A végbélsipoly (fistula ani) a végbél üregét a külvilággal összekötő járat. Bizonyos esetekben a járat vakon is végződhet. Kialakulásáért a végbél üregébe nyíló mirigyek gyulladása okolható, ilyenkor elsődleges, valódi sipolyról beszélünk (cryptoglanduláris eredet). Leggyakrabban végbéltályogként jelentkezik, melynek gyógyulása után cca. 50% eséllyel sipoly marad fenn. Kialakulhat sipoly más betegségek szövődményeként, mint a Crohn betegség, egyéb gyulladások, daganatok, de sebészeti beavatkozások után is képződhet.

A sipoly latin neve fistula, mely azt jelenti cső, síp. A végbélsipoly esetében ez a cső egy kóros összeköttetést jelöl a végbél, és általában a külső felület, a bőr között.

A végbélsipoly kialakulásáért általában a bélfal izomrétegei között, ritkábban még ennél is mélyebben elhelyezkedő a végbél üregébe nyíló mirigyek gyulladása a felelős. Normál esetben ezek a mirigyváladékok spontán a végbélbe ürülnek, és a széklet útjának síkosításáért felelnek. Amikor ez eltömődik, bezáródik, a váladék nem tud kiürülni, és felgyülemlik. Ez az elsődleges, valódi sipoly a cryptoglanduláris eredet. A pangásból kialakuló gyulladás következményeképp felgyülemlő genny igyekszik eltávozni a végbél körüli szövetekben, és eközben járatokat alakít ki magának. Leggyakrabban végbéltályogként jelentkezik, melynek kifakadása után 30-40% eséllyel sipoly marad fenn.

Tünetek A végbélsipoly tünetei:

különböző mennyiségű bélnedv, vér/genny ürülés a sipoly nyílásból bőrirritáció az állandó nedvezés miatt az irritált területen csípő, fájdalmas érzés az állandó jellemzően sárga váladék kellemetlen szagú, bűzös is lehet

Lelkileg is nagyon megterhelő egy sipollyal együtt élni. Folyamatosan attól rettegni, hogy átüt a ruházaton a váladék, nem egy leányálom (vagy akár fiúálom). Arról nem is beszélve, hogy ez egy életmódváltozással is együtt jár, hiszen folyamatosan kezelésekre kell járni, otthon is kezelni kell. Mindez persze a beteg hangulatára is kihat, hiszen folyamatosan levert, ingerlékeny ezek miatt.

Vizsgálata A vizsgálat többféleképpen zajlik. A vizsgálathoz szükséges eszközök és maga a vizsgálat is attól függ, hogy hol helyezkedik el a sipoly. A cél a sipoly járatának útvonalát felkutatni, és a belső nyílás elhelyezkedését meghatározni.

Amikor a sipoly jól látható, tapintható, felszínes, a bőr közelében fut, a vizsgálathoz elegendő egy vékony fém szonda. A külső járaton keresztül bevezeti a szondát az orvos a sipolyba, és megnézi, hova vezet, milyen mélyen fekszik, milyen izmot fúrt át. A végbélben egy ujjal jól tudja belülről tapintani a szonda végét. Elágazó sipolynál ez a technika már nem célravezető. Ilyenkor végbélultrahang vagy MR vizsgálat a megoldás.

Másik egyszerű vizsgálati módszer, amikor helyi érzéstelenítővel kombinálva érzéketlenné teszik a területet. A kivezető nyílásba bevezetett szondával vagy injekciós tűn keresztül levegőt, hidrogénperoxidot vagy metilénkék oldattal festett folyadékot befecskendezve ellenőrzik hol távozik, így gyorsan fellelhető a járat másik vége.

Amennyiben a sipoly magasan helyezkedik el, a végbél mellett futva magasan fölterjed és áttör a végbél záróizmain is, ujjal a végbél felől nem érhető el. Itt a szonda nem megfelelő eszköz. Képalkotó pl. röntgen (RTG) eljárással könnyen meghatározható a helye. Ez a módszer kitűnően kirajzolja a sipoly elágazásait, viszont, körülményes és a záróizomhoz való viszonya nem tisztázható.

Kezelése Kezelésének klasszikus módja az, hogy a cső falát egyszerűbb, felületesebb esetben (ahol a záróizom szinte nem is érintett, túlnyomó részt ezzel találkozunk) hosszában megnyitják, hogy a benne lévő pangó váladék szabadon kiürülhessen és a gyógyulás meginduljon.

A hosszabb, mélyebbre hatoló járatoknál, hogy a felvágásnál történő záróizomsérülést elkerüljék, a járat falát kimetszik, és az utánpótlás elkerülésére a belső nyílást zárják, a külsőt nyitva hagyva biztosítják a tiszta sarjadást, gyógyulást. Tehát minden esetben a váladék utánpótlásának és pangásának megakadályozása a cél, amely a gyulladást és a járatot fenntartja.

Műtéti úton történő kezelés: A műtéti megoldás kiválasztása mindig előzetes fizikális, szükség esetén képalkotó vizsgálat eredményére támaszkodva történik. Az, hogy az orvos mikor milyen megoldásra törekszik, a sipoly elhelyezkedésétől, a környezet (izmok, idegek, bél, erek) érintettségétől, és az orvos tapasztalatától, meggyőződésétől függ.

Ennek megfelelően a következő módok lehetnek:

Fibrin ragasztós sipoly műtéti eljárás Gumicsík áthúzása, csomózása Setonos – fonalas drenálás Sipoly dugó (fistula plug) LIFT sipoly műtét: Ligation of the Intersphincteric Fistula Tract Flap plasztika Magas sipolyok vágó fonallal való műtéte (Hippocrates-módszer) A történelemben Az orvostudományban sokáig alulbecsülték, alsóbbrendűnek tartották a sebészeket. Ennek pont egy végbélsipoly vetett véget. Ugyanis a Napkirály, XIV. Lajos szenvedett ebben a betegségben. A király gyógyítását úgy végezték, hogy a hasonló betegségben szenvedő alattvalón végeztek kísérleteket a különféle gyógymódokkal, és ami bevált, utána azt alkalmazták a királynál is.

Először egy fürdőbe küldték ezeket a végbélsipolyos közrendűeket, majd amikor ez eredménytelennek bizonyult, akkor egy udvari sebész (Félix) műtétet javasolt. A végbélcsatorna és a sipoly közti válaszfal átvágásával szándékozott megszüntetni a gyulladást és a fájdalmat. Természetesen ezt a módszert is első körben az alattvalókon végezték el. Mivel itt sikert ért el a sebész, így következhetett a király. Ez nagy sikert aratott akkoriban, ezzel megnőtt a sebészek tekintélye.

Jegyzetek

Kategória:Betegségek