Kurjak falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik.
Fekvése Korenicától légvonalban 28 km-re, közúton 36 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6 km-re, közúton 8 km-re délnyugatra, a Korbavamező délnyugati szélén fekszik.
Története A falu határában található Kurjak vára, az ősi korbániai grófi család Kurjakovićok névadója és legrégibb székhelye. A családot 1298-ban, majd 1304-ben említi írott forrás "Curiacus de Corbavia" néven.Lički vremeplov (Lika történelmi kronológiája) A Kurjakovićok a Gusić nemzetségből származtak és a 14. század elejétől viselték a korbáviai grófi címet. Birtokaik voltak Likán, Korbaván, Bužanon, Humon és Nebljuhán kívül Knin területére is kiterjedtek. A korszak legjelentősebb horvát nemesi családja voltak. A várat először 1334-ben említik a korbávaiai gróffal és Budislav, Grgur és Pavol nevű fiaival kapcsolatban. 1527 és 1689 között török uralom alatt állt. 1689. július 21-én a horvát erők visszafoglalták Udbina várát, mely után a környező kisebb várak, így Kurjak is harc nélkül került újra horvát kézre. 1692-ben a Kurjak melletti Tužica-völgyben a horvát hadak megverték a Boszniából betörő 3200 fős török sereget is. A vár a határ keletre tolódásával jelentősége később megszűnt és elhagyták, azóta pusztult. A falunak 1857-ben 1005, 1910-ben 607 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik a közeli Mutilić parókiájához tartoztak. A falunak 2011-ben 28 lakosa volt.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 1.005 612 508 550 639 607 632 529 382 331 310 223 168 134 6 28
Nevezetességei A Basta nevű településrész feletti 780 méter magas hegyen találhatók Kurjak várának csekély maradványai. A falak a felszín felett már nem láthatók, csak a terep alakzataiból lehet következtetni a vár egykori alaprajzára. Az egykori várfal nyoma a mai temetőtől északi irányban követhető. A várról még 1923-ban készített vázlatrajzot Vjekoslav Heneberg. Eszerint a falakra egy négyszögletes és egy ötszögű torony támaszkodott. Ez utóbbi a rajzon kaputoronyként van ábrázolva. Ezek az alakzatok a terepen a sűrű növényzet miatt nem láthatók.Krešimir Matijević: Naseljenje Like
További információk Udbina község hivatalos oldala Lika kronológiája A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja Rudolf Horvat: Lika i Krbava Krešimir Matijević: Naseljenje Like
Jegyzetek
Kategória:Lika-Zengg megye települései