right|thumb|300px|A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén
thumb|300px|Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv
A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstandnyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbaunyelv. A szerb hivatalos nyelv Szerbiában, Koszovóban, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában. Szerb nemzeti kisebbségek beszélik Montenegróban, Horvátországban, Szlovéniában, Észak-Macedóniában, Romániában és Magyarországon. Nagyszámú szerb ajkú kivándorolt él Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is.
A beszélők területi eloszlása és a nyelv státusza
A szerb nyelvet beszélők számát 8-9 millióra becsülik. Az alábbi adatok csak akkor tükrözik a szerb nyelv beszélőinek számát, ha ez külön meg van említve, ugyanis a legtöbb statisztika a szerb nemzetiségűekre vagy a Szerbiából származó személyekre vonatkozik. Ezek közül nem tudni, hányan beszélnek szerbül, és azt sem, hogy mennyi közöttük a nem szerbül beszélők száma. Azt sem tudni, a Szerbián kívül tartózkodók közül, mennyi az ott véglegesen letelepedettek, és mennyi az ideiglenesen tartózkodók száma. A szerb népesség eloszlása a világban a következő:
+ Ország Személyek száma Személyek státusza Év Szerbia <center> szerb anyanyelvűek <center>2011 Republički Zavod za Statistiku. Вероисповест, матерњи језик и национална припадност (Vallás, anyanyelv és nemzetiségi hovatartozás) (Hozzáférés: 2019. április 13). Bosznia-Hercegovina <center>A forrás megfogalmazása szerint az ország lakosának 30,8%-a. szerb anyanyelvűek <center>2013 Központi Hírszerző Ügynökség. The World Factbook. Bosznia-Hercegovina oldal (Hozzáférés: 2018. június 2). Montenegró <center> szerb anyanyelvűek <center>2011(montenegróiul) Zavod za Statistiku. Stanovništvo Crne Gore prema (...) maternjem jeziku (...) (Montenegró lakossága [...] anyanyelv szerint) (Hozzáférés: 2018. június 2.) Horvátország <center> szerb nemzetiségűek CROSTAT. Stanovništvo prema narodnosti (A lakosság nemzetiség szerint) (Hozzáférés: 2017. 2018. június 2.) <center>2011 <center> szerb anyanyelvűek CROSTAT. Stanovništvo prema materinskom jeziku (A lakosság anyanyelv szerint) (Hozzáférés: 2017. 2018. június 2). Németország <center> az Idegenek Központi Regiszterében nyilvántartott szerb állampolgárok <center>2011 Statistisches Bundesamt Deutschland. Ausländische Bevölkerung nach Zensus und Ausländerzentralregister (AZR) (Külföldi lakosság a népszámlálás és a Külföldiek központi regisztere szerint), 4. o. (Hozzáférés: 2017. 2018. június 2). Ausztria <center> Szerbiában születettek <center>2017 Statistik Austria. Bevölkerung nach Staatsangehörigkeit und Geburtsland oldal. Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002-2017 nach detailliertem Geburtsland (A lakosság a 2002–2017-es évek kezdetein, születési ország szerint) táblázat (Hozzáférés: 2017. 2018. június 2). Amerikai Egyesült Államok <center> otthon szerbül beszélők <center>2013 U. S. Census Bureau. Detailed Languages Spoken at Home and Ability to Speak English for the Population 5 Years and Over: 2009-2013 oldal. Detailed Languages Spoken at Home and Ability to Speak English for the Population 5 Years and Over for United States: 2009-2013 (Otthon beszélt nyelvek és az angol nyelvet beszélni való képesség az 5 éves és az azon felüli korú lakosság körében, az Egyesült Államok szintjén: 2009–2013) táblázat (Hozzáférés: 2017. 2018. június 2). Kanada <center> szerb anyanyelvűek <center>2011 Statistics Canada. [ Detailed Mother Tongue] (Anyanyelv részletesen) (Hozzáférés: 2023. augusztus 6). <center> szerbhorvát anyanyelvűek Ausztrália <center> otthon szerbül beszélők <center>2011Australian Bureau of Statistics. Language Spoken at Home (Otthon beszélt nyelv) (Hozzáférés: 2017. 