Nara prefektúra (japánul 奈良県, Nara-ken) Japánban, a Honsú szigeten, Kanszai régióban fekszik. Székhelye Nara. Japánban Nara prefektúrában található a legtöbb UNESCO világörökségi látványosság.
Történelem Japánban Nara prefektúrát tartják a legrégebbi régiónak. A mai Nara prefektúra hivatalosan 1887 óta létezik, ekkor vált függetlenné Oszaka prefektúrától.
Régen Jamato-no-kuni illetve Jamato tartományként is ismert volt a terület.
A Nara korszakig Bár a folyamat nem volt jól lejegyezve, bizonyos, hogy politikai erő jött létre a Miva hegy lábánál, a Nara-medence keleti részeinél, egyesítést keresve Japán túlnyomó részén a harmadik századtól a negyedik századig. A történelem kezdetén egyértelműen Jamato volt Japán politikai központja.
Ősi Japán fővárosokat építettek Nara földjén, ilyenek voltak Aszuka-kjó, Fudzsivara-kjó (694-710) és Heidzsó-kjó (710-784). Úgy gondolják, hogy a Fudzsivara és Heidzsó fővárosok kínai mintára lettek építve, magába foglalva a rácsos elrendezési mintát. A királyi udvar felvette a kapcsolatot a kínai Szuj és Tang-dinasztiával, majd diákokat küldött fejlett civilizációkról tanulni a Középső birodalomba. A 7. századra Nara befogadta a bevándorlókat, beleértve a menekülteket, akik a Koreai-félsziget déli részéről, Pekcse királyságból szöktek el. Az első fejlett civilizáció, buddhista királyi védnökséggel Nara városában virágzott.
Nara a Heian korszakban thumb|right|Kófuku-dzsi 784-ben Kanmu császár döntésére áthelyezték a fővárost Nagaoka-kjóba, Jamasiro tartományba, ezután pedig Heian-kjóba, ezzel megkezdve a Heian korszakot. Nara templomai erősek maradtak a politikai főváros lépésén túl, így adva Narának a Nanto ("Déli Főváros") szinonimáját, Heian-kjóval szemben, mely északon helyezkedett el. A Heian korszak végéhez közeledve Taira no Sigehira, apja, Taira no Kijomori által arra lett utasítva, hogy igázza le a hatalmát Kófukudzsinek és Tódaidzsinek, akik egy ellenzéket támogattak, melyet Mocsihito herceg vezetett. A mozgalom egy összeütközéshez vezetett a Taira és a Nara templomok között 1180-ban, aminek végeredményeképpen felgyújtották a Kófuku-dzsit és a Tódai-dzsit, melyek hatalmas építészeti veszteségeket eredményeztek.
Középkori Nara thumb|right|A sárguló levelek Josinóban A Minamoto család felemelkedésekor az uralkodói pozíciójára és a Kamakura sógunátus megkezdésekor, Nara helyreállítását Minamoto no Joritomo támogatta. Kófukudzsi, "hazai templom" a Fudzsivaráknak, az alapítás óta nemcsak, hogy visszanyerte az erejét ami előzőleg volt neki, még a de facto regionális vezetője is lett Jamato tartományban. A Kófukudzsi és a Tódaidzsi helyreállításával létrejött egy növekvő város közel a két templomhoz.
A Nanboku-csó időszak, kezdve 1336-tól, egyre több instabilitást hozott Narába. Ahogy a császár, Go-Daigo Josinót választotta bázisának, Kófukidzsiben egy hatalmi harc alakult ki egy csoporttal, akik a délieket támogatták, és egy másikkal, akik az északi udvar oldalán voltak. Hasonlóképpen a helyi klánokkal, akik két felé váltak. Kófukudzsi egy rövid időre visszanyerte az irányítást a tartomány felett a Déli Bíróság lemondáskor 1392-ben, miközben a templom belső hatalmi játékai utat nyitottak a helyi szamurájklánoknak, hogy felerősödjenek és harcoljanak egymással, fokozatosan területeket szereztek maguknak, ezzel csökkentve a Kófukudzsi befolyását.
A Szengoku és Edo korszaktól napjainkig thumb|A Kórijama kastély felújított tornya Később az egész Jamato tartományt bevonták a Szengoku korszak zavaraiba. A Tódaidzsit ismét felgyújtották 1567-ben, amikor Macunaga Hiszahide - a későbbi Oda Nobunaga, Jamato tartomány ura - harcolt a fennhatóság ellen, az egykori mestere, a Mijosi család ellen. Cucui Dzsunkei és Tojotomi Hidenaga rövid megállapodásait követően, a Tokugava sógunátus közvetlenül átvette az uralmat Nara városa felett, valamint Jamato tartomány legtöbb része, pár Kórijamát lefoglaló feudális uralkodó, Takatori és más helyek fölött. Az ipar és a kereskedelem fejlődésével a 18. században a tartomány gazdaságát beépítették a virágzó Oszaka gazdaságába, az akkori Japán kereskedelmi fővárosába. Az Oszakától való gazdasági függőség a mai Nara prefektúrára is jellemző, sok lakos ingázik a két város között tanulás illetve munkahely miatt.
