A buddhizmus és a pszichológia között elméletben és gyakorlatban egyaránt átfedések vannak. Az előző évszázad folyamán négy kutatási terület alakult ki: leíró fenomenológia: a nyugati és a buddhista tudósok egyaránt találtak a buddhista tanításokban részletes önelemző fenomenológiai pszichológiát (elsősorban az Abhidhamma szövegekben). pszichoterápiás értelmezés: humanisztikus pszichoterapeuták lehetségesnek tartják, hogy átalakulást és gyógyulást lehet elérni a buddhista nem-dualista megközelítéssel és a megvilágosodás élményével (mint például a zen kensó), amelyek segítségével újra értelmet nyerhet a létezés. klinikai használat: kortárs mentális egészségügyi gyakorlók közül egyre többen ismerik el az ősi buddhista gyakorlatokat (például a Tudatosság fejlesztését) empirikusan bizonyított terápiás értékként. populáris pszichológia és a spiritualitás: ahogy egyre népszerűbbé vált a pszichológia és összefonódott a spiritualitással, kialakult a modern spiritualitás. Ebben a modern láthatatlan vallásban fontos szerepet kaptak bizonyos buddhista fogalmak is.
Buddhizmus és a fenomenológiai pszichológia
A buddhizmus megalapítása mintegy két évezreddel megelőzi a pszichológia megjelenését, emiatt a buddhizmus számára a pszichológia modern találmánynak számít. Nyugati szempontból az egyik legelső buddhizmusról szóló pszichológiai értékelést brit indológusok végezték, akik lefordították a théraváda buddhizmus Abhidhamma szövegeit páli és szanszkrit nyelvről angolra. Később olyan elismert vadzsrajána vezetők igyekeztek hosszú munkával egymás mellé helyezni az abhidharmikus pszichológiát és a nyugati empirikus tudományokat, mint Csögyam Trungpa rinpocse vagy a 14. Dalai Láma .
Az Abhidhamma áttekintése A legkorábbi buddhista írásokat megőrizték a Tipitaka (páli; szanszkrit: Tripitaka, magyarul Három kosár) szövegei. Ennek a hatalmas gyűjteménynek a harmadik része (vagy pitaka, szó szerint "kosár") az Abhidhamma (páli; szanszkrit. Abhidharma). Bhikkhu Bodhi, a Buddhist Publication Society vezetője a következőképpen foglalta össze az Abhidhammát: bélyegkép|jobbra|A thai nyelvű Tipitaka hagyományos fa léceken. „Az Abhidhamma-pitaka által megformázott rendszer egyszerre filozófia, pszichológia és etika, amelyek a megszabadulás programjának keretébe lettek beépítve... Az Abhidhamma a valóság természetét hivatott megismerni és ellentétben a nyugati klasszikus tudományokkal, nem egy semleges megfigyelő nézőpontjából, aki a külső világot szemléli. Az Abhidhamma egyetlen dologra koncentrál, hogy megértesse a tapasztalás természetét, azaz a tudat valóságát.... Emiatt az Abhidhamma filozófiai vállalkozása inkább egyfajta fenomenológiai pszichológia. Azért, hogy a megtapasztalt valóság megértését megkönnyítse, megkísérli a tudat olyan jellegű részletes elemzését, ahogyan az a befelé figyelő meditáció során jelentkezik. A tudatot különböző típusú osztályokra bontja és meghatározza mindegyiknél a hozzátartozó tényezőket és funkciókat, összepárosítja őket a saját tárgyukkal és pszichológiai alapjukkal. Ezen felül megmutatja azt is, hogy az egyes tudatfajták hogyan csatlakoznak egymáshoz és az anyagi valósághoz, amelyekkel létrehozzák a tapasztalás folyamatát."Bodhi, 2000, pp. 3-4.
Az Abhidhamma fenomenológiai-pszichológiai aspektusának felismerése a nyugati világ számára mintegy száz évvel ezelőtt kezdődött, a brit indológusok munkájával.