2018. június 2). Olaszország <center> szerb állampolgárok <center>2016 ISTAT. Stranieri residenti al 1° gennaio – Cittadinanza (Az országban lakó külföldiek január 1-én, állampolgárságuk szerint) (Hozzáférés: 2018. június 2). Szlovénia <center> szerb nemzetiségűek <center>2002 Statistični urad Republike Slovenije. Population by ethnic affiliation (A lakosság etnikai hovatartozás szerint) (Hozzáférés: 2018. június 2). Észak-Macedónia <center> szerb nemzetiségűek <center>2002 Државен завод за статистика. Попис 2002 (Népszámlálás 2002), 34. o. (Hozzáférés: 2018. június 2.) Románia <center> szerb anyanyelvűek <center>2011 Institutul Național de Statistică. Recensământul populației și locuințelor 2011. Rezultate (Nép- és lakásszámlálás 2011. Eredmények). Tab10. Populația stabilă după limba maternă (10-es táblázat. Állandó lakosság anyanyelv szerint) (Hozzáférés: 2018. június 2). Magyarország <center> családi, baráti közösségben szerbül beszélők <center>2011Központi Statisztikai hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS. 3. Országos adatok, 67. o. (Hozzáférés: 2018. június 2). Szlovákia <center>698 szerb nemzetiségűek <center>2011 Štatistický úrad Slovenskej Republiky TAB. 115 Obyvateľstvo podľa pohlavia a národnosti (115. táblázat. A lakosság nem és nemzetiség szerint) (Hozzáférés: 2018. június 2.)
A szerb nyelv hivatalos Szerbiában, Koszovóban, Koszovó alkotmánya, 8. o. (Hozzáférés: 2018. június 2.) Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban. Montenegró alkotmányának 13. cikkelye szerint. (Hozzáférés: 2018. június 2.) Továbbá elismert kisebbségi nyelv, azaz hivatalosan használható országtól függő keretek között Horvátországban, A nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak használatára vonatkozó törvény szerint. (Hozzáférés: 2018. június 2.) Észak-Macedóniában, Romániában, A közigazgatásra vonatkozó 2001. április 23-i 215 sz. törvény szerint. (Hozzáférés: 2018. június 2.) Magyarországon, Szlovákiában A nemzeti kisebbségek nyelveinek használatára vonatkozó 1999-es törvény szerint. (Hozzáférés: 2018. június 2.) és a Cseh Köztársaságban.
Nyelvjárások
A hagyományosan szerbhorvátnak nevezett, az élettelen dologra vonatkozó kérdő névmás alany- és tárgyesete (’mi?’ ’mit?’) alapján megállapított három nyelvjárása közül, egy vonatkozik a szerb nyelvre is, a štokavski. Szerbül a kérdő névmás šta, a što pedig ennek vonatkozó névmásként használt változata. Ezt a nyelvjárást beszélik csaknem egész Szerbiában, és rajta alapszik a szerb nyelv sztenderdje.Klajn 2005, 13-14. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.
Egyesek az ún. „torlak” (torlački) nyelvjárást is szerbnek tekintik.Például Kacziba 2006, 21. o. Ezt Délkelet-Szerbiában (Niš és Vranje környékén), Koszovó és Észak-Macedónia egyes részein, továbbá Északnyugat-Bulgáriában beszélik. A nyelvjárás jellemzője a nyelvtani esetek teljes hiánya (a bolgár és a macedón nyelvhez hasonlóan). E nyelvjárás sajátosságait nem veszi figyelembe a sztenderd.
A štokavski nyelvjárás egyik további felosztása az ószláv eredetű jat (fonetikai jele ĕ) továbbfejlődésén alapszik, három nyelvjárás-csoportra:
A legelterjedtebb az ekavski. Ebben a jat e lett, például a čovek ’ember’ és a reka ’folyó’ szavakban. Ezek közép-, kelet- és dél-Szerbiában honosak. Az (i)jekavski kiejtés Užice környékére, a Szandzsákra, valamint a Bácska keskeny nyugati és északnyugati sávjára jellemző, valamint a bosznia-hercegovinai és a montenegrói szerbekre is. Ebben a területi változatban a jat egyes szavakban je-be ment át (čovjek), másokban ije-be (rijeka). Az ikavski nyelvjárás-csoport, melyben a jat-ból i lett (čovik, rika), horvátországi hasonló kiejtésű nyelvterületekkel határos néhány kis szerb területre korlátozódik.
