thumb|right|220px|Zerynthia rumina
A nappali lepkék (Diurna) a lepkék (Lepidoptera) hagyományos rendszertanában a nagylepkék (Macrolepidoptera) egyik rendszertani csoportja. A genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy a csoport – miként párja, az éjszakai lepkéké (Heterocera) is – parafiletikus, a lepkészek azonban kényelmi szempontból továbbra is használják – főleg, hogy a bennük elkülönített családok már monofiletikusak, és biztosítja visszakapcsolódásukat a genetikus rendszertanba. Hazai nappali lepkéknél ezeket a taxonómiai problémákat jelentősen enyhíti, hogy valamennyien a Bombycina altagozat Rhopalocera kládjába tartoznak. Ezért ezt valódi nappali lepkéknek nevezve Magyarországon a klád a nappali lepkék szinonimájaként használható.
Származásuk, elterjedésük
Az éjjeli lepkékből alakultak ki, de jóval azok után: első ismert maradványaik alig 40 millió évesek.Paul Whalley, 1998: Lepkék és pillangók. Park Könyvkiadó, Budapest, p. 6.
A fajok többsége trópusi. A Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület adatbázisa (2014. december) szerint hazánkban öt családjuk fajai fordulnak elő: busalepkék (Hesperiidae) 3 alcsaláddal: buskaformák (Hesperiinae) máskaformák (Heteropterinae) pürkaformák (Pyrginae) pillangók (Papilionidae) 3 alcsaláddal: pillangóformák (Papilioninae) apollóformák (Parnassiinae) farkasalmalepkeformák (Zerynthiinae) fehérlepkék (Pieridae) 3 alcsaláddal: kéneslepkeformák (Coliadinae) mustárlepkeformák (Dismorphiinae) fehérlepkeformák (Pierinae) boglárkalepkefélék (Lycaenidae)' 4 alcsaláddal: kockáslepkék (Hamearinae) tűzlepkék (Lycaeninae) valódi boglárkák (Polyommatinae) csücsköslepkék (Theclinae) tarkalepkefélék (főlepkék, Nymphalidae) 6 alcsaláddal: színjátszó lepkék (Apaturinae) helikonlepkék (Heliconiinae) csőröslepkék (Libytheinae) fehérsávos lepkék (Limenitinae) tarkalepkék (Nymphalinae) szemeslepkék (Satyrinae)
A korszerű rendszertanok a farkasalmalepkeformákat az apollóformák (Parnassiinae) Luehdorfiini nemzetségébe sorolják.Wikifajok: Zerynthia
Megjelenésük, felépítésük
A tágabban értelmezett nappali lepkék közé azok tartoznak, amelyek: csápja a végén bunkószerűen megvastagszik és szárnyait nem kapcsolja össze erre módosult készülék.
A csoportot hagyományosan két alcsoportra bontják: a valódi bunkóscsápúakra és a busalepkékére; utóbbiak csápbunkója vékony, néhány ízből álló fonálban végződik, a fejük pedig igen széles, robusztus (Ronkay).
A legtöbbjük élénk színezetű vagy fehér, mintás. Viszonylag sok faj mellső lábpárja elcsökevényesedett, ezeknek gyakorlatilag négy lába van.Paul Whalley, 1998: Lepkék és pillangók. Park Könyvkiadó, Budapest, p. 6–7.]]
Életmódjuk, élőhelyük
Bár elnevezésük arra utal, hogy fajai nappal repülnek, ez nem teljesen igaz: a nappali lepkék néhány faja éjszakai életet él, és épp így, az „éjszakai lepkék” között is van néhány nappal repülő faj (Ronkay). Nyugalmi helyzetben a legtöbb faj a háta felett összecsukva tartja szárnyait.Paul Whalley, 1998: Lepkék és pillangók. Park Könyvkiadó, Budapest, p. 6.]]
Jegyzetek
Források
Ronkay, 1986': Ronkay László: 88 színes oldal a nappali lepkékről. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. . .
Kategória:Lepkék