., 1970. Hamaguchi Eshun 浜口恵俊:'Nihonrashisa' no saihakken「日本らしさ」の再発見. Kodansha 講談社, 1977. WiIkinson Endymios: Gokai 誤解. Chuo Koronsha 中央公論社, 1980. Itasaka Gen 板坂元: Nihonjin no ronri kōzō 日本人の論理構造. Kodansha 講談社, 1971. Brzezinski Zbigniew: Hiyowana hana Nihon ひよわな花・日本. Saimaru Shuppan サイマル出版, 1972. Kamishima Jirō 神島二郎: Nihonjin no hassō 日本人の発想. Kodansha 講談社, 1975. Donald Keene: Aoi me no Tarō Kaja 碧い眼の太郎冠者. Chūkō Bunko 中公文庫, 1973. Minami Hiroshi 南博: Nihonjin no shinri 日本人の心理. Iwanami Shinsho 岩波新書, 1953. Ezra F. Vogel: Japan azu nanbā wan ジャパン・アズ・ナンバーワン. TBS-BRITANNICA, 1979. Nakane Chie 中根千枝: Tateshakai no ningenkankei タテ社会の人間関係. Kodansha 講談社, 1967. Gregory Clark: Nihonjin – Yunīkusa no gensen 日本人一ユニークさの源泉. Saimaru Shuppankai サイマル出版, 1977.