Kajántó község () község Kolozs megyében, Romániában. Központja Kajántó, beosztott falvai Bodonkút, Diós, Fejérd, Fejérdi fogadók, Hosszúmacskás, Magyarmacskás, Szellőcskevölgy, Szentmártonmacskás. 2008 óta Kolozsvár metropolisztérség része.
Fekvése Kolozs megye északnyugati részén helyezkedi el, Kolozsvártól 13 kilométerre. A DJ 109A megyei úton közelíthető meg.
Népessége 1850-től a népesség alábbiak szerint alakult:
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 3065 fő volt,Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: amely növekedett a 2002-ben feljegyzett 2786 főhöz képest. A lakosság 77%-a román, 17,72%-a magyar. Vallási hovatartozás szerint a lakosság 68,09%-a ortodox, 14,49%-a református, 4,08%-a görögkatolikus, 2,45%-a római katolikus, 2,28%-a pünkösdista, 1,34%-a baptista és 1,11%-a a Keresztyén Testvérgyülekezet tagja.Rezultatele finale ale Recensământului din 2011:
Története
Nevezetességei A község területéről az alábbi építmények szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében: a bodonkúti Istenszülő elszenderedése fatemplom (LMI-kódja CJ-II-m-B-07808) a fejérdi Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom (CJ-II-m-B-07611) a kajántói Mindenszentek-templom (CJ-II-m-B-07565) a magyarmacskási kúria (CJ-II-m-B-07700) a szellőcskevölgyi fatemplom (CJ-II-m-B-07750)
Híres emberek Dióson született Papp Sándor (1868–1937) festő. Fejérden született Benkő András (1923) zenetörténész. Kajántón születtek Józsa János (1901–1973) tudománytörténész, műfordító, Kelemen Árpád (1932–1997) a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora, feltaláló, a New York-i Tudományos Akadémia tagja, Lakó Éva (1935) régészeti szakíró, muzeológus, Szekernyés János (1941) irodalomtörténész, újságíró.
Jegyzetek
Források
Kategória:Kolozs megye községei