Hárs István (Budapest, 1924. szeptember 15. – Budapest, 2014. december 4.https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/display/manifestation/PIM31832/967274cd-766a-41f7-9b79-4e74bb4aaef3/solr/0/24/0/1/authorOrder/ASC) magyar újságíró, a Magyar Rádió elnöke 1974 és 1988 között.
Élete és munkássága Alkalmazotti családban született. A négy polgári elvégzése után, majd 1938-tól fémesztergályos szakmát tanult. 1941-től segédként dolgozott, 1943-ban a vasasszakszervezet tagja lett. 1944 tavaszán munkaszolgálatra vitték, novemberben megszökött, majd a főváros felszabadulásig bujkált. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, 1947-ig az MKP, majd a pártegyesülés után az MDP központjában dolgozott, először agitációs és propaganda vonalon, majd a kétéves pártfőiskola elvégzése után a fegyveres testületeket is felügyelő adminisztratív osztály helyettes vezetője lett. Onnan a Belügyminisztériumba helyezték, ahol 1954 és 1956. november között belügyminiszter-helyettes volt.
1956 novembere után a Fémtömegcikk Ktsz.-nél esztergályosként dolgozott. Belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és 1957 januárjától a Magyar Rádió agitációs és propaganda főosztályának vezetője lett. 1959 végén nevezték ki a Rádió első elnökhelyettesének. Közben 1958-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát szerzett. 1974-ben nevezték ki a Magyar Rádió elnökének; 1988. júliusban vonult nyugdíjba. Az MSZMP Központi Bizottságának 1975 és 1988. május 22. között volt tagja. 1983-tól a KB mellett működő Agitációs és Propaganda Bizottság, 1985-től a Művelődéspolitikai Bizottság, 1986-tól a Káderpolitikai Bizottság tagja volt. 1970-től a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának is tagja volt.
A Rádió élén végzett 14 éves munkája során emberi magatartásával, legendás közvetlenségével, szakmai irányító munkájával rendkívüli népszerűséget szerzett munkatársai, beosztottai között. Egykori munkatársai 2009-ben, 85. születésnapjára könyvet adtak ki tiszteletére, amibe 85-en írtak rövid megemlékezést.
Agárdi Péter, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának egykori elnöke a 85. születésnapjára írt Hárs-levelekbe azt írta, hogy az ő elnöksége alatt lett a Magyar Rádió „az ország talán legnagyobb hatású és hiteles tekintélyű kultúraközvetítő közszolgálati” intézménye. Hárs István rádióvezetői életműve is hozzájárult, „hogy a rendszer(vissza)változás békésen menjen végbe, s hogy az átmenet éveiben a Rádió különösen magas színvonalon, bátran teljesített és a legszélesebb társadalmi bizalmat élvezte az ország közintézményei közül”.
Díjai, elismerései Magyar Köztársasági Érdemérem bronz fokozata (1949)Magyar Közlöny, 1949. március 22. (63. szám) Munka Érdemérem (1953)Magyar Közlöny, 1953. november 7. (59. szám) Vörös Csillag Érdemrend (1955) Munka Érdemrend (1963)Magyar Közlöny, 1963. április 17. (24. szám) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970)Magyar Közlöny, 1970. április 4. (22. szám) Munka Érdemrend arany fokozata (1974) Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1984, 60. születésnap) Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1988, nyugállomány)
Jegyzetek
Források Történelmi Tár Hír24
További információk nepszava.hu Büntetlen bűnösök a Rózsadombon – Történelemportál.hu Hárs István köszöntése 85. születésnapján nol.hu Hárs-levelek – A 85. születésnapjára a munkatársai által írott kötet teljes szövege a mek.oszk.hu-n (2009)
Kategória:A Társadalmi Szemle vezetői, újságírói Kategória:1924-ben született személyek Kategória:2014-ben elhunyt személyek Kategória:MKP-tagok Kategória:MDP-tagok Kategória:MSZMP-tagok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Munkaszolgálatosok