A vajdaságok (lengyelül województwo) a 14. század óta Lengyelország legnagyobb közigazgatási egységei. A vajdaságok jelenlegi rendszere a közigazgatás újraszervezéséről szóló 1998-as törvény alapján 1999. január 1. óta van érvényben. A vajdaságok átszervezésére részben az Európai Unió követelményeihez való igazodás miatt került sor. A NUTS rendszerben a vajdaságok a 2. szinten helyezkednek el.

Az új közigazgatási beosztás az 1975 és 1998 közötti rendszer 49 vajdaságával szemben mindössze 16, történelmi alapokon nyugvó vajdaságból áll. Az új egységek területe 10 és 35 ezer km², lakosságuk egy és ötmillió között változik.

A vajdaságok önkormányzattal rendelkeznek, képviselő-testületük elnevezése vajdasági tanács (sejmik wojewódzki, szó szerint „vajdasági kis parlament”), az önkormányzat végrehajtó testületének vezetőjét a vajdaság marsalljának (marszałek województwa) nevezik, a kormányt a vajdaságban képviselő első számú tisztségviselő elnevezése pedig vajda (wojewoda).

Vajdaságok 1999 óta <div style="position: relative">center|500px|Lengyelország közigazgatási térképe

Alsó-sziléziaivajdaság Kárpátaljaivajdaság Kis-lengyelországivajdaság Kujávia-pomerániaivajdaság Łódźivajdaság Lublinivajdaság Lubusivajdaság Mazóviai vajdaság Nagy-lengyelországivajdaság Nyugat-pomerániai vajdaság Opoleivajdaság Podlasieivajdaság Pomerániaivajdaság Szentkeresztvajdaság Sziléziaivajda-ság Varmia-mazúriaivajdaság Vajdaságok 1999 óta Rövidítés Kód Autórendszám Vajdaság Székhely Területkm² Népesség (2003. december 31.) Népesség (2004. június 30.) DS 02 D Alsó-sziléziai vajdaság (Dolnośląskie) Wrocław KP 04 C Kujávia-pomerániai vajdaság (Kujawsko-Pomorskie) Bydgoszcz¹Toruń² LU 06 L Lublini vajdaság (Lubelskie) Lublin LB 08 F Lubusi vajdaság (Lubuskie) Gorzów Wielkopolski¹Zielona Góra² LD 10 E Łódźi vajdaság (Łódzkie) Łódź MP 12 K Kis-lengyelországi vajdaság (Małopolskie) Krakkó MA 14 W Mazóviai vajdaság (Mazowieckie) Varsó OP 16 O Opolei vajdaság (Opolskie) Opole 9,412 PK 18 R Kárpátaljai vajdaság (Podkarpackie) Rzeszów PD 20 B Podlasiei vajdaság (Podlaskie) Białystok PM 22 G Pomerániai vajdaság (Pomorskie) Gdańsk SL 24 S Sziléziai vajdaság (Śląskie) Katowice SW 26 T Szentkereszt vajdaság (Świętokrzyskie) Kielce WM 28 N Varmia-mazúriai vajdaság (Warmińsko-Mazurskie) Olsztyn WP 30 P Nagy-lengyelországi vajdaság (Wielkopolskie) Poznań ZP 32 Z Nyugat-pomerániai vajdaság (Zachodniopomorskie) Szczecin (¹) – a vajda székhelye, (²) – a vajdasági tanács székhelye A vajdaságok a NUTS-1 adminisztratív szint kialakíthatósága miatt statisztikai régiókba vannak tömörítve:

I. régió: 7,7 millió lakos, az egy főre jutó GDP 50,5%-a az Európai Unió átlagnak Mazóviai (Mazowieckie, MA) Łódzi (Łódzkie, LD) II. régió: 8,0 millió lakos, az egy főre jutó GDP 39,5%-a az Európai Unió átlagnak Sziléziai (Slaskie, SL) Kis-lengyelországi (Malopolskie, MP) III. régió: 6,8 millió lakos, az egy főre jutó GDP 28,1%-a az Európai Unió átlagnak Szentkereszt Vajdaság (Świętokrzyskie, SW) Kárpátaljai (Podkarpackie, PK) Podlasiei (Podlaskie, PD) Lublini (Lubelskie, LU) IV. régió: 6,1 millió lakos, az egy főre jutó GDP 39,5%-a az Európai Unió átlagnak Nagy-lengyelországi (Wielkopolskie, WP) Lubusi vajdasági (Lubuskie, LB) Nyugat-pomerániai (Zachodniopomorskie, ZP) V. régió: 4,0 millió lakos, az egy főre jutó GDP 38,3%-a az Európai Unió átlagnak Alsó-sziléziai (Dolnoslaskie, DS) Opolei (Opolskie, OP) VI. régió: 5,7 millió lakos, az egy főre jutó GDP 35,0%-a az Európai Unió átlagnak Kujávia-pomerániai (Kujawsko-Pomorskie, KP) Pomerániai (Pomorskie, PM) Varmia-mazúriai (Warminsko-Mazurskie, WM)

