Dalnoky Viktor, született Dalnoki Győző Emil, névváltozat: Dálnoki (Nagyvárad, 1866. június 20. – Budapest, 1955. február 13.)Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 337/1955. folyószáma alatt. operaénekes (bariton) és -rendező, fogorvos. Dalnoki Béni tenorista és Conti Fáni alténekesnő fia.
Élete Színházi családból származván és az orvosi pálya iránt is vonzódva, nem tudott a kettő között dönteni, egész életében mindkettőt párhuzamosan művelte.
Budapesten, Bécsben és Berlinben végezte az orvosegyetemet. Az osztrák fővárosban volt kezdő fogdoktor, kezelte a császári család tagjait is, s mellette képezte hangját.
Színpadi pályája 1900-ban Pozsonyban indult, a következő évben Budapestre jött, és a Népszínház, majd a Magyar Színház művésze volt, főként operettekben szerepelt. 1901. május 5-én Budapesten, a Ferencvárosban feleségül vette a bécsi születésű Lorzia Auguszta Eleonóra Borbálát.A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 60/1901. folyószáma alatt
thumb|265px|jobbra|Egykori lakhelye, a Gomperz-palota 1902-ben néhány hónapra a bécsi Udvari Opera tagja lett. 1903 elején szerződtette a Magyar Királyi Operaház, melynek szülei megnyitása óta tagjai voltak. Édesanyja 1908-ban egy olyan Nürnbergi mesterdalnokok-előadás közben halt meg, amiben Dalnoky Viktor Sixtus Beckmessert alakította. Az első világháborút – számos kitüntetést szerezve – ezredorvosként küzdötte végig. A Tanácsköztársaság utáni operaházi konszolidáció idején, 1919. szeptember 16-án nevezték ki rendezőnek, egy évadra. 1928-ban nyugdíjazta énekesként a dalszínház, ekkor a Városi Színház főrendezője lett egészen 1930-ig. (1922 és '24 között már rendszeresen vendégszerepelt itt.)
1930. február 28-án újraházasodott: Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 28 évvel fiatalabb Nemes Rozáliát.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI: ker. állami házassági akv. 264/1930. folyószáma alatt
Közvetlenül az Operaház mellett, a Gomperz-palotában (VI. kerület, Andrássy út 20.) lakott.
Személyiségéhez a buffó szerepek álltak a legközelebb. Vidám történeteivel gyakori szereplője volt a színházi és bulvárlapoknak. 1955-ben halt meg. Özvegye, Nemes Róza 15 évvel élte túl, 1970. november 16-án hunyt el.Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1906/1970. folyószám
Szerepei
Delibes: Lakmé — Frederic Erkel Ferenc: Bánk bán — Biberach Kodály: Háry János — Napóleon Frédéric Le Rey: A Vesta-szüzek — Scopas André Messager: Fortunio — Landry Mozart: Szöktetés a szerájból — Szelim pasa Mozart: Don Juan — Masetto Mozart: Figaro házassága — Antonio Mozart: A varázsfuvola — Papageno Poldini Ede: Farsangi lakodalom — Domokos Puccini: Manon Lescaut — Géronte de Ravoir Puccini: Bohémélet — Schaunard Puccini: Pillangókisasszony — Sharpless Puccini: Tosca — A sekrestyés Siklós Albert: A tükör — Pierrot [pantomim] Johann Strauss d. S.: A cigánybáró — Zsupán Károly; Gábor diák Johann Strauss d. S.: A denevér — Dr. Frank Richard Strauss: A rózsalovag — Faninal Stravinsky: Petruska — Varázsló Thomas: Mignon — Laertes Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Sixtus BeckmesserRendezései
Ábrányi Emil: A vak katona (1923) Adolphe Adam: A nürnbergi baba (1924) Daniel-François-Esprit Auber: Fra Diavolo (1922) Ludwig van Beethoven: Fidelio (1929) Berény Henrik: Hasis (1923) Georges Bizet: Carmen (1922) Pjotr Iljics Csajkovszkij: Jolantha (1929) Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia (1928) Erkel Ferenc: Bánk bán (1923) Goldmark Károly: Sába királynője (1923) Engelbert Humperdinck: Jancsi és Juliska (1923) Ruggero Leoncavallo: Zazà (1923) Pietro Mascagni: Parasztbecsület (1923) Victor Massé: Jeanette menyegzője (1923) Jules Massenet: Manon (1924) Jules Massenet: Don Quijote (1929) Giacomo Meyerbeer: A hugenották (1929)
Wolfgang Amadeus Mozart: Don Juan (1930) Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága (1929) Nádor Mihály: Donna Anna (1920) Giacomo Puccini: Tosca (1924, 1944) Giacomo Puccini: Bohémélet (1944) Giacomo Puccini: Pillangókisasszony (1938) Gioachino Rossini: A sevillai borbély (1919, 1937) Sági Cservinka Henrik: Liliomhullás (1929) Siklós Albert: A tükör (1923) Bedřich Smetana: Az eladott menyasszony (1924) Franz von Suppé: A szép Galathea (1923) Ambroise Thomas: Mignon (1929) Giuseppe Verdi: Ernani (1928) Giuseppe Verdi: Luisa Miller (1929) Giuseppe Verdi: Álarcosbál (1937) Richard Wagner: A bolygó hollandi (1919) Carl Maria von Weber: A bűvös vadász (1919, 1922)
Írásai Szép emlékek nagyon szép időkből (Magyar Fogorvosok Lapja, 1932)
Jegyzetek
Források
Magyar színművészeti lexikon A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. Huszár György: Az önéletrajzok, mint fogorvostörténelmünk forrásai In. Antall József (szerk.): Orvostörténeti közlemények 89–91. (Budapest, 1980) 162. oldal Molnár Klára: A Népopera – Városi Színház. 1911–1951''. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Zsidó kódex, magyar repülés. A Gomperz-palota = Urbface.com
Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Baritonok Kategória:Magyar operarendezők Kategória:Magyar operetténekesek Kategória:Magyar fogorvosok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Nagyváradiak Kategória:1866-ban született személyek Kategória:1955-ben elhunyt személyek Kategória:A Signum Laudis kitüntetettjei