Parchim város a Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában, 1933-tól járási székhely.
Fekvése A város az Elde folyó mellett fekszik. Schwerintől 40 km-re délkeletre terül el.
Városrészek Következő városrészekből áll: Dargelütz, Kiekindemark, Neuhof, Neu Klockow, Slate§ 12 der Hauptsatzung (PDF; 61 kB) der Stadt és 2014. május 25. óta Damm, Malchow, Möderitz és Neu Matzlow.
Története bélyegkép|left|250px|Parchim 1896-ban
Parchim írott forrásban elsőként 1170-ben tűnik fel már Parchim nevén. II. Henrik Borvin mecklenburgi fejedelem emelte Parchimet város rangjára 1225/26-ban. Az ő fia Pribislav 1238-tól 1248-ig Parchimban uralkodott. 1289 és 1310 között építettek a városfalat: 2,7 kilométer hosszú, 5,5 méter magas 90 centiméter vastag három kapuval. A harmincéves háborúban a város lakossága 5000 főről 1300 főre csökkent. 1667 és 1708 között bírósági székhely volt Parchim. 1733-tól 1788-ig Parchim porosz megszállás alatt volt. 1818-ban Friedrich von Oertzen kezdett a mecklenburgi feljebbviteli bíróságt fellepetni a tanácsházban. 1840-ben Rostockba átköltözött a bíróság.
Az első világháborúban a varos szélén volt egy tábor 15 000 hadifogolynak.
Turistalátványosságok az óváros templomok a múzeum a színház a zsilip az Eldében
Parchim híres szülöttei Johannes Posselius (1528–1591), a rostocki egyetem rektora Jacob Heinrich Balecke (1731–1778), rostocki polgármester Jakob Friedrich Rönnberg (1738–1809), a rostocki egyetem rektora Johann Jakob Engel (1741–1802), író és filozófus Helmuth Karl Bernhard von Moltke (1800–1891) tábornagy Rudolf Tarnow (1867–1933), író Heinrich Alexander Stoll (1910–1977), író
Jegyzetek
Galéria
Fordítás
Kategória:Mecklenburg-Elő-Pomeránia települései