A védaná (páli; szanszkrit) buddhista fogalom, amelyet általában úgy fordítanak magyarra, hogy "érzés"Általában a vedanā nem tartalmazza a nagyívű érzelmi kirohanásokat. vagy "érzelem".Lásd, például, Rhys Davids és Stede (1921-25), p. 648, "Vedanā" bekezdés ("University of Chicago" - http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.3:1:2277.pali). Általánosságban a vedaná a kellemes, a kellemetlen és a semleges érzéseket jelenti, amelyek akkor lépnek fel, amikor a belső érzékszerveink kapcsolatba kerülnek a külső érzékelési tárgyakkal és az ezekkel társított tudatosságokkal.
A páli vedaná szó nem arra az érzelemre vonatkozik, amelyet hétköznapi értelemben használunk és amely egy összetett jelenség, több mentális tényező közvetlen jelenléte mellett. Amikor például a hétköznapi életben azt mondjuk, hogy 'valaki megsértette az érzéseimet', az nem vedaná.Trungpa (2001), p. 32. A vedaná a tapasztalás pszichológiai értelemben vett érzelmi kvalitására utal, amely lehet kellemes, kellemetlen vagy semleges.Bodhi (2000), p. 80.
A buddhista tanokon belül a vedanát a következőféleképpen szokták azonosítani: a théraváda Abhidharma hét egyetemes mentális tényezője közül az egyik a mahájána Abhidharma öt egyetemes mentális tényezője közül az egyik a függő keletkezés láncszemei közül a hetedik (théraváda és mahájána) az öt szkandha (théraváda és mahájána) a négyrétű éberség gyakorlatán belül az összpontosítás egyik tárgya
A tizenkét láncszem összefüggésében a vedaná utáni sóvárgás és ragaszkodás vezet a szenvedéshez. Ennek ellentéteként a vedaná koncentrált ébersége és tiszta megértése elvezethet a megvilágosodáshoz és a szenvedések okainak megszüntetéséhez.
Tulajdonságok Általánosságban a páli kánonban a vedanát háromféleképpen fogalmazzák meg és hat "osztályba" sorolják. Egyes beszédekben hosszabb a vedanák felsorolása, van amelyikben például 108 fajtát különböztetnek meg.
Három mód, hat osztály
A kanonikus beszédekben (Szutta-pitaka) Buddha azt tanítja, hogy három fajta vedaná létezik: kellemes (szukha) kellemetlen (dukkha) se nem kellemes, se nem kellemetlen (adukkham-aszukha, néha úgy nevezik, hogy "semleges")lásd például SN 36.5, Datthabba-szutta (Nyanaponika, 1983). A Viszuddhimagga 460. szövegben szerepel egy hasonló hármas felsorolás: üdvös (kuszalá), ártó (akuszalá) és meghatározatlan (avjákatá) (Rhys Davids & Stede, 1921–25, ibid).
A páli kánon többi részeiben a vedanának hat osztályát különböztetik meg, amelyek az érzékszervek, a külső érzékelési tárgyak és az ezekkel kapcsolatos tudatosságok különböző fajta kapcsolódásainak felel meg. Ezek: a szem, a forma és a szem-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem a fül, a hang és a fül-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem az orr, a szag és az orr-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem a nyelv, az íz és a nyelv-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem a test, az érintés és a test-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem a tudat, a gondolat és a tudat-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelemLásd például Csacsakka-szutta (MN 148) (Thánisszaró, 1998.) vagy Szattatthana-szutta (SN 22.57) (Thánisszaró, 1997b), és Vedaná-szutta (SN 25.5) (Thánisszaró, 2004).
Kettő, három, öt, hat, 18, 36, 108 fajta Néhány beszédben különböző számú vedanát sorolnak fel (kettőtől 108-ig): két fajta érzelem: fizikai és mentális három fajta: kellemes, fájdalmas, semleges öt fajta: kellemes fizikai, fájdalmas fizikai, kellemes mentális, fájdalmas mentális, közömbös hat fajta: mindegyik érzékszervnek egy (szem, fül, orr, nyelv, test, tudat) 18 fajta: a három fajta érzés a hat érzékszerv által 36 fajta: a háztulajdonos 18 fajta érzése és a világi élettől visszavonult 18 fajta érzése 108 fajta: a 36 fajta érzés a múltban, a jelenben és a jövőben.MN 59 (Thánisszaró, 2005b) és SN 26.19 (Thánisszaró, 2005c). Lásd még: Hamilton (2001), pp. 43-6.
A poszt-kanonikus irodalmak közül a Viszuddhimagga az öt fajta érzelmet sorolja fel.Vism. 461 (Rhys Davids és Stede, 1921-25, p. 648, - "Vedanā."
