Események Január január 1. – Életbe lépnek az általános adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvények Magyarországon. január 17. – A független polgárjogi csoportok a hagyományos Liebknecht–Luxemburg-felvonuláson egy Rosa Luxemburg idézettel vonulnak fel: „A szabadság mindig a másképp gondolkodók szabadsága”; több résztvevőt őrizetbe vesznek, és később kitoloncolják őket az NSZK-ba. január 22. – A Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kormánya létrehozza az Egyesített Biztonsági Tanácsot. a két kormány aláírja a francia–német dandár megalakításáról szóló szerződést is.
Február február 2. – A január 17-i tüntetés miatt kitoloncolt Freya Klier rendező és Stephan Krawczyk sanzonénekes megérkezik az NSZK-ba, és nyilatkozatot tesz közzé, hogy nem jószántukból hagyták el az NDK-t. február 27. Az iraki légierő gépei csapást mérnek a teheráni Rey olajfinomítóra, bár elpusztítani nem tudják, azonban komoly károkat okoznak a létesítményben. Az Rey olajfinomító elleni támadásra válaszul Irán három Scud rakétát lő ki Bagdadra, s ezzel kiújul a „városok háborúja”. február 28-29. a Szovjetunióban fekvő Szumgaitban (ma: Sumqayıt, Azerbajdzsán) véres, 32 halálos áldozattal járó pogrom zajlik a helyi örmény lakosság ellen. Az esetet a hegyi-karabahi háború egyik első kiváltó eseményének tekintik. február 29. – Irak öt nagy hatótávolságú Al-Huszein rakétát lő ki Teheránra, s a rakétatámadásokat ezután nap nap után megismételték.
Március március 2–3. – Az Észak-atlanti Tanács brüsszeli csúcstalálkozója. március 15. – 10 ezer fős ellenzéki tüntetés Budapesten. március 16. – A halabdzsai mészárlás, az iraki légierő vegyi fegyveres támadás az északi-iraki kurdok ellen. március 18. – Szlovéniában megalakul a Szlovén Néppárt jogelődje, a Parasztszövetség. március 25. – Pozsonyban a hívők jogaiért tüntető tömeget oszlat fel a rendőrség, letartóztatnak 125 embert. A „gyertyás tüntetésként” ismertté vált megmozdulást egy vallásszabadságot követelő petíció támogatására szervezi a mind erősebbé és határozottabbá váló katolikus ellenzék. március 30. – Megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz).
Április április 3. – A Romániában élő kisebbségek kiadványaiból „száműzik” az anyanyelvi helységneveket. április 9. – Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárják a Magyar Szocialista Munkáspártból. április 14. – Afganisztán és a Szovjetunió képviselői aláírják az afganisztáni háború lezárását és a szovjet erők kivonását szabályozó genfi megállapodást.
Május május 1. – Megalakul a Szabad Kezdeményezések Hálózata. május 15. Megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. Raif Dizdarević váltja Lazar Mojsovot a jugoszláv államelnöki székben. május 20–22. – Az MSZMP országos értekezlete. (Kádár János leváltása, Grósz Károly főtitkárrá választása.) május 27. – A jugoszláv vezetés egyezteti a gazdasági programot a Nemzetközi Valutaalappal. május 29. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) négynapos országos konferenciája szerint a pártnak el kell vetni a többpártrendszerre irányuló követeléseket. (A konferencia június 1-jével zárul.) május 30. – Gorbacsov és Reagan Moszkvában találkozik, de nem sikerül megegyezniük a csillagháborús program leállításáról. május 31. – A lengyel belügyminiszter, Czeszlaw Kiszczak tábornok megbeszélést tart Lech Walesa szakszervezeti vezetővel; ez az első találkozás a rezsim és az ellenzék között.
