A Kohó- és Gépipari Minisztérium (rövidítése: KGM) 1950 és 1980 között az egyik minisztérium volt a Magyar Népköztársaságban.
Története 1950. december 16-án jött létre, mint az akkori Nehézipari Minisztérium három minisztériumra bontásával létrehozott minisztériumokKözépgépipari Minisztérium, Kohó- és Gépipari Minisztérium, Nehézipari Minisztérium egyike.Az Új magyar lexikon 4. kötet 165. old. - tévesen - 1952-t jelöli meg időpontként. Feladatköre a gyakori minisztériumi átszervezések következtében többször módosult. 1980-ban beolvadt az akkor alakított Ipari Minisztériumba.Új magyar lexikon. Kiegészítő kötet 690. old.
Irodaháza A minisztérium 1971-től a Budapest II. kerület Mártírok útján (Margit körút 85-87.)http://kiscellimuzeum.hu/virtualis_leletmentes/kgm_szekhaz levő, Kévés György által tervezett irodaházban működött. Ezt az épületet (amely 1980-tól az Ipari Minisztérium székháza volt) 2014-ben bontották le.http://egykor.hu/budapest-ii--kerulet/koho--es-gepipari-miniszterium--irodahaza/3868http://varosvedo.hu/cikkek-2/jot-s-jol-de-hova-2/ Ráday Mihály írása
A minisztérium a Ganz Villamossági Művek elé épült.
Feladatköre és szervezete Alapításakor a direkt tervutasításos gazdaságirányítás keretében a feladata a kohó- és gépipari vállalatok termelőmunkájának megszervezése, irányítása és ellenőrzése volt. Mint országos hatáskörű, "legfőbb" szakigazgatási szervnek, a következő szakigazgatási ágazatai voltak: vaskohászat, szerszámgépipar, mezőgépipar, általános gépipar, járműipar, autó- és traktoripar, hajóipar erősáramú berendezési ipar, híradástechnikai ipar, műszeripar, tömegcikkipar. A direkt utasításos rendszerben a minisztérium szervezete 8 elvi főosztályra, 3 önálló osztályra és 13 iparági igazgatóságra tagolódott. A főosztályokhoz hasonló jogállása volt a Kohóipari Értékesítő Vállalatnak, míg önálló osztálynak megfelelő státusa volt az Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetnek és a Gépipari Irodának.Új magyar lexikon 4. kötet 165. old. 1958-ban megkezdte a nagyobb vállalati termelőegységek kialakítását. Több vállalatot közvetlen miniszterhelyettesi felügyelet alá helyeztek. Az új gazdasági mechanizmus idején feladatköre módosult.
A kohó- és gépipari miniszterek Csergő János: 1950. december 16-ától 1951. január 27-éig a Kohó- és Gépipari Minisztérium minisztériumi államtitkára, majd a kohó- és gépipari miniszter első helyettese (1951. január 27.–december 6.).Bölöny J.: i. m. 278. p. 1954. október 9.–1956. október 31. között, majd a Második Kádár-kormányban 1957. május 9-étől 1963. március 20-áig kohó- és gépipari miniszter.Szabó M., M.: i. m. 88. p. Horgos Gyula: a Második Kádár-kormányban 1963. március 20. és 1965. június 30. között, a Kállai-kormányban 1965. június 30.és 1967. április 14. között, ezután a Fock-kormányban 1967. április 14. és 1975. május 15. között, majd a Lázár-kormányban 1975. május 15. és 1975. július 4. között; Nemeslaki Tivadar: a Lázár-kormányban 1975. július 4. és 1978. február 7. között; Soltész István: a Lázár-kormányban 1978. április 22. és 1980. december 31. között.
Kapcsolódó szócikkek A Magyar Népköztársaság minisztériumainak listája
Jegyzetek
Források
egykor.hu
További információk 1953. évi VI.törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról
Kategória:Magyarország megszűnt minisztériumai