A kényszervallatás (más szóval kínvallatás) egy hivatali bűncselekmény, amelyet ma már számos ország joga illetve nemzetközi egyezmény tilt.
Története
A kínvallatást évszázadokon keresztül a foglyul ejtett emberektől vallomás, beismerés kicsikarása érdekében használták. Hosszú ideig tehát legális eszköz volt és hosszú időnek kellett eltelnie addig, amíg a vallatásnak ezt a módját betiltották, majd a kapcsolódó cselekményeket bűncselekménnyé nyilvánították.
Magyarországon Magyarországon a Büntető törvénykönyv határozza meg, a hivatali bűncselekmények között, megadva a büntetési tételét is. Az 1978. évi V. törvény az állam és az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények között szabályozta. A hatályos Btk. XV. Fejezetének IV. címe tartalmazza a hivatali bűncselekményeket, melyeket a törvény új, önálló fejezetben szabályoz. A fejezethez tartozó bűncselekmények egyike a kényszervallatás.
Tényállása Az a hivatalos személy követi el, aki vallomás vagy nyilatkozat kikényszerítése céljából erőszakot, fenyegetést vagy más hasonló eszközt alkalmaz.Magyar nagylexikon 10. kötet 776. old.
Az elkövető A bűncselekmény elkövetője tettesként csak hivatalos személy lehet.
A bűncselekmény passzív alanya A kényszervallatás passzív alanya, azaz a bűncselekmény elkövetési tárgya, bármely természetes személy lehet.
Az elkövetési magatartás Az elkövetési magatartás maga a kényszerítés, ami az elkövető olyan külső ráhatása a passzív alanyra, amely őt a cselekvési szabadságától megfosztja, vagy abban korlátozza.Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog különös része, 131. old.
Elkövetési mód A kényszervallatást erőszak vagy fenyegetés illetve más hasonló eszköz alkalmazásával lehet elkövetni. Motívuma A kényszervallatás olyan kényszerítés, amelyet vallomás vagy nyilatkozat kikényszerítése céljából alkalmaz (követ el) a tettes.
Jegyzetek
Források Büntető Törvénykönyv Magyar nagylexikon
Kapcsolódó szócikkek Orvosi kínzás Kínzás
Kategória:Büntető törvénykönyv Kategória:Büntetőjog Kategória:Bűncselekmények Kategória:Kínzás