Rhys Davids korai tudományossága (1900) bélyegkép|jobbra|Caroline Augusta Foley Rhys Davids volt az egyik legelső, aki pszichológus szemmel írt a buddhista kanonikus szövegekről. 1900-ban Caroline Augusta Foley Rhys Davids indológus a Pali Text Society közreműködésével kiadta az théraváda Abhidhamma első könyvének (Dhammaszangani) fordítását, amelynek a "A pszichológiai etika buddhista kézikönyve" (Buddhist Manual of Psychological Ethics) címet adta.Rhys Davids, 2003
Trungpa Rinpocse és a Naropa Intézet (1974)
Csögyam Trungpa az 1975-ös Az Abhidharma pillantásai című könyvében kifejti, hogy több modern pszichológus rájött, hogy az Abhidhamma felfedezései és magyarázatai egybeesnek a saját felfedezéseikkel és új elképzeléseikkel, mintha csak a 2500 évvel ezelőtti tanokat most újra kitalálták volna.[Sok modern pszichológus véli úgy, hogy az abhidharma felfedezései és magyarázatai egybe esnek a saját eredeti elképzeléseikkel". Trungpa, 1975, p.2.] Trungpa Rinpoche könyvében részletesen leírja az ezredmásodpercek alatt lejátszódó fenomenológiai sorozatokat, amellyel egy érzés tudatossá válik. Ehhez az „öt aggregátum" buddhista koncepcióját használta.
1974-ben Trungpa rinpocse megalapította a Naropa Intézetet (ma Naropa Egyetem. 1975 óta ebben az intézményben diplomát lehet szerezni "kontemplációs pszichológia" területen.Schwartz, 1995, pp. 315-16).
A Dalai Láma és a "Tudat és Élet" (Mind and Life) párbeszédek (1987)
1987 óta, majdnem harminc éve találkozik 1-2 éves rendszerességgel a 14. Dalai Láma nyugati tudósokkal a „Tudat és Élet" rendezvények alkalmával. A több napos eseményeken buddhista és nyugati tudósok szoktak részt venni. Az értekezések négy fő kutatási területet érintettek eddig: kvantummechanika, pszichológia, neurotudomány és kozmológia. Többféle téma került terítékre: függőség, ökológia, etika, figyelem, neuroplaszticitás, ártó érzelmek, altruizmus, gazdaság stb. Daniel Goleman amerikai pszichológus, újságíró az egyik tudományos találkozóról a következőket írta:
A buddhizmus nyugati terjedésének egyik legfontosabb alakja a zen tudós D.T. Suzuki volt. Együttműködött Carl Junggal és Erich Fromm-mal, és nagy hatással volt Martin Heidegger filozófusra. Carl Jung írta Suzuki Bevezetés a zen buddhizmusba című könyvének előszavát, amelyet azután közösen adtak ki 1948-ban. 1957-ben a mexikói Cuernavaca városában Suzuki, Fromm és más pszichoanalitikusok egy workshop keretén belül együttműködtek, amelynek témája "A zen buddhizmus és a pszichoanalízis" volt. Fromm azt állította, hogy a 20. század fordulóján a legtöbb pszichoterápiás páciens társadalmi funkcióikat akadályozó egészségügyi tünetekre keresett kezelést. A század közepére azonban a páciensek többségénél megszűntek a látható tünetek, és jól is működtek, viszont egy bizonyos "belső halottságtól" szenvedtek. Suzukit tágabban értelmezve Fromm így ír: Erich Fromm – Daisetz Teitaro Suzuki ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS
David Brazier brit pszichoterapeuta ötvözi a pszichoterápiát a buddhizmussal. Brazier a négy nemes igazság fogalmaira különböző fordításokat használ, amelyek új értelmezéseket tesznek lehetővé. Aszamudhaja és nirodha általános fordításai „eredet" és „megszűnés". A dukkha „szenvedésként" való fordításával ha ezeket összepárosítjuk, akkor a szenvedés okozati magyarázatát kapjuk, valamint az lesz a benyomásunk, hogy azt teljesen meg is lehet szüntetni. David Brazier tehát a következő meghatározásokat adja a négy nemes igazságra: Dukkha: a létezés tökéletlen, mint egy pontatlan kerék, amely menés közben nyolcast ír le; Szamudhaja: a szenvedéssel együtt lép fel a tanhá, szomj: elégedetlenség azzal, ami van és a sóvárgás, hogy az élet lehetne más, mint ami. Ez a sóvárgás bebörtönöz, ha a valóságot nem úgy látjuk, ahogy az van, azaz tökéletlen és folyamatosan változó; Nirodha: a sóvárgás megszüntethető, ha a valóságot olyannak látjuk amilyen, így a tökéletlenségből fakadó szenvedés megszűnik; Marga: ez a megszüntetés lehetséges a nemes nyolcrétű ösvény módszerével
Mark Epstein a négy nemes igazságot a Donald Winnicott által leírt elsődleges narcizmushoz hasonlítja, amely az igaz és hamis szelf elméletében szerepel. Az első igazság kiemeli a narcisztikus önbecsülés megaláztatásának elkerülhetetlenségét. A második igazság arról az alapvető szomjúságról szól, amely elkerülhetetlenné teszi a megaláztatást. A harmadik igazság megszabadulást ígér azáltal, hogy kifejleszthető a realisztikus önkép. A negyedik igazság pedig megadja a módszert, miképp érhető ez el.Janice Priddy, Psychotherapy and Buddhism: An Unfolding Dialogue. The Four Noble Truths in Buddhism
Buddhista technikák klinikai környezetben bélyegkép|jobbra|Barry Kerzin, amerikai orvos professzor és buddhista szerzetes meditációt végez, miközben EEG (elektroenkefalográfia) teszttel vizsgálják egy MLI neurotudományos kutatás során A nem-buddhisták a világ minden táján már több mint ezer éve használják a buddhista gyakorlatokat. Újabban a nyugati klinikai pszichológusok, teoretikusok és kutatók beépítettek buddhista gyakorlatokat széles körökben alkalmazott pszichoterápiákba. A buddhista tudatosság gyakorlatát kifejezetten széles körben alkalmazták pszichológiai kezelések során.Adelman, K. (2005, May 1). What i've learned: Tara Brach. Washingtonian Magazine. A személyes szenvedéssel szemben a kognitív újrarendezéssel foglalkozó pszichoterápiák fő irányelvei megegyeznek az ősi buddhista ellenszernek.
Tudatosság gyakorlatok Fromm2002, pp. 49–52 megkülönböztet kétféle meditációs technikát, amelyeket a pszichoterápiában alkalmaznak: autoszuggesztió – relaxáció serkentéséhez, meditáció "egy magasabb fokú nem-ragaszkodás, nem-kapzsiság, vagy nem-illúzió eléréséhez – röviden, egy magasabb szintű létezés eléréséhez (p. 50). Ez utóbbi technikát Fromm a buddhista tudatosság gyakorlatával azonosította.
A buddhista technikákat használó két legnépszerűbb terapeutás gyakorlat Jon Kabat-Zinn tudatosság alapú stresszredukciója (MBSR) és Marsha M. Linehan dialektikus viselkedésterápiája (DBT). További tudatosságot használó terápia még Steven C. Hayes elfogadás és elköteleződés terápiája (ACT) és a Tudatosság alapú kognitív terápia (MBCT) (Segal et al., 2002).
bélyegkép|jobbra|Klinikus kutatók arra jutottak, hogy a buddhista tudatosság gyakorlatok segítenek megszüntetni a szorongást, depressziót és bizonyos személyiségi rendellenességeket.
Tudatosság alapú stresszredukció (MBSR) Kabat-Zinn kifejlesztett egy nyolchetes MBSR programot, amelyhez tíz éven keresztül végeztek méréseket több mint négyezer páciens bevonásával a Massachusetts Orvosi Központ egyetemén.Kabat-Zinn, 1990, p. 1 Az MBSR programot Kabat-Zinn a következőképpen jellemzi:
Kabat-Zinn egykori zen gyakorlóként a következőket írja:
Dialektikus viselkedésterápia (DBT) A dialektikus viselkedésterápia (Dialectical behaviortherapy, DBT) egy széles alapokon nyugvó kognitív viselkedésterápia borderline (érzelmileg labilis, l. még Borderline személyiségzavar) személyiségek számára. Az egyéni pszichoterápiát és csoportos pszichoszociális készségfejlesztést kombináló DBT-t Marsha M. Linehan amerikai pszichológus dolgozta ki.Marsha Linehan (1993) Cognitive-Behavioral Treatment of Borderline Personality Disorder. The Guilford Press. Marsha M. Linehan (2011): Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline személyiségzavar kezeléséhez. Semmelweis Kiadó. Marsha Linehan (2010) A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája. Semmelweis Kiadó. Marsha M. Linehan: University of Washington honlap Célja az érintett személyek legsúlyosabb mindennapos problémáinak viszonylag gyors és hatékony enyhítése, kezelhetővé tétele. Ezt szolgálja az ellentétes érzelmek és késztetések ún. "dialektikus" egységként való kezelése, valamint a hiányos vagy sérült lelki készségek négy készségblokkban történő fejlesztése. Az egyes blokkok (1) keleti meditációs technikákból átvett éberségi gyakorlatok: a belső élmények ítélkezésmentes tudatosítása (tudatos belső figyelem) mely erősíti az érzelmek megfigyelésének képességét[Marsha M. Linehan A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája 2010, 67 o.] (elfojtás helyett), (2) a társas kommunikáció hatékonyságának növelését, (3) az érzelemszabályozás javítását, ez a depresszió, szorongás, félelem, harag, és a poszttraumás stressz irodalmából származó viselkedésterápiás stratégiák valamint (4) a feszültségtűrés, érzelmi szenvedés elviselésének készsége valamint a kríziskezelés képességének fejlesztését célozzák.