bélyegkép|jobbra|300px|Planktonszervezetek A plankton vízben lebegő parányi élőlények életközössége. Növényi és állati, egy- és többsejtű szervezetek egyaránt találhatók benne. Közös jellemzőjük, hogy nem, vagy csak korlátozott mértékben képesek aktív helyváltoztatásra, mozgásuk döntően az áramlatok függvénye.

A planktonikus élőlényekkel szemben a nektonikus élőlények azok, amik irányítani tudják a mozgásukat, és képesek a környező áramlásokkal szemben is úszni (pl.: halak, magasabb rendű rákok, vízi emlősök, egyes puhatestűek).

A planktonon belül a holoplanktonba azok az organizmusok tartoznak, amelyek életük egész időszakát planktonközösség részeként töltik (például a legtöbb alga, medúza és alsóbbrendű rákok: ágascsápú és evezőlábú rákok). A meroplankton azon élőlények csoportja, amelyek életük csak egy részében planktonikusak (általában a lárva részben), majd az egyedfejlődésük során képesek lesznek az önálló helyváltoztatásra és vagy a bentosz, vagy a nekton életközösség részévé válnak. A meroplankton tagjai a puhatestűek legtöbb faja és a legtöbb hal. A planktonbőség és planktoneloszlás erősen függ az olyan tényezőktől, mint a környező tápanyagok koncentrációja, a víz áramlása és a megvilágítottság mértéke.

A plankton szó a görög πλαγκτον szóból ered, jelentése ’vándorló’, ’sodródó’.

Csoportosítás A planktont általában a következő típusokba sorolják: Fitoplankton (a görög phyton, azaz növény szóból): a vízfelszín közelében élnek, ahol elég fény segíti a fotoszintézist. A fontosabb csoportjai a kovamoszatok (Diatomeae), cianobaktériumok és a zöld algák (Chlorococcales) Zooplankton (a görög zoon, vagyis állat szóból): kis egysejtű állatok és többsejtűek (például a különféle tengeri állatok, halak, meszeshéjú állatok, alsóbbrendű rákok (Crustacae) és gyűrűsférgek petéi és lárvái). A többi planktonnal táplálkoznak. Bakterioplankton: baktériumok és archeák, amelyek fontos szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában, mélyen a vízoszlop alján. (Sok fitoplanktonnak is ez a szerepe.)

Méret szerinti csoportok A planktonikus élőlények méret szerinti csoportosítása: Csoport neve Mérettartomány Megaplankton > 2 m (> 20 mm) medúzák; bordásmedúzák; bizonyos előgerinchúrosok; fejlábúak Makroplankton 2→2 m (2–20 mm) pteropodák vagy tengeri pillangók; nyílférgek; krillek; medúzák; bordásmedúzák; bizonyos előgerinchúrosok); fejlábúak Mezoplankton 2→2 m (0,2 mm-2 mm) metazoák; például evezőlábú rákok; medúzák; ágascsápú rákok; kagylósrákok; nyílférgek; pteropodák; előgerinchúrosok; Heteropoda Mikroplankton 2→2 m (20-200 µm) nagy eukarióta protiszták; legtöbb fitoplankton; kovamoszatok; Protozoa (likacsosházúak); csillósok; kerekesférgek; metazoa ivadékok - ágascsápú rákok (evezőlábú rákok nauplius lárvái) Nanoplankton 2→2 m (2-20 µm) kicsi eukarióta protiszták; kicsi kovamoszatok; kicsi ostorosok; páncélos ostorosok; sárgamoszatok; zöldmoszatok; sárgászöld moszatok Pikoplankton 2→2 m (0,2-2 µm) kicsi eukarióta protiszták; baktériumok; sárgamoszatok Femtoplankton < 2 m (< 0,2 µm) tengeri vírusok

Források

What are plankton? - Oceansservice.noaa.gov National Geographic

Kategória:Zoológia Kategória:Botanika Kategória:Baktériumok Kategória:Planktonológia Kategória:Főjelentés