Lengyelország vajdaságai 1975–1998 között (49 vajdaság)

295px|bélyegkép|jobbra|Lengyelország vajdaságai 1975 után

A lengyel vajdaságok mostanit megelőző átszervezése 1973–1975 között zajlott le. Az addigi háromszintű közigazgatási beosztás (vajdaság, járás, község) kétszintűvé változott (49 kis vajdaság, községek). A három legnagyobb város – Varsó, Łódź és Krakkó – különleges státuszt élvezett: a város polgármestere egyben a város körül kialakított vajdaság vezetője is volt.

Lengyel vajdaságok 1975-1998 között Rövidítés Vajdaság Székhely Területkm² (1998) Népesség (1980) Városok száma Községek száma bp bialskopodlaskie Biała Podlaska 5348 286 400 6 35 bk białostockie Białystok 10 055 641 100 17 49 bb bielskie Bielsko-Biała 3 704 829 900 18 47 by bydgoskie Bydgoszcz 10 349 1 036 000 27 55 ch chełmskie Chełm 3 865 230 900 4 25 ci ciechanowskie Ciechanów 6 362 405 400 9 45 cz częstochowskie Częstochowa 6 182 747 900 17 49 el elbląskie Elbląg 6 103 441 500 15 37 gd gdańskie Gdańsk 7 394 1 333 800 19 43 go gorzowskie Gorzów Wielkopolski 8 484 455 400 21 38 jg jeleniogórskie Jelenia Góra 4 378 492 600 24 28 kl kaliskie Kalisz 6 512 668 000 20 53 ka katowickie Katowice 6 650 3 733 900 43 46 ki kieleckie Kielce 9 211 1 068 700 17 69 kn konińskie Konin 5 139 441 200 18 43 ko koszalińskie Koszalin 8 470 462 200 17 35 kr krakowskie Krakkó 3 254 1 167 500 10 38 ks krośnieńskie Krosno 5 702 448 200 12 37 lg legnickie Legnica 4 037 458 900 11 31 le leszczyńskie Leszno 4 254 357 600 19 28 lu lubelskie Lublin 6 793 935 200 16 62 lo łomżyńskie Łomża 6 684 325 800 12 39 ld Łódzkie Łódź 1523 1 127 800 8 11 ns nowosądeckie Újszandec 5 576 628 800 14 41 ol olsztyńskie Olsztyn 12 327 681 400 21 48 op opolskie Opole 8 535 975 000 29 61 os ostrołęckie Ostrołęka 6 498 371 400 9 38 pi pilskie Piła 8 205 437 100 24 35 pt piotrkowskie Piotrków Trybunalski 6 266 604 200 10 51 pl płockie Płock 5 117 496 100 9 44 po poznańskie Poznań 8 151 1 237 800 33 57 pr przemyskie Przemyśl 4 437 380 000 9 35 rs radomskie Radom 7 295 702 300 15 61 rz rzeszowskie Rzeszów 4 397 648 900 13 41 se siedleckie Siedlce 8 499 616 300 12 66 si sieradzkie Sieradz 4 869 392 300 9 40 sk skierniewickie Skierniewice 3 959 396 900 8 36 sl słupskie Słupsk 7 453 369 800 11 31 su suwalskie Suwałki 10 490 422 600 14 42 sz szczecińskie Szczecin 9 981 897 900 29 50 tg tarnobrzeskie Tarnobrzeg 6 283 556 300 14 46 ta tarnowskie Tarnów 4 151 607 000 9 41 to toruńskie Toruń 5 348 610 800 13 41 wb wałbrzyskie Wałbrzych 4 168 716 100 31 30 wa warszawskie Varsó 3 788 2 319 100 27 32 wl włocławskie Włocławek 4 402 413 400 14 30 wr wrocławskie Wrocław 6 287 1 076 200 16 33 za zamojskie Zamość 6 980 472 100 5 47 zg zielonogórskie Zielona Góra 8 868 609 200 26 50