A torlak változatot is figyelembe veszi a szerb nyelv öt nyelvjárás-csoportra való felosztása: vajdasági-šumadijai, kelet-hercegovinai, zeta-lovćeni , kosovo-resavai és prizreni-timoki. Ez utóbbi egyezik meg a torlakkal.Kacziba 2006, 21. o.
A sztenderd elfogadja az ekavski és az (i)jekavski kiejtést, valamint ezek átírását, de a média nagy többségében az ekavski változat használatos.
Külső nyelvtörténet
bélyegkép|<center>Miroslav-evangélium (12. század) bélyegkép|jobbra|<center>A Dusán-törvénykönyv
A szerb nyelv története szorosan kötődik a szerb irodalom kezdeteihez és fejlődéséhez.Marinković 2013 és Krecsmer 2005, 141–143. o. nyomán szerkesztett szakasz.
Az első szerb nyelvűnek tekinthető dokumentumokat a cirill ábécével írták, és a 11–12. századra datálják. Közülük a legjelentősebb Miroslavljevo jevanđelje (Miroslav-evangéliumMiroslav, Nemanja István szerb fejedelem testvérének, zahumi (ma Bosznia-Hercegovina déli részén fekvő település) hercegnek a megrendelésére készült.). Ekkortól két egyidejű folyamat indul el: egyrészt a beszélt nyelv a maga természetes módján fejlődik és nyelvjárások alakulnak ki, másrészt az írástudók a nyelv sztenderdizálására törekednek. Tulajdonképpen a szerb irodalmi nyelv több sztenderdizáláson ment keresztül a történelem során.
Az első sztenderdizálások
Az első sztenderdizálás a 13. század elején, az első szerb király, Nemanjics István uralma alatt valósul meg. Ezt a király testvére, Rastko Nemanjić (ismertebb nevén Szent Száva), a független szerb ortodox egyház megalapítója végzi el, 1220 körül. Ekkor a szerb nyelv írása megváltozik, eltávolodik az addig használt óegyházi szláv nyelvétől, ezáltal jobban megfelel a közben végbement fonetikai változásoknak. Az így keletkezett nyelvváltozatot szerb-szláv nyelvnek nevezik, írását pedig raškaiRaška délnyugat-szerbiai régió, amely ma inkább Szandzsák néven ismeretesebb. Itt volt a középkori Szerbia központja. írásnak. Nyelvi szempontból Szent Száva legjellegzetesebb műve a Karejski tipik (Kariészi tipikon) „A görög egyházban templomi könyv, mely az ünnepek összeesése alkalmával az istentisztelet részeinek sorrendjére nézve ad utasítást.” (A Pallas nagy lexikona, Tipikon szócikk.) (Hozzáférés: 2018. június 2.)). Ugyanezen a nyelven íródik a 14. század első felében keletkezett Dušanov zakonik (Dusán Törvénykönyve) (1349–1354).Dusán István, 1331 és 1355 között uralkodó, előbb szerb király, majd első szerb cár idejében.
A következő nyelvi reform már a Török Birodalomnak való behódolás után, Stefan Lazarević 1393 és 1427 közötti uralkodása alatt megy végbe, 1400 körül. Ezt egy bolgár írástudó, Filozófus Konsztantin vezette iskolában hajtják végre, a Manasija kolostorban, amely a Resava folyó partján fekszik. A resavai iskola reformja archaizáló és a görög nyelv hatása érződik rajta. Tulajdonképpen az akkori bolgár normához közelíti a szerb normát. Ebben a nyelvváltozatban jelenik meg, például, Stefan Lazarević Slovo Ljubve (A szeretet szava) (1409) című írása és Filozófus Konsztantin Žitija despota Stefana Lazarevića (Stefan Lazarević despota élete).
A 16. és a 18. század között a szerb írásbeliség csaknem elhal. A középkori szerb kultúra egyetlen jelentős maradéka a dél-bácskai Beočin kolostorában él tovább. Ide a nyugat-szerbiai Rača kolostorból, a török hódítás elől idemenekült szerzetesek hozzák, akik kéziratok másolásával foglalkoznak. A račaiak legfontosabb képviselője Gavrilo Stefanović Venclović (1680–1749), akit különös kétnyelvűség jellemez: a szent könyveket a resavai iskola normái szerint írja, de prédikációit a nép nyelvén.