Földrajz thumb|Nara prefektúra térképe Nara prefektúra Kanszai - vagy más néven Kinki - régió része Japánban, a Kii félsziget közepén található, ami a Honsú sziget nyugati részén fekszik. Nara prefektúra nem rendelkezik tengerparttal. Nyugatról Vakajama és Oszaka prefektúra, északról Kiotó prefektúra, keletről pedig Mie prefektúra határolja.
Nara prefektúra 78,5 km széles és 103,6 km magas.
A terület nagy részét hegyek és erdők borítják, így a lakható terület mindössze 851 km². A lakható terület aránya 23%, mellyel a 43. helyre rangsorolják a 47 japán prefektúra között.
Nara prefektúrát keletről nyugat felé kettészeli a Japán közepén végigfutó tektonikus vonal, a Josino folyóval együtt. A tektonikus vonal északi részén van az úgynevezett belső zóna, ahol északról délre futó aktív törések még mindig közrejátszanak a táj formálásában. Az északnyugati Ikoma hegységek Oszaka prefektúrával egy határt képeznek. A Nara-medencében - ami ezen hegységek keleti részén fekszik - él a legtöbb ember Nara prefektúrán belül. Keleten találhatóak a Kaszagi hegységek, amelyek elválasztják a medencét a Jamato felvidéktől.
A tektonikus vonal déli részén vannak a Kii hegységek, ami a külső zóna. Ez elfoglalja a szárazföldi terület körülbelül 60%-át. Ómine tartomány a Kii hegységek középpontjában található, észak-dél irányú, meredek völgyekkel körülvéve. A legmagasabb hegy Nara prefektúrában, továbbá a Kanszai prefektúrában is, a Hakkjó hegység. Nyugatra, Obako tartományban 1 300 méter magas csúcsok vannak, melyek elválasztják Nara és Vakajama prefektúrát egymástól. A keleti határon Mie prefektúra található a Daikó tartományban, beleértve az Ódaigahara hegységet is. Ezen a hegységes vidéken található egy Világörökség is, a Szent helyek és a Kii hegységi zarándokút.
A prefektúra teljes területének körülbelül 17%-a Nemzeti Parknak van kijelölve, magába foglalva a Josino-Kumano Nemzeti Parkot, a Kongó-Ikoma-Kiszen, a Kója-Rjúdzsin, a Muró-Akame-Aojama, és végül a Jamato-Aogaki Kvázi-Nemzeti Parkot is. Továbbá itt találhatóak a Cukigasze-Kónojama, Jata és Josinogava-Cuboro Prefektusi természeti parkok is.
Éghajlat thumb|Tanzan szentély ősszel A Nara-medencében az éghajlatnak szárazföldi jellemzői vannak, a legnagyobb hőmérséklet variációval bemutatva azonos napon, és a nyár és tél hőmérséklet különbségei. A téli hőmérséklet átlagosan 3-5°C körüli, a nyári pedig 25-28°C, a legmagasabb 35°C. 1990-től 2007-ig, a Narai Helyi Meteorológiai Obszervatórium feljegyzései szerint egyik évben sem esett tovább a hó tíz napnál.
A prefektúra többi részén az éghajlat a hegyvidékire jellemző, legfőképpen a déli részeken, ahol a -5°C a leghidegebb téli minimum. Heves esőzések figyelhetőek meg a nyár folyamán. Az éves csapadékmennyiség 3000 és 5000 mm közé tehető, ami Japánban a legmagasabb érték.
A tavasz és az ősz egyaránt szép és mérsékelt. A hegyvidéki Josino már régóta népszerű mind történelmileg, mind pedig a gyönyörű tavaszi cseresznyefavirágzás, illetve az őszi, hasonlóan szép, sárguló tölgyfák miatt.