Lengyelország vajdaságai 1945–1975 között (14+2, majd 17+5 vajdaság)

A második világháború után, a területileg jelentősen megváltozott Lengyelország új közigazgatási beosztása a háború előttin alapult. A keleti határ mentén fekvő, a Szovjetunió által részben megszerzett vajdaságok határai a megmaradó országrészen belül változatlanok maradtak. Nyugaton, a Németországtól megszerzett területeken új vajdaságokat alakítottak ki, Szczecin, Wrocław, valamint Olsztyn központtal, területeket csatoltak továbbá a Gdańsk-i, a Katowice-i, valamint a Poznań-i vajdaságokhoz. Varsó és Łódź önálló vajdasági jogot szerzett.

1950-ben új vajdaságokat hoztak létre. A Koszalini a Szczecini vajdaság területéből, az Opole-i a Katowice-i, a Zielona Góra-i a Poznań-i vajdaság területének egy részén lett kialakítva. További 3 nagyváros, Wrocław, Krakkó és Poznań vajdasági jogokat szerzett.

295px|bélyegkép|jobbra|Lengyelország vajdaságai 1957 után

Lengyelország közigazgatási beosztása 1945-1975 Autórendszám (1956 után) Vajdaság Székhely Terület km² (1965) Népesség (1965) A białostockie Białystok 23 136 1 160 400 B bydgoskie Bydgoszcz 20 794 1 837 100 G gdańskie Gdańsk 10 984 1 352 800 S katowickie Katowice 9 518 3 524 300 C kieleckie Kielce 19 498 1 899 100 E koszalińskie ¹ Koszalin 17 974 755 100 K krakowskie Krakkó 15 350 2 127 600 F Łódzkie Łódź 17 064 1 665 200 L lubelskie Lublin 24 829 1 900 500 O olsztyńskie Olsztyn 20 994 956 600 H opolskie ¹ Opole 9 506 1 009 200 P poznańskie Poznań 26 723 2 126 300 R rzeszowskie Rzeszów 18 658 1 692 800 M szczecińskie Szczecin 12 677 847 600 T warszawskie Varsó 29 369 2 453 000 X wrocławskie Wrocław 18 827 1 967 000 Z zielonogórskie ¹ Zielona Góra 14 514 847 200 Autórendszám (1956 után) Vajdasági jogú városok Területkm² (1965) Népesség (1965) I Łódź 214 744 100 W Varsó 446 1 252 600 ? Krakkó ² 230 520 100 ? Poznań ² 220 438 200 ? Wrocław ² 225 474 200 ¹ – 1950-ben létrejött vajdaság ² – 1957-ben vajdasági jogokat szerzett város

Lengyelország vajdaságai 1921–1939 között (15+1 vajdaság +1 autonóm rész – Szilézia) bélyegkép|jobbra|295px|Lengyelország vajdaságai, 1922-1939 között

Lengyelország vajdaságai 1937-ben autórendszám (1937 után) Vajdaság Vajdasági jogú város Székhely terület1000 km² (1930) Népesség 1000 fő (1931) 00-19 Varsó Varsó 0,14 1179,5 85-89 warszawskie Varsó 31,7 2460,9 20-24 białostockie Białystok 26,0 1263,3 25-29 kieleckie Kielce 22,2 2671,0 30-34 krakowskie Krakkó 17,6 2300,1 35-39 lubelskie Lublin 26,6 2116,2 40-44 lwowskie Lwów 28,4 3126,3 45-49 Łódzkie Łódź 20,4 2650,1 50-54 nowogródzkie Nowogródek 23,0 1057,2 55-59 poleskie Brześć nad Bugiem 36,7 1132,2 60-64 pomorskie Toruń 25,7 1884,4 65-69 poznańskie Poznań 28,1 2339,6 70-74 stanisławowskie Stanisławów 16,9 1480,3 75-79 ?Auton. śląskie Katowice 5,1 1533,5 80-84 tarnopolskie Tarnopol 16,5 1600,4 90-94 wileńskie Wilno 29,0 1276,0 95-99 wołyńskie Łuck 35,7 2085,6

Kapcsolódó szócikkek Lengyelország vajdaságainak zászlói Lengyelország vajdaságai (1975–1998)

Kategória:Lengyelország közigazgatása Kategória:Közigazgatási listák (Európa)