Kustánfalva () falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól keletre, Kendereske, Beregbükkös és Felsőkerepec közt, a Latorca bal oldalán fekvő település.
Nevének eredete A falu neve magyar eredetű, a magyar Kustán~Kosztán, vagy az ukrán Костан családnév és a magyar falu főnév birtokos összetételével keletkezett. A jelenlegi, 1946 óta hivatalos név párhuzamos névadás eredménye, az ukrán Куштан családnév származéka.
Története A falu a 16-17. század fordulóján keletkezett. 1597-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem a Kendereskén lakó Kosztán Sándornak adott kenézi szabadalmat, hogy az adott helyen Kapufalva néven falut telepítsen. A helységet azonban telepítő kenézéről nevezték el. 1603-ban „Kusztanfalua”, 1702-ben „Kusztanfalva” formában írják a nevét.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KUSTÁNFALVA. Kustanovicza. Orosz falu Bereg Vármegy. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Felső Schönbornak szomszédságában, és annak filiája, határja meg lehetős.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kustánfalva, Bereg vármegyében, orosz falu, Munkácshoz 1/2 mfdnyire: 20 r. kath., 310 g. kath., 7 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn.”
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1910-ben 521 lakosából 10 magyar, 41 német, 468 ruszin volt; ebből 49 római katolikus, 467 görögkatolikus volt.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
Kategória:Bereg vármegye települései Kategória:A Munkácsi járás települései