Pierre Renouvin (Párizs, 1893. január 9. – Párizs, 1974. december 7.) francia történész, a nemzetközi kapcsolatok /diplomáciatörténet/ kutatója.
Életpályája 1893-ban született Párizsban, tanulmányait a Louis-le-Grand gimnáziumban végezte, majd jogi diplomát szerzett. Kezdetben a francia forradalom történetével foglalkozott, doktori disszertációját is ebben a témakörben írta.
A Nagy Háborúban gyalogosként szolgált, súlyosan megsebesült, elvesztette bal karját. Személyes érintettsége és az oktatási miniszter Andrew Honnorat kérésére átfogó vizsgálatot kezdett az első világháború kirobbanásának okairól. 1920–33-ig a Sorbonne Hadtörténeti Könyvtárában kutatott, 1933–64-ig pedig főállású professzorként dolgozott.
Renouvin az első világháborút kutató történészek első generációjához tartozott, tehát kutatásainak középpontjában a háborús felelősség kérdése állt. Igyekezett minél objektívabb álláspontra helyezkedni, amit a korszak feszült politikai légköre jelentősen akadályozott. Hatalmas mennyiségű diplomáciai dokumentációt vizsgált át, összehasonlító elemzés alá vetette a német és francia nacionalizmust, politikai érdekszférákat, motivációkat. Nem fogadta el Németország kizárólagos felelősségét a háború kirobbantásában. A francia baloldal támadta őt, mert bebizonyította, hogy a júliusi krízist feltáró dokumentum, az ún. „Sárga Könyv” hamisítvány. Ennek ellenére rámutatott a francia–orosz agresszió németek általi túlhangsúlyozásának hibáira is. Renouvin haláláig még számtalan modern szemléletű, a középkortól a legújabb korig terjedő diplomáciatörténeti tanulmányt jelentetett meg, mellyel máig nagy hatást gyakorol a történettudományra ill. az azóta önálló diszciplínává fejlődött nemzetközi kapcsolatokra.
Érdekesség Egy 1958. január 1-jén kelt nyílt levélben Renouvin a Nemzetközi Történettudományi Bizottsággal együttesen követelte a kiváló magyar történész, Kosáry Domokos szabadon engedését, akit 1956-os szerepvállalásáért börtönöztek be.
Fontosabb munkái Les formes du gouvernement de guerre, 1925. (Háborús kormányzati formák) Les origines immédiates de la guerre (28 juin-4 août 1914), 1925. (A háború közvetlen okai. 1914. jún. 4.-aug. 28.) La crise européenne et la grande guerre, 1904-1918, 1934. (Az európai válság és a Nagy Háború 1904-1918) La question d’Extrême Orient, 1840-1940, 1946. (Távol-keleti kérdések 1840-1940) Les crises du XXe siècle de 1914-1929, 1957-1959. (Válságok a XX. században), Jean-Baptiste Duroselle-lel közösen, társszerzőként, in: Introduction à l’histoire des relations internationales, 1964. Jegyzetek
Fordítás
Források http://www.grotius.hu/doc/pub/UUHVTF/2014-06-29_szabo_viktor_a-haborus-felelosseg-kerdese.pdf http://www.matud.iif.hu/07dec/01.html
Kategória:Francia történészek Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Franciaország katonái az első világháborúban Kategória:Francia könyvtárosok Kategória:Francia egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A montparnasse-i temetőben nyugvó személyek