Június június 9–10. – Az Észak-atlanti Tanács első olyan miniszteri ülése, amelyet Madridban tartanak. június 11. – A Párizsi Klub hozzájárul Jugoszlávia 1 milliárd dollárnyi adósságtörlesztésének az elhalasztásához. június 16. – Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père-Lachaise temetőben felavatják Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartanak a Batthyány-örökmécsesnél, a körülbelül 200 fős tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatja. június 24. – Bejelentik, hogy felállítják a NATO Összetett Erőit Észak–Norvégia megerősítésére válság vagy ellenségeskedés idején, a kanadai CAST dandár helyett, amelyet a Központi Térségbe irányítanak át a kanadai kormány tervei szerint. 200px|bélyegkép|jobb|Erdélyi tüntetés június 27. – Több tízezres tömegtüntetés Budapesten a tervezett erdélyi falurombolás ellen. június 28–július 1. – Az SZKP XIX. Kongresszusa Moszkvában beindítja a politikai, alkotmányos és jogi reformok programját. június 29. – Németh Károly után Straub F. Brunó az elnöki tanács elnöke.
Július július 1. – Manfred Wörner a NATO új főtitkára. július 6. – Bartók Béla újratemetése Budapesten, a Farkasréti temetőben. július 9. – Szerbiában tüntetéseken követelik az 1974-es jugoszláv alkotmány módosítását és az autonóm tartományok törlését. július 10. – Csehszlovák és lengyel ellenzékiek találkozója a csehszlovák-lengyel határon. július 11. – Görögországban az Athéntől délre fekvő Éjina-sziget közelében terroristák támadást hajtottak végre a City of Poros kirándulóhajó ellen. (A merényletben kilenc személy vesztette életét, köztük egy magyar házaspár is.)
Augusztus augusztus 2. – Szigethalmon a magyar katonai vezetés és a szovjet Déli Hadseregcsoport képviselőinek jelenlétében falugyűlésen kérik a helyiek, hogy csökkentsék a katonai gyakorlórepülések keltette zajokat és az egyéb környezeti ártalmakat. augusztus 15. – Az Európai Közösség és az NDK felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. Csengelei gyújtogatás augusztus 20. – Életbe lép a tűzszünet Irak és Irán között az Öböl-háborúban, az ENSZ BT 598. számú határozatával. augusztus 21. – A Varsói Szerződés tagállamai intervenciójának 20. évfordulóján Prágában 19 év után ismét tüntetés zajlik, melyet a rendőrség feloszlat. augusztus 23. – Egynapos bérsztrájk a Mecseki Szénbányáknál. augusztus 28. – Grósz Károly és Nicolae Ceaușescu találkozója Aradon. augusztus 29. – A Varsói Szerződés és a NATO 5–5 tagállamának vezetői és leszerelési szakértői a hagyományos fegyverzetekről tanácskoznak Budapesten.
Szeptember szeptember 3. – A Magyar Demokrata Fórum Lakitelken 400 alapító részvételével párttá alakul. szeptember 5. – A szerb állami és pártvezetés támogatásáról biztosítja a 2 jugoszláv autonóm tartomány autonómiáját szűkítő szerb alkotmánymódosítás tervezetét. szeptember 24. – 150 ezres tüntetés Nišben a koszovói szerbellenes diszkrimináció indokával. szeptember 26. – Az EGK (az EU elődje) kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást köt Magyarországgal.
Október október 5–6. – „Joghurtforradalom” a szerbiai Újvidéken. október 10. Magyarországon hatályba lép a privatizáció alapjául szolgáló társasági törvény (1988: VI. tc.). Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) ülésén lemond a pragmatikus irányvonalat képviselő „liberális” Lubomír Štrougal miniszterelnök. (Utódául Ladislav Adamecet választják.) október 15. – Csehszlovákiában nyilvánosságra hozzák a Polgári Szabadságmozgalom (Hnutí za občanskou svobodu, HOS) megalakulását bejelentő Demokracii pro všechny (Demokráciát mindenkinek) című kiáltványt. október 17. – A 17 ezer főt mozgató magyar–szovjet dunántúli hadgyakorlaton 12 nyugati és 6 szocialista ország katonai megfigyelői is jelen vannak. október 17–20. – A JKSZ KB ülésén határozatot hoznak, miszerint fel kell lépni a tartományi nacionalizmussal szemben. október 28. – Prágában a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 70. évfordulója alkalmából ismét tüntetésekre kerül sor. (A rendőrség ezúttal is feloszlatja a tömeget.)