Kanonikus értelmezések
A vedaná fogalma kulcsfontosságú a következő páli kánonhoz tartozó irodalmakban: az "öt lét-halmaz" a "függő keletkezés" tizenkét feltétele az "éberség négy alapja"
Mentális lét-halmazok A vedaná a ragaszkodás (szanszkrit, páli: upádána öt lét-halmaza közül az egyik (szanszkrit: szkandha; páli: khandha); Lásd: 2. ábra a jobb oldalon). A fent említett kánonban az érzelem az érzékszerv, a tárgy és a tudat kapcsolatából keletkezik.
Központi feltétel A függő keletkezés láncolatában (szanszkrit: pratítjaszamutpáda; páli: paticcsaszamuppáda), a Buddha a következőket magyarázza el: a vedaná a kapcsolat (phassa) függvényében keletkezik a vedaná a sóvárgás függvényeként funkcionál (páli: tanhá; szanszkrit: trsná).Lásd, például SN 12.1 ff.
Éberség alap Mindenhol a páli kánonban találunk utalásokat az éberség négy alapjára (szatipatthána): a test (kaja), érzések (vedaná), tudatállapotok (csitta) és mentális élmények (dhamma). Ezt a négy alapot a megvilágosodáshoz vezető hét csoport tulajdonságai közé sorolják (bódipakkhijá-dhammá). A buddhista meditációban használatos vedaná és egyéb szatipatthana megtalálható a Szatipatthána-szuttában és az Ánápánaszati-szuttában.
Kapcsolódó szócikkek Sadájatana (szanszkrit; páli: saḷāyatana) - hat érzékszerv szatipatthána (páli; szanszkrit: smṛtyupasthāna) - a tudatosság alapjai Szkandha (szanszkrit; páli: khandha) - léthalmazok
Jegyzetek
Jegyzetek Berzin, Alexander (2006), Mind and Mental Factors: The Fifty-one Types of Subsidiary Awareness Bhikkhu Bodhi (szerk.) (2000). A Comprehensive Manual of Abhidhamma: The Abhidhammattha Sangaha of Ācariya Anuruddha. Seattle, WA: BPS Pariyatti Editions. . Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing Dalai Láma (1992). The Meaning of Life, translated and edited by Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom. Herbert V. Guenther és Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition. Erik Pema Kunsang (ford.) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books. Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Paticcsa-szamuppada-vibhanga-szutta: a függő keletkezése elemzése, Access to Insight Hamilton, Sue (2001). Identity and Experience: The Constitution of the Human Being according to Early Buddhism. Oxford: Luzac Oriental. . Nyanaponika Thera (ford.) (1983). Datthabba Sutta: To Be Known (SN 36.5). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn36/sn36.005.nypo.html. Nyanaponika Thera és Bhikkhu Bodhi (ford.) (1999). Numerical Discourses of the Buddha: An Anthology of Suttas from the Anguttara Nikaya. Kandy, Srí Lanka: Buddhist Publication Society. . T. W. Rhys Davids, T.W. és William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. keresőmotor itt: http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/. Sri Lanka Buddha Jayanti Tipitaka Series (SLTP) (n.d.). Samādhibhāvanāsuttaṃ (AN AN 4.1.5.1, páli nyelven). - "MettaNet-Lanka" - https://web.archive.org/web/20130320175505/http://metta.lk/tipitaka/2Sutta-Pitaka/4Anguttara-Nikaya/Anguttara2/4-catukkanipata/005-rohitassavaggo-p.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997a). Samadhi Sutta: Concentration (AN 4.41). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an04/an04.041.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997b). Sattatthana Sutta: Seven Bases (SN 22.57). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn22/sn22.057.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1998). Chachakka Sutta: The Six Sextets (MN 148). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.148.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2004). Vedana Sutta: Feeling (SN 25.5). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn25/sn25.005.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2005a). Atthasata Sutta: The One-hundred-and-eight Exposition (SN 36.22). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn36/sn36.022.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2005b). Bahuvedaniya Sutta: Many Things to be Experienced (MN 59). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.059.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2005c). Pañcakanga Sutta: With Pañcakanga (SN 36.19). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn36/sn36.019.than.html. Chögyam Trungpa (2001). Glimpses of Abhidharma. Boston: Shambhala. . Upalavanna, Sister (n.d.). Samādhibhāvanāsuttaṃ – Developments of concentration (AN AN 4.5.1). - "MettaNet-Lanka" - https://web.archive.org/web/20130320182724/http://metta.lk/tipitaka/2Sutta-Pitaka/4Anguttara-Nikaya/Anguttara2/4-catukkanipata/005-rohitassavaggo-e.html.
További információk Nyanaponika Thera (szerk., ford.) (1983). Contemplation of Feeling: The Discourse-Grouping on the Feelings (Vedana-Samyutta) (The Wheel, No. 303/304). Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. ford.: Joe Crea (1995). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/nyanaponika/wheel303.html.
Kategória:Buddhista meditáció Kategória:Buddhista fogalmak