thumb|Ikaruga város, Hórjú-dzsi a cseresznyefák virágzásakor
Nagyvárosok Tizenkét nagyváros található Nara prefektúrában: Godzsó Gosze Ikoma Jamatokórijama Jamatotakada Kasiba Kasihara Kacuragi Nara (székhely) Szakurai Tenri Uda
Kisvárosok és falvak Minden kerületben vannak kisebb városok és falvak: Ikoma kerület: Ando Heguri Ikaruga Szangó
Jamabe kerület: Jamazoe
Josino kerület: Higasijosino Kamikitajama Josino Kavakami Kurotaki Nosegava Ójodo Simocsi Simokitajama Tenkava Tocukava
Kitakacuragi kerület: Kanmaki Kavai Kórjó Ódzsi
Siki kerület: Kavanisi Mijake Tavaramoto
Takaicsi kerület: Asuka Takatori
Uda kerület: Micue Szoni
Egybeolvadások 1999. április 1-től létrejött egybeolvasások: 2004. október 1-jén Sindzsó és Taima (mindkettő Kitakacuragi kerületből) összevonásra került, létrejött Kacuragi városa. 2005. április 1-jén Cuge falu (Jamabe kerületből) és Cukigasze falu (Szoekami kerületből) összeolvadásra került, Nara város részei lettek. Szoekami kerület egyesülése eredményeként fel lett osztva. 2005. szeptember 25-én Nisijosino és Ótó falu (mindkettő Josino kerületből) összeolvadásra került, Godzsó város részei lettek. 2006. január 1-jén Haibara, Óuda és Utano város, valamint Muró falu (mind Uda kerületből) összeolvadtak, ezzel pedig létrejött Uda városa.
Demográfia Népesség kerületenkéntKerület Terület(km²) Népesség Népsűrűségper km²Jamato felvidék 506,89 56 110(Százalékban) 13,7% 3,9% Godzsó, Josino 2 346,84 92 39(Százalékban) 63,6% 6,4% Teljes prefektúra 3 691,09 1 430 387(Százalékban) 100% 100%
A 2005-ös Japán népszámlálás alapján, Nara prefektúra lakossága 1 421 310 fő, ami 2000 óta 1,5%-os csökkenést jelent.
2005-höz képest, 2006-ban további 4 987 fővel apadt az ott élők száma. Ez magába foglalja a természetes csökkenést, ami az előző évhez képest 288 embert jelent (11 404 születés, 11 692 halál), továbbá a hazai vándorlás okozta létszámváltozást is, 4 627 fő hagyta el a prefektúrát, valamint a 72, ott élő, regisztrált külföldi fogyatkozását is. A nettó hazai migráció 1998 óta egyre kevésbé van jelen. Legnagyobb számban Kiotó (1 130 fő), Tokió (982 fő) és Hjógo (451 fő) prefektúrába vándoroltak. Ezeknek az embereknek 13,7%-a 15 év alatti, 65,9%-a 15 és 64 év közötti, 20,4%-a pedig 65, illetve annál idősebb volt. A népesség mintegy 52,5%-a nő.
2004-től a prefektúra átlagos népsűrűsége 387 fő/km².
2000-ben a Nara prefektúrában élők között voltak a legtöbben Japánban, akik ingáztak a munkahelyük és az otthonuk között, 30,9%. Hasonló tendencia mutatkozott Szaitama, Csiba és Kanagava prefektúrában, mindhárom helyen több, mint a lakosság 20%-a él hasonló életmódot.
Gazdaság thumb|Egy hatalmas narai kalligráfiához használatos ecset A 2004-es teljes bruttó prefektúrai termék (GPP) Narában 3,8 trillió yen volt, ez 0,1%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Az egy főre jutó jövedelem 2,6 millió yen volt, ami 1,3%-os növekedés 2003-hoz képest. A gyártásnak van a legnagyobb részesedése Nara GPP-jéből, 20,2%-kal. Második legnagyobb százalék a szolgáltatásoké, 19,1%, végül pedig az ingatlanok, 16,3%-kal. A mezőgazdasági részesedés, beleértve az erdészetet és a halászatot is, mindössze csak 0,1% volt, alig megelőzve a bányászatot, ami szinte nem is létezik Narában.
A turizmust a prefektúrai kormányzat kezeli, ami az egyik legfontosabb Narában a természetes szépség és a történelmi jelentőség miatt. Nara híres a Kaki datolyaszilváról. Az eper és a tea is nagyon népszerű termékek, míg a rizs és a növények, beleértve a spenótot, paradicsomot, padlizsánt és egyéb zöldségeket, meghatározó a termelés szempontjából. Nara a japán tradicionális művészetekben használt eszközök készítésének a központja. A kalligráfiához használt ecset és festék (szumi) a legismertebb termékek Narából. Fa vagy bambusz alapanyagú eszközök, különösen Takajama területéről (Ikoma városban), nagyon híres termékek teaszertartásokhoz. A jamatokorijamai aranyhal Narában már hagyományos akvakulturális termék a 18. század óta. Köszönhetően a gazdag történelmi múltnak, Narában sok régészeti ásatás is van, melyből rengeteg Aszuka faluban található.
thumb|Szobor a Tódai-dzsiben
Oktatás Egyetemek Narai Nőegyetem Narai Orvostudományi Egyetem Narai Oktatási Egyetem Narai Egyetem Nara Prefektúrai Egyetem Nara Szangjo Egyetem (Narai Ipari Egyetem) Narai Tudományos és Technológiai Intézet Kio Egyetem Tezukajama Egyetem Tenri Egyetem
Sportok Futball Nara klub Kosárlabda Bambitious Nara
Turizmus