Dubina () falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól északkeletre, Szolyvától nyugatra, 404 méterrel a tengerszint felett fekvő település.
Nevének eredete Eredeti Dobókenézfalva neve magyar eredetű, a kenéz nevének és a falu szó összetételével keletkezett. Elképzelhető, hogy magyarosítás eredménye. A későbbi ruszin Dubina helységnév a Dobó személynév birtoklást kifejező változata: Dobó~Dub faluja.200px|bélyegkép|balra|Templom Dubinán Története Dubina a 16. század második felében települt. Az 1570-es urbáriumokban „Dobo kenez falua”, „Dobokenezffalwa alias Dobowa” néven említik, ekkor Joannis és Nicolaus Dobo, valamint Georgius Trozth a kenézei. 1705-ben „Dubina Falva”, majd 1714-től már inkább „Dubina” néven fordul elő.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUBINA. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Csabinához nem meszsze. Határja sovány, ’s olly forma vagyonnyai vagynak, mint Csabina falunak, negyedik Osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dubina, Beregh v. orosz falu, Munkácshoz északra 2 mfdnyire: 151 g. kath., 7 zsidó lak. Vizimalom, erdeje makkos. F. u. gr. Schönborn.”
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 148 lakosából 8 magyar, 138 német, 2 ruszin volt; ebből 143 római katolikus, 5 görögkatolikus volt. 2015-ben 649 lakosa volt.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
Kategória:Bereg vármegye települései Kategória:A Munkácsi járás települései