Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; hettita nyelven Taruiša vagy Atrija, latinul: Troia, Ilium) a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, amelynek történetét Homérosz Iliasz című eposzából ismerjük.
Trója ma Törökországban, az anatóliai Hisszarlikban (Hisarlık), Çanakkale tartományban található, délnyugatra a Dardanelláktól, az Ida hegy lábánál. Török neve Truva.
Később Trója helyén egy új Iliumot alapított Augustus római császár. A város egészen Konstantinápoly alapításáig virágzott, majd a bizánci időkben lassú hanyatlásnak indult.
Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/aTrója VII/a – az ásatásokon hetedik szint korábbi felén talált város maradványai lehetett Homérosz Trójája. Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI-ot Wilušának is nevezték, amelyet hettita szövegek említenek. Az Ilion nevet a Wilion-ból (KUR URUú-i-lu-ši-ya,más előforduló alakok: KUR URUú-i-lu-uš-ya, KUR URUú-i-lu-uš, KUR URUú-i-lu, URUú-i-lu-ša, KUR URUwi5-lu-ši-ya Wiluša → Wilwia → Ília-) származtatják (melyet digammával írtak) és a digamma kopott volna le idővel a különböző nyelvjárásokban, nyelvi változások során. Ezt a teóriát az ún. Alakšandu szerződésII. Muwatalli hettita nagykirály és Alakšanduš, Wiluša királya közötti szerződés (i. e. 13. század), egy írnoki pecsét luvi nyelven és nevek, szokásokApolló tisztelete, mely eleve Kis-Ázsiában gyökerezik, ugyanúgy megjelenik Trójában kősztéléken, mint más hettita városokban elemzése támaszthatja alá. Wiluša első ismert uralkodója Kukkunniš volt, ennek utódja pedig Alakšanduš, majd őt Walmuš követte.
A legendák Trójája
bélyegkép|200px|Troasz térképe
A trójaiak történetét legendákból ismerjük. A görög mitológia szerint a trójaiak az Anatóliában található Tróasz régió Trója nevű városának lakói voltak. A város híres volt gazdagságáról, melyet a kereskedelem biztosított, a drága kelméiről és erős falairól. A trójai uralkodó családot a legendás Zeusz és Élektra fiától, Dardanosztól eredeztetik. Dardanosz a görög mítoszok szerint Árkádiából, a római történetek szerint Itáliából származik, és Kis-Ázsiából, Szamothraké szigetéről érkezett Trójába, ahol feleségül vette Trója első királyának, Teukrosznak lányait és megalapította Dardania városát (ahol később Aineiasz uralkodott). Halála után unokája, Trósz lett az uralkodó, aki saját maga után Tróasznak nevezte el a területet, lakóit pedig trójaiaknak. Fia, Iliosz alapította Ilion (Trója) városát, melyet magáról nevezett el. Zeusz Iliosznak adományozta a Palladiónt, Athéné csodatévő szobrát, mely biztosította a város biztonságát. A város falait a legenda szerint Poszeidón, a tenger istene, és Apollón építette Laomedón király (Iliusz fia) idején. A történet szerint Laomedón nem akarta kifizetni a munkát, ezért Poszeidón vízzel árasztotta el a területet és követelte, hogy a király áldozza fel lányát, Hészionét egy tengeri szörnynek. A területen Apollón akaratából pestis pusztított és ragadott magával sokakat.
A trójai háború előtt egy generációval Héraklész elfoglalta Tróját, megölte Laomedónt és fiait, Priamosz kivételével. Priamosz király lett; uralkodása idején a mükénéi görögök foglalták el a várost az i. e. 1193-1183 között dúló trójai háborúban. Priamoszt általában egy ékírásból ismert luvi (vagy talán lük) személynévvel, Pariyamuwaš-szal azonosítják.
Kis-Ázsiában a trójai uralmat a héraklidák dinasztiája követte, melynek központja Szardeiszben volt, királyai pedig 505 évig uralkodtak egészen Kandaulész idejéig. Kis-Ázsiába később bevonultak az iónok, kimmérek, frígek, milétosziak és a lüdök. A területet i. e. 546-ban perzsák hódították meg.
A kis-ázsiai Ida hegy a helyszíne számos ókori mítosznak. Innen vitte Zeusz Ganümédészt az Olümposzra, itt csábította el Aphrodité Ankhiszészt, itt adott életet Aphrodité Aineiasznak, itt élt Parisz pásztorként, itt éltek a nimfák, innen nézték a trójai háborút a görög istenek.
A homéroszi Trója
Az Iliaszban az akhájok a Szkamandrosz (valószínűleg a mai Karamenderes) folyó torkolatánál vertek tábort. Trója városa egy dombon feküdt. A mai maradványok mintegy tizenöt kilométerre fekszenek a tengerparttól, de a Szkamadrosz torkolata háromezer évvel ezelőtt körülbelül öt kilométerrel bentebb feküdt,Sztrabón: Geographika. XIII. I.36 ford. H. L. Jones, Loeb Classical Libraryidősebb Plinius: Naturalis Historia. V.33, ford. H. Rackham, W. S. Jones és D. E. Eichholz, Loeb Classical Library. és egy olyan öbölbe folyt, amely azóta feltöltődött hordalékkal. A legújabb kutatások megmutatták, milyen is volt a korabeli Trója partvidéke, bizonyítva, hogy Homérosz leírása hiteles.Geologists investigate Trojan battlefield – BBC News
Az Iliasz mellett az Odüsszeiában és más ókori görög művekben is találunk utalást Trójára. A római költő, Vergilius is feldolgozta a legendát Aeneis című művében. A görögök és a rómaiak hittek a trójai háború megtörténtében, és abban, hogy a helyszín Anatóliában található. Nagy Sándor például i. e. 334-ben meg is látogatta a homéroszi hősök, Akhilleusz és Patroklosz állítólagos sírját (Akhilleion).
Ókori görög történetírók az i. e. 12., 13. illetve 14. századra tették a trójai háború idejét: Eratoszthenész szerint i. e. 1184-ben történt, Hérodotosz szerint i. e. 1250-ben.
2001 novemberében John C. Kraft geológus a Delaware-i Egyetemről, valamint John V. Luce geológus, a dublini Trinity College tanára bemutatta az 1977 óta tartó geológiai kutatások eredményeit.Bronze Age Paleogeographies at Ancient Troy Összehasonlították a jelenlegi felszínt az Iliaszban és más klasszikus művekben (mint Sztrabón Geographikája) leírtakkal. Azt a következtetést vonták le, hogy a Schliemann által feltárt Trója (és más helyszínek, mint például a görög tábor helye), a földtani eredmények és az Iliaszban leírtak között konzisztencia lép fel.
Néhány kortárs író szerint a homéroszi Trója nem Anatóliában, hanem máshol volt megtalálható; az általuk feltételezett helyszínek között szerepel Anglia,Iman Wilkens: Where Troy Once Stood. Groningen, 2005. Horvátország és Skandinávia is. Ezeket a feltételezéseket azonban a tudósok többsége nem fogadja el.
Kenneth J. Dillon szerint a trójaiak eredetileg sztyeppei nép voltak, a magyarok rokonai.The Trojan Origin of Roman Civilization (TORC) Miután megtámadták és elpusztították a hettita birodalmat, birtokukba vették a Dardanellákat. A trójai háború ideje alatt a görögök tengeri blokáddal akadályozták meg, hogy az európai oldalon és Lemnoszon élő trójaiak Trója segítségére siessenek. Mikor Trója elesett, az európai oldalon élők északra menekültek, és Itáliában telepedtek le; később etruszkok néven ismerték őket.ibid
A feltárt Trója
bélyegkép|250px|jobbra|Hisarlık archeológiai térképe
A feltárt terület romvárosait számokkal illetve betűkkel azonosították Trója I. és Trója IX. között.
Trója I i. e. 3000-2600 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 1) Trója II i. e. 2600-2250 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 2) Trója III i. e. 2250-2100 (nyugat-antaóliai korai bronzkor 3 [korai]) Trója IV i. e. 2100-1950 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [közép]) Trója V: i. e. 20. század – i. e. 18. század (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [kései]). Trója VI: i. e. 17. század – i. e. 15. század Trója VIh: kései bronzkor, i. e. 14. század Trója VIIa: kb. i. e. 1300 – i. e. 1190, valószínűleg Homérosz Trójája Trója VIIb1: i. e. 12. század Trója VIIb2: i. e. 11. század Trója VIIb3: kb. i. e. 950-ig Trója VIII: i. e. 700 körül Trója IX: hellén Ilium, i. e. 1. század
Trója 1998 óta az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozik.
Trója I – V
Az első várost az időszámításunk előtti harmadik évezredben alapították. A bronzkorban virágzó kereskedőváros lehetett, hiszen pozíciójából adódóan felügyelni tudta a Dardanellákat, melyen keresztül kellett mennie minden, az Égei-tengerről a Fekete-tenger felé tartó hajónak.
Trója VI
Új jelenség ebben a rétegben a lovak nagy száma. A település temetőjében hamvasztásos temetkezések nyomait tárták fel, ami megfelel a homéroszi leírásnak. Szintén új képet mutat az uralkodói központ, amely ebben a szakaszban alakult ki. Trója VI minden bizonnyal földrengés áldozata lett, i. e. 1300 körül.
Trója VII
bélyegkép|200px|Trója (VII vagy VIII) és más városok Lüdia térképén
Trója VIIa-val jelölt rétegét, melyet az ásatásokon talált edények vizsgálata alapján az i. e. 13. század közepére, illetve végére datálnak, tartják Homérosz Trójájának. Úgy tűnik, háború pusztította el, és tűzvész nyomait is kimutatták. 1988-ig az ásatások egy dombtetőre épült erődöt tártak fel, nem pedig egy akkora méretű várost, melyet Homérosz lefest, de a későbbi kutatások megtalálták a város többi részét is.
Emberi maradványokat találtak a házakban és az utcákon, az északnyugati bástyákban pedig egy csontvázra bukkantak, koponyasérülésekkel és törött állkapoccsal. Előkerült három bronz nyílhegy, kettő az erődben, egy a városban. Mindezek ellenére sem lehet megállapítani, hogy valóban háború sújtotta-e a várost vagy természeti katasztrófa pusztította el, mert a városnak igen kevés részét sikerült eddig feltárni.
Trója VIIb1 (ca. i. e. 1120) és Trója VIIb2 (ca. i. e. 1020) úgy tűnik, tűz martaléka lett.
Iliumot, az utolsó várost a területen rómaiak alapították Augustus ideje alatt és fontos kereskedőváros volt Konstantinápoly megalapításáig a negyedik században. A bizánci időkben a város hanyatlásnak indult, majd eltűnt a történelem színpadáról.
A kutatások mai állása szerint, amelynek egyik legtömörebb összefoglalása a BBC „In Search Of The Trojan War” című, hétrészes dokumentumfilmje, a késő bronzkori Trója „Vilusza” néven egy görögök, talán akhájok által lakott, független városállam volt, amelyet jó kereskedelmi kapcsolatok fűztek az i. e. 13. századtól kezdve az akkor hatalmának csúcspontján lévő Hettita Birodalommal. Néhány, Boğazköyben kiásott, hettita és akkád nyelvű agyagtáblából tudjuk, hogy a Hettita Birodalom uralkodói Trójában még követséget is tartottak fenn. A trójai háború, lecsupaszítva a mai napig ismert történetet, valószínűleg nem volt más, mint egy, a mükénéi görögök (akhájok) által megszervezett ostromháború Trója ellen, melynek célja a trójai kereskedelmi hegemónia megtörése volt. Az „Iliasz”-ban közölt események annyiban igazak lehetnek, hogy a trójai ostromban feltehetően az akkori görög világ minden jelentős, a mükénéi uralkodócsaláddal szoros kapcsolatban álló városkirályság (Théba, Pülosz, Milétosz stb.) seregtesttel részt vett. A Boghazköyben talált, mintegy 26 000, legnagyobbrészt hettita nyelvű agyagtábla többsége azonban még nincs lefordítva, így elképzelhető, hogy a trójai háborúról, amely a Hisarlik dombon egymásra épült történeti rétegekből a „VIIa” sorszámú Tróját pusztította el, még újabb tényeket fogunk megtudni. Egy dolog biztos, a mai napig Berlinben, az Előázsiai Régészeti Múzeumban őrzött, hettita nyelvű agyagtábla, amely feltehetően Kr. e. 1210 és 1190 között készülhetett, hettita nyelven név szerint megemlíti Aḫḫiyawa királyság uralkodóját, Atreuszt (Atriya), aki feltehetően nem más, mint a legendás görög király, Agamemnon édesapja, valamint Alexandrút (Alakszandusz?), aki pedig, nem más, mint a trójai városkirályság (hettita nyelven Willuša) uralkodójának fia, azaz Parisz királyfi, a mitológiában ismert spártai Heléna elrablója. Az is elképzelhető, hogy a hettita agyagtáblákon megjelölt "Aḫḫiyawa" királyság, amely a hettita területekről nyugatra, a tengeren túl terült el, az akhájok által lakott Mükénét jelenti.