November november 2. – Izraelben újraválasztják Jichák Sámír miniszterelnököt. november 3. – felavatják a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Rózsa György főigazgatósága alatt és vezetésével felépült első önálló épületét. november 5. – A Tabán étterem különtermében megalakul a Független Jogász Fórum. november 10. – Politikai pártok alapítását is lehetővé teszi az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet, amelyet a kormány is jóváhagy. A kormány dönt az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről. november 11. – „Csehszlovákia 88” elnevezéssel ellenzéki értelmiségiek által kezdeményezett nemzetközi szimpózium kezdődik Prágában. (A rendezvényt megnyitó Václav Havelt a rendőrség a megnyitás pillanatában elhurcolja.) november 13. – Megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége. november 14. Spanyolországot és Portugáliát fölveszik a Nyugat-európai Unióba. 14-ről 15-re virradó éjszaka a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot az Izrael által megszállt területeken. november 15. – Brüsszelben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár részt vesz az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakán, ahova a NATO fennállása óta először hívnak meg a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét. november 16. Észtország parlamentje az országot szuverén állammá nyilvánítja a Szovjetunión belül. Ezzel elkezdődik a Szovjetunió felbomlása Az Európa Tanács tagja lesz San Marino. november 17. Belgrád nyomására – a napokon keresztül tartó szimpátiatüntetés ellenére – lemondanak a koszovói vezetők. Nagy János bécsi magyar nagykövet nyilatkozik, miszerint a leszerelés elősegítése érdekében Magyarország hajlandó egyoldalúan csökkenteni saját fegyveres erőit, és felvetni az itt állomásozó szovjet csapatok létszámának csökkentését. Debrecenben módosítják a szovjet katonai repülések rendjét, így kisebb lesz a vadászgépek keltette zaj. november 18. Az NDK-ban törlik az előfizethető lapok listájáról a szovjet Szputnyik-ot, mivel a lap októberi számában szó esett a Molotov-Ribbentrop-paktumról. (Ez az első eset, hogy egy szovjet sajtótermék tiltólistára kerül az NDK-ban.) Székesfehérvárott a KISZ országos értekezlete elhatározza, hogy továbbiakban az MSZMP ifjúsági szervezeteként, de közvetlen pártirányítás nélkül kívánnak működni. A Pilvaxban újjáalakul a Független Kisgazdapárt, elnöke Pártay Tivadar. november 19. – 1 milliós tüntetés Belgrádban a koszovói és Crna Gora-i szerb kisebbség és az alkotmánymódosítás mellett. (Slobodan Milošević, a Szerbiai Kommunista Szövetség (SZKSZ) elnöke a tartományok belgrádi ellenőrzését követeli). november 20. – Egyiptom és Kína bejelenti, hogy elismeri a Palesztin Nemzeti Frontot, mint Palesztina egyedüli képviselőjét. november 24. Grósz Károly után Németh Miklós lesz a miniszterelnök. A jugoszláv karhatalom véget vet a koszovói tüntetéseknek. november 29. – Szegeden az MSZMP-tagok kezdeményezik a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását.
December december 4. – A lencsehegyi bányarobbanás december 7. – Mihail Gorbacsov szovjet vezető értesíti az ENSZ Közgyűlést a Szovjetunió hagyományos erőinek egyoldalú csökkentéséről. december 8. A NATO–tagországok külügyminiszterei üdvözlik a szovjet hagyományos erők csökkentését és javasolják a tárgyalások megkezdését a hagyományos erők egyensúlyának megteremtése, a biztonság és bizalomépítő intézkedések tárgyában. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter bejelenti, miszerint a Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok egynegyedét érintheti a haderőcsökkentés. december 10. – Prágában lezajlik az első hivatalosan engedélyezett ellenzéki tüntetés. (A CSKP vezetői François Mitterrand francia elnök látogatása okán tanúsítanak engedékeny magatartást.) december 30. – Lemond Branko Mikulić jugoszláv szövetségi miniszterelnök, mert nem fogadták el a költségvetést.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1988-ban 1988 a filmművészetben 1988 az irodalomban Somlyó György – Ami rajtam túl van (válogatott versek 1937–1986) Salman Rushdie: A sátáni versek 1988 a jogalkotásban 1988 a légi közlekedésben június 26. – Az Air France 296-os